Budapest, 2007. (30. évfolyam)
9. szám szeptember - Rokob Tibor: Nyolc ház a Baross téren
Az elsôként megépített Pest-Vác vasútvonalon 1846-ban áthaladt az elsô gôzüzemû szerelvény. A Magyar Királyi Államvasutak megalakulására azonban még bô húsz évet kellett várni. Az osztrák kormány pénzügyi gondjai miatt már a 19. század közepétôl magántársaságok építették ki a vonalakat, összesen tizennégy vasúttársaság alakult. (Magyarországon ekkor még hiányoztak a vasúttal kapcsolatos rendeletek, jogszabályok, a nélkülözhetetlen jármûgyártás és az azt kiszolgáló szakembergárda.) Elsôként a Magyar Északi Vasúttársaság ment csôdbe, ennek megvásárlásával jött létre 1868-ban a Királyi Magyar Államvasutak, amely 1891-re a vasúthálózat 61 százalékának (7436 km) tulajdonosa lett. A vasúttársaságok többségét 1890-re államosították. A századfordulón a közlekedésben dolgozók már a népesség egytizedét tették ki, a MÁV lett az ország legnagyobb üzeme. „Második hadseregként” emlegetett alkalmazotti gárdája a munkásosztály kiváltságos rétegét alkotta, mivel az európai vasúti kereskedelem jelentôs szereplôjévé váló, hálózatát szûk tíz év alatt megháromszorozó vasútnál dolgozni komoly létbiztonságot jelentett. A gyakran az ország távoli részeibôl érkezô vasutasok folyamatos foglalkoztatása csak a munkahelyhez közeli lakás biztosításával volt megoldható. A mostoha lakáshelyzet felértékelte a MÁV által biztosított szociális támogatásokat. Ez idô tájt számos – a fôváros arculatát meghatározó – munkáskolónia épült. Ezek legtöbbje javítóüzemek, szertárak, pályaudvarok mellett létesült, pl. a Gyáli, a Salgótarjáni vagy a kôbányai Szent László úton. Építészetileg jelentôs az Istvántelki Fômûhely dolgozói számára épített, idén éppen száz éves rákospalotai MÁV-telep. Ezek közé a telepek közé sorolható a Keleti pályaudvar Kerepesi úti oldalánál, a Tattersall közelében megépített nyolc bérház, amelyet a környék és a telep egykori lakói csak „nyolcház”-ként emlegettek egymás között. Ma már sok a múltat nem ismerô, új lakó, így e kifejezést manapság csak kevesen használják. Mocsárra épült a Tattersall mellé A többi munkáskolóniától építészetileg jelentôsen eltérô, szimmetrikus elrendezésû, zárt világú házcsoport máig megôrizte különleges, egyedi hangulatát, de több mint száz éves történetét csupán néhány idôs vasutas vagy a hajdan itt élt MÁV-alkalmazottak egy-egy leszármazottja ismeri. A Kerepesi út, Festetics utca, Mosonyi utca és Lóvásár utca által határolt területen álló házak 1881 és 1890 között készültek el. Az épületek helyén lecsapolásra váró, mocsaras terület feküdt. A környék szokatlanul laza talaja a Keleti pályaudvar alapozásánál is gondot jelentett. Az állomás épületét ma is a mélyebben fekvô, alsó talajrétegre illesztett cölöpök tartják. De nem csak a rossz talajviszonyok közösek az 1884-ben átadott Központi Indóház és a „nyolcház” épületei között. A házcsoport tervezôje ugyanaz az építômérnök, aki – Feketeházy János hídépítô mérnökkel együtt – a Keleti pályaudvar épületét is megálmodta. Rochlitz Gyula 1827-ben Eperjesen szüle tett, szepességi német családban. Két testvérével együtt részt vett a magyar szabadságharcban. Tanulmányait Bécsben végezte, ezt követôen a MÁV Vasútépítési Igazgatóságán alkalmazták. A Magyar Királyi Államvasutak fôfelügyelôjeként – a központi pályaudvar tervezésén túl – az ô nevéhez kötôdik a Magyar Államvasutak Andrássy úti igazgatósági épületének (1876), valamint az elsô dunai vasúti összekötô hídnak (1877) a megalkotása. Munkásságáért a Ferenc József rend lovagja címet is megkapta. A hat U és két I alakú bérházból álló telep építtetôje a MÁV 1870-ben létrejött Nyugdíjintézete volt, amely megalakulása után évekig értékpapírokban tartotta pénzét, de az évek múlásával egyre nagyobb fantáziát látott abban, hogy tekintélyes tôkéjét a gyors ütemben fejlôdô fôváros jelentôs, új ingatlanainak megépítésébe fektesse. A Nyugdíjintézet értékes épületei közül érdemes megemlíteni az Akadémia utca 10. és a Teréz körút 60. számú épületeket, az Andrássy út 25. szám alatt álló, Lechner Ödön és Pártos Gyula munkáját dicsérô Drechs ler palotát és a MÁV említett igazgatósági épületét az Andrássy út 73-75.-ben. A három katasztrális holdnál alig nagyobb terület négyszögölenként 20 forin-Nyolc ház a Baross téren szöveg: Rokob Tibor, fotó: Sebestyén László A mai lakópark-építési láz közepette lassan elfeledkezünk azokról a kisebb-nagyobb régi budapesti kolóniákról, telepekrôl, amelyek nyomokban ma is ôrzik régi arcukat, hangulatukat. A legszebb, a leghíresebb természetesen a nemzetközi hírû Wekerle; ismert a Tisztviselôtelep vagy a bírák és ügyészek számára épült, modern villákkal büszkélkedô Napraforgó utcai telep is. Akad viszont olyan, amely jóformán a város szívében áll, mégse igen vesszük észre, történetérôl pedig szinte semmit nem tudunk. 12 BUDAPEST 2007 szeptember A nyolc ház közül kettôre újabb szinteket húztak