Budapest, 2007. (30. évfolyam)
11. szám november - Ongjerth Richárd: Lakni muszáj
lakásépítési költségek maximumát harmincmillió forintban állapították meg, ami akkoriban kényelmesen elegendô volt egy családi ház megépítéséhez. A lakásépítkezések meglódulása a támogatások hatására Budapest és Pest megye adataiból kiolvasható, az építkezések átfutási ideje miatt a 2000-2001. évi adatokat szemlélve. Jól látható azonban a nagyvárosi térség lakásépítésének azon sajátossága is, hogy a családi házas építkezések sokkal inkább az országosnál drágább, de a budapestinél lényegesen olcsóbb Budapest környéki térségekben valósulnak meg, és ez a tendencia az ezredforduló tájékán is markánsan jelentkezett. Az állami támogatással megvalósult elsô, gyors átfutású – egy-két év alatt megvalósuló – lakásépítési hullám tehát inkább a saját célra, fôként Pest megyében megépült lakásokat, és így a városból való kiköltözést támogatta, ami a fôváros szemszögébôl vagy összességében nézve az ingázás növekedésével inkább kedvezôtlen hatásúnak mondható. Ebben az idôszakban kezdôdött azonban azoknak a 2002-tôl a fôvároson belül is beinduló projekteknek a széles körû elôkészítése, amelyek aztán a 2000-es évek elsô felében a budapesti lakásépítés hatalmas arányú fellendülésében, a városi lakás reneszánszában nyilvánultak meg. A város belsô területei ugyanis mindaddig sem ár, sem elérhetôség szempontjából nem voltak kedvezôek a fôként kisvállalkozások által, egyéni igények szerint, saját beruházásban sorra kerülô akciók számára: a beépíthetô üres, vagy üressé tehetô telkek száma a zöldövezetekben meglehetôsen alacsony, áruk pedig igen magas volt, míg a belsô területek alulhasznosított rozsdaövezetei olyan hátrányokat – például elbontandó épületek, feltételezhetô talajszennyezettség – mutattak, ami a fajlagos árat és a tennivalókat, de a kockázatot is olyan mértékûre növelte, hogy azt a kevésbé professzionális, gyors haszonra törekvô kisvállalkozások nem tudták vagy nem akarták vállalni. A lakásépítési piac professzionalizálódása és ezzel együtt a támogatásoktól várt keresletnövekedés, piacbôvülés viszont egyre inkább kifizetôdôvé tette a megjelenô és sokasodó, profi háttérrel rendelkezô lakásfejlesztô cégek számára az úgynevezett rozsdaövezetekben lévô, korábban fôként ipari célra használt telkek nagy laksûrûségû, többszintes, soklakásos házakkal való újrafejlesztését. Tovább fokozódott ez a törekvés akkor amikor 2003. decemberében a kormányzat – az állami lakáskiadások csökkentésére hivatkozva – lényegesen, 15 millió forintra csökkentette a támogatható lakások maximális értékét. Idôben egybeesett ez a beavatkozás azzal a kibontakozóban lévô tendenciával, amelyet az egyedülálló, magasan iskolázott fiatalok Budapestre való beköltözésének növekedése fémjelzett. Fokozta a „vissza a városba” trendjét eközben, hogy a korábban az agglomerációba költözött családok gyermekei idôközben felnôttek, szüleiktôl külön költözve önálló életüket egyre inkább a fiatalok számára lényegesen vonzóbb, éjjel-nappal jól megközelíthetô, számos szórakozási lehetôséget nyújtó nagyvárosi területeken kívánták megkezdeni. Ezek a tendenciák végül néhány év alatt megfordították a kilencvenes évek második felében tetôzô kiköltözési hullámot, olyan mértékben, hogy a több mint egy évtizeden át erôsen negatív migrációs egyenlegû fôváros vándorlási egyensúlya – a fôként határon túli magyarokból összetevôdô külföldi beköltözô csoportokkal együtt – az évtized közepére kiegyensúlyozottá vált, majd a természetes szaporodásból való csökkenést is fedezte. A budapesti lakosság tehát a lakásépítéssel – és persze a gazdasági fejlôdéssel is – összefüggôen nemcsak mennyiségében stabilizálódott, hanem fiatalabbá is vált. Ezzel párhuzamosan viszont az olcsón kapható, telepszerû rendszerben megjelenô kislakások vonzereje felélte a széles körben keresett, 10-15 millió forintos árú lakás megvásárlására elegendô lakossági megtakarításokat, és megint változott a trend: 2005-tôl a korábbi kereslet és az új garzonlakás-építés fokozatos csökkenése figyelhetô meg. Megmaradt ugyanakkor a kereslet a magas presztízsû luxusotthonokra, s a hatvan-nyolcvan négyzetméter alapterületû új lakások száma és a saját célra épülôk évek óta nagyjából stagnáló mennyisége sem csökkent. Így az elmúlt 3 BUDAPEST 2007 november Óbuda, Békásmegyer
