Budapest, 2007. (30. évfolyam)
11. szám november - Tomsics Emőke: Jelfy Gyula szenzációs Budapestje
pen két fehér kereszttel megjelölt – ablakok mögött volt Jókai hálószobája. Abból nyílt az író három szobából kialakított dolgozószobája, ahol könyvtárát és gyûjteményeit, köztük nevezetes csigagyûjteményét is ôrizte. Felesége és anyósa a lakás Erzsébet körúti frontját lakta. Az épület abban az évben készült el Quittner Zsigmond tervei alapján, s még egy fontos irodalmi vonatkozása van: az építtetônek, a gabonakereskedelembôl meggazdagodott Baumgarten család egyik tagjának, Ferenc nek a nevéhez fûzôdik a Baumgarten-alapítvány létrehozása. A házat egyik késôbbi tulajdonosa, a kávés Berger Leó nevezte el Jókai emlékére Jókai-udvarnak. Fedák Sári autója. Fedák Sári a maga szédületes gyorsasággal felfelé ívelô pályájával szimbóluma is lehetne a nem kisebb sebességgel nagyvárosi karriert csináló Budapestnek. „Egyre-kettôre mint egy tüzes csikó rugdosott el útjából divatos és kikiáltottan nagy nôket. Ez tetszett Budapestnek, mely a legkonszolidálatlanabb városa a világnak, s ahol futólag rettenetesen tudják honorálni a szokatlant” – írta róla 1907-ben Ady Endre. A beregszászi lány szépnek nem mondható arcával, gyenge hangjával csak egy Budapest-szerû nagyvárosban válhatott ünnepelt csillaggá, félrerúgva a konvenciókat, elôször öltve férfiruhát nô létére a magyar színpadon, s az elsôk között vásárolva automobilt, melyet gyakran maga is vezetett. A ritkaságnak számító jármûvek tulajdonosainak meg kellett küzdeniük a hatóságok ellenszenvével, a lovas közlekedésre szabott szabályokkal, s mint néhány évtizeddel korábban a biciklistáknak, a közönség gúnyolódását is el kellett viselniük. Az autósport sokat köszönhetett az arisztokrata támogatóknak, mint Szapáry Pál grófnak, aki vállalta az 1900-ban ala kult Magyar Automobil Club elnökségét, s óriási reklámnak számított, hogy 1905-ben a második automobil-kiállításon – az elsôt 1901 júniusában rendezte a MAC – Fedák Sári megvásárolt egy Mercedest. A pestiek azt is tudni vélték, hogy a cég a hírverés miatt jóval áron alul adta el a masinát a mûvésznônek. A szenzációs vételt néhány hét múlva újabb szenzáció követte: Fedák sofôrje elgázolt egy boyt. A lapok rendre beszámoltak késôbb is Zsazsa autós kalandjairól, s többször bemutatták a jármû fényképét, hol autósruhába, hol a virágkorzóra János vitéznek öltözött tulajdonosával. Képünkön a volánnál Fedák Sárit, mellette sofôrjét látjuk. Balra a kecskeszakállas úr pedig nagy valószínûséggel maga a fotográfus, Jelfy Gyula. Jászai Mari Iréne jelmezében a Nemzeti Színház udvarán. Óriási si kert aratott Jászai Mari Iréne császárné szerepében Herczeg Ferenc Bizánc címû drámájában. A darab 1904-es bemutatóját azonban nem csak a szokásos izgalmak elôzték meg. Szinte bizonyos volt ugyanis, hogy a Temesváron vendégszereplô Jászai az egész országot megbénító, többnapos országos vasutassztrájk miatt nem érkezik meg az április 22-i premierre. Egy lelkes színházbarát azonban autóján a mûvésznôért ment, és fárasztó, poros alföldi autókázás után idejében megérkezett vele a Kiskörút és Kerepesi (ma: Rákóczi) út sarkán álló öreg színházépület elé. Ha híre megy, a porköpenybe és fátyolba burkolt Jászai autós érkezése valószínûleg sok kíváncsiskodót vonzott volna. Az eseményrôl azonban csak a következô napokban szerzett tudomást a közönség, többek között Jelfy Gyulának a sajtóban megjelent fényképe révén – amelyet e lapszámunk hátsó borítóján közlünk újra –, aki nem csak a szenzációs alakítást nyújtó színésznôt – és a darab többi szereplôjét − örökítette meg a patinás udvaron, hanem kalandos megérkezésének is tanúja volt. ● A felvételeket a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára ôrzi 29 BUDAPEST 2007 november Fedák Sári autójában, 1909 körül
