Budapest, 2007. (30. évfolyam)
8. szám augusztus - Kálmán Attila: Felvillanyozó emlékgyűjtemény
A hajdani Ganz és Társa gyár néhány ifjú mérnöke sehogysem birkózott meg egy transzformátor hibájával. Segítségül hívták a fômérnököt, aki a hiábavaló erôfeszítéseiket firtató kérdések és válaszok után csendben eltûnôdött a szerkezet elôtt, tekintetével végigpásztázta néhányszor, majd rámutatott a hiba forrására. Fiatal kollégái hitetlenkedve ugyan, de illô tisztelettel hozzáláttak a javításhoz. Sikerült. A gép mûködött. Egyikük valami olyasmit mormogott: könnyû annak, akinek ekkora tapasztalata van. A fômérnök, Bláthy Ottó Titusz ránézett: – Tudja mi a tapasztalat? Tanulás a hibáinkból... A Ganz Villamossági Mûvekben a második világháború utáni évtizedekben is emlegetett anekdotát ott dolgozó édesapám mesélte. Sok egyebet is hallottam tôle a magyar erôsáram-szakma nagy öregjeirôl, így az 1939-ben, apám születésének évében elhunyt Bláthyról is. A gyár mérnökei mindig szívesen emlékeztek meg a modern villamossági gyakorlat alapjait lefektetô magyar feltalálókról. Tiszteletükre alapították az 1975. június 8-án nyílt Magyar Elektrotechnikai Múzeumot. Kiállítótermeit – Bláthy mellett – olyan kiválóságokról nevezték el, mint Zipernovszky Károly, Bródy Imre, Déri Miksa, Jedlik Ányos, Kandó Kálmán és Ganz Ábrahám . A svájci Ganz Ábrahám által alapított gyár ideális helyszínt nyújtott Bláthy szellemének kibontakozására. Legnagyobb felfedezései a gyár kötelékében születtek. Jelentôs mûszaki alkotásai mellett komolyan érdeklôdött a természettudományok különféle ágai iránt is. Csillagászati eredményei, országos tervei éppúgy méltán keltettek feltûnést, mint a sakkjátékosok számára kidolgozott, egészen újszerû feladatgyûjteménye. (Bláthy rövid ideig a Magyar Sakkszövetség elnöki tisztségét is ellátta). 1891-ben Lipcsében jelent meg Vielzügige Schachaufgaben címû könyve, amelyben a sakkfeladványok terén bemutatta a kombinációk új lehetôségeit. Sokáig övé volt a világ leghosszabb sakkfeladványa, s az illegális sakkfeladvány kategóriában (olyan állásból kiindulva, amely szabályos játszma során nem jöhet létre) ma is ô tartja a rekordot 292 lépéssel. Káprázatos fejszámolókészsége volt, ami elôsegítette gyors áttekintését, a problémák lényegének meglátását és végsôkig vitt egyszerûsítését. Az autó megjelenésekor érdeklôdése az autósport felé fordult, és egészen idôs koráig szenvedélyes gépkocsivezetô volt. Mûszaki munkássága és feltalálói tevékenysége alapján legtermékenyebb tudósaink közé tartozik. A Ganz-gyárba való belépése utáni hónapokban kezdett elmélyedni az elektrotechnikában, amire Faraday kísérletei és Maxwell munkái inspirálták. Elsô jelentôs eredménye, Felvillanyozó emlékgyûjtemény szöveg: Kálmán Attila, fotó: Sebestyén László „Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék” – olvasható a Vörösmartytól kölcsönzött jelmondat a Magyar Elektrotechnikai Múzeum Zipernowsky-termének homlokfalán. Találó idézet. Az Európa-szerte ismert tárlat, mely a hazai erôsáramú elektrotechnika történetét, nagyságait vonultatja fel, annak a lelkesedésnek köszönhetô, mellyel a 75 éves jubileumát ünnepelô Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1975-ben elhatározta az állandó gyûjteményi kiállítás felállítását. 38 BUDAPEST 2007 augusztus