Budapest, 2007. (30. évfolyam)
11. szám november - Csordás Lajos: Az örök Török
Török Bankház. Valaha volt ilyen is Budapesten, s e lap olvasóinak azt hiszem nem is nagyon kell magyarázni, hol. Jól ismerik azt a karcsú Szervita téri házat, amelynek pártázatán még rossz idôben is ragyog a hatalmas mozaikkép, állítólag Budapest legnagyobbja e mûfajban. Mostanában gyakran látni gyufásdobozon is, a szép budapesti helyeket mutató sorozat egyik darabján. Török import egyébként, de nyilván nem ezért került a címkére. A Török A. és Társa Bankház a szerencsejátéknak, konkrétan az osztálysorsjegynek köszönhette felemelkedését a 19. század második felében. A Teréz körútról 1906-ban költözött át Szervita téri új irodaházába, melynek tervpályázata az elôzô évben zajlott. Azt ugyan Kármán Géza és Ullmann Gyula nyerte, az építés mégis a második helyezett Böhm Henrik és Hegedûs Ármin közös programja alapján zajlott. A két tervezô közötti szokásos munkamegosztás szerint Böhm készítette az alaprajzokat, Hegedûs dolgozta ki a részleteket. (Az 1896 óta együtt dolgozó építészpáros híres épülete még Budapesten az újpesti városháza, Hegedûs késôbb Sebestyén Artúr ral és Sterk Izidorral tervezte a Gellért Szállót.) A teljes homlokzatot üvegbôl képzelték el – ebben egyébként minden pályázat hasonlított –, az acélkeretes táblák közötti sávokat pedig reklámfeliratoknak szánták. Az üvegfal egyrétegû volt, csak késôbb építettek mögé belsô ablaktáblákat is, nyilván nem lehetett valami jó a szigetelés. A homlokzat plasztikáit Ney Simon , az oromfal mozaikját Róth Miksa készítet te. Ney mûve volt az a hatalmas, üveglabdát tartó szoborcsoport is, amely az épület tetején állt. Ezt sokan földgömbnek nézték, bár csak egyszerû golyóbis volt. Éjjel kivilágították, s ilyenkor a gömbön keresztbe futó feliraton messzire ragyogott a Török név. Már a második világháború elôtt veszélyessé vált, ezért leszerelték, s a Bazilika pincéjében ôrizték, ahonnan aztán nyomtalanul eltûnt. Így az újabb generációk már csak képekrôl ismerik. De most a nevezetes mozaik sem látható, mert az egész utcai frontot állvány takarja. A Belvárosi Vagyonkezelô felújítja a házat. Utoljára 1959-ben fordult elô ez a Török Bankházzal, mely persze már rég nem az, ami a neve: a szocializmus éveiben lakóépületté vált. Egyébként az épület belülrôl is pazar, megvan még a régi lift, a díszes lépcsô, eredetiek a faragott ajtótokok. Mi azonban most kívülrôl vizsgáltuk meg, mert az állványzat azt a ritka alkalmat kínálta, hogy közelebbrôl is megszemlélhessük a híres mozaikkompozíciót. Mint lentrôl is látható, a kép középpontjában a dicsfényben fürdô Patrona Hungariae trónol, jobbján és balján pedig a magyar történelem dicsô alakjai állnak. Bár nem látszik pontosan, hogy kik. De ahogy Brutyó Mária restaurátorral fölértünk, hamarosan karnyújtásnyi távolságból nyugtázhattuk, hogy balról Bocskai , Zrínyi , Rákóczi és Pázmány alakja emelkedik ki a nép fiai közül, jobbról pedig Kossuth , Széchenyi , Vasvári és Eötvös vegyül el a tömegben. Róth Miksa elsô vázlatain egyébként egy arkangyal szerepelt fôhelyen, s körben a nép, az istenadta, azért emelte magasra a tekintetét, mert kis puttócskák aranypénzeket szórtak közé az égbôl. Az örök Török szöveg és fotó: Csordás Lajos 20 BUDAPEST 2007 november
