Budapest, 2007. (30. évfolyam)
11. szám november - Haba Péter: Gyarapszik a kampusz
Az épületek fôbb vonalaikban az informatikai tömb alaprajzi struktúráját követik. A Lázár Antal vezette A&D Stúdió készí tette a déli szárny terveit: ez két téglatestet mutat, melyek között nagy aula húzódik majd. Tömbjét a körútra és a rakpartra nézô oldalon üvegfalakkal határolták, hogy az épület megnyílhasson a Duna felé, s ekképp kellô hangsúlyt kapjon a fôtengely is. Az aula fölött egy ovaloid keresztmetszetû, blobszerû tömeg jelenik meg (az építészeti argó a hólyagszerû épületeket nevezi így). Ebben két nagy elôadót alakítanak ki: az alsót ötszáz, a felsôt háromszáz hallgatónak. A két konvergáló oldalegységben tantermek, irodák, kiszolgálóhelyiségek sorakoznak majd a középen futó folyosó mentén. Hasonló rendszerû a Kaszás István Lázár Antal által jegyzett, a Szalonka Építésziroda által tervezett északi épület is, azzal a különbséggel, hogy a két eltérô hosszúságú hasáb egy-egy haránt irányú szárnnyal lehatárolt belsô udvart fog közre. Az üvegtetejû átrium itt is transzparens, átlátást engedve a majdan kialakuló kör alakú köztérre és a Duna felé. Nem nehéz felfedezni, hogy közel tíz év elteltével öröklôdött az a telepítési szisztéma, amely az I épület esetében is egy sor funkcionális és formai-esztétikai problémát okozott. Érthetetlen, hogy a tervezés megindítása elôtt miért nem rendezték a területre vonatkozó szabályozás kérdéseit, holott a szakma képviselôi jórészt egyetértenek abban: teljesen elavult, az új célra alkalmatlan telek- és közmûstruktúrával, s – ráadásképpen – elégtelen közlekedési adottságokkal állunk szemben. Ha megpróbáljuk elképzelni az együttes körúti és Duna-felôli látványát, keskeny és magas, toronyszerû véghomlokzatok sorát látjuk, melyek egymástól eltérô szögben állnak. Ez akár változatos, dinamikus összképet is adhatna, ha nem figyelnénk fel a hasábok meglehetôsen esetleges, hol hegyesszögû, hol egyenes, hol lépcsôzetes elvágásaira. Nagyvonalú homlokzatsor helyett inkább felaprózott, túltagolt térfalra lehet számítani. Nem tesz jót az egyébként is elég laza kompozíciónak a szervetlenül illeszkedô gyalogoshíd sem. A homlokzatképzés terén az építészek a kampusz téglahagyományához igazodtak: az egyenletesen kiosztott ablaksorokat a falsíkból messze kilépô, hullámzó vonalú árnyékolók törik meg. A száraz, gépiesen megrajzolt homlokzatok hangulatát élénkítik valamelyest a déli elôadó kihasasodó falai és a fém-üveg burkolatba épített LED-világítórendszerek. A világító blob azonban a kortárs építészet nagy közhelyeinek egyike, olyan divatos fogás, amely Nyugat-Európában négy-öt évvel ezelôtt szinte minden nagyvárosban megjelent, de ma már inkább a kreativitás hiányaként értékelik. Bár a projekt tervtanácsi vitáján a hozzáértôk számos – e cikkben is citált – részlet tekintetében kifogást emeltek, konklúziójukban nevezték az elképzelést. Való igaz, hogy ha ez lenne Magyarországon az építészet átlagos színvonala, boldogok lehetnénk, de ez azért nem indok arra, hogy a szakmai fórumok egyszerûen átlépjenek az alapvetô szabályozási-telepítési problémákon. ● 25 BUDAPEST 2007 november Szeptemberben letették az alapkövet Folyóparti homlokzat
