Budapest, 2007. (30. évfolyam)
8. szám augusztus - Kálmán Attila: Felvillanyozó emlékgyűjtemény
hogy felismerte a mágneses Ohm-törvény gyakorlati alkalmazásának módját, amelynek alapján 1883-ban átalakította az egyenáramú gépek mágneseinek alakját. Ezzel elérte azt, hogy a gépek teljesítménye azonos súly mellett az addiginak többszörösére emelkedett. Elsô szabadalma egy évvel késôbb, 1884-ben látott napvilágot, amikor az egyenáramú dinamókhoz megszerkesztette az öngerjesztô higanyos feszültségszabályzót. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületben külön csoport alakult a széles körû gyûjtômunkára, eredményei pedig minden várakozást felülmúltak. Az erôsáramú elektrotechnika vállalatai, szervezetei és „magánzói” sorra ajánlották fel addig féltve ôrzött tárgyaikat, dokumentumaikat. Nekik köszönhetôen végül az egyesületnek a Budapesti Elektromos Mûvek (ELMÛ) segítségével sikerült 1975-re összeállítani a Magyar Elektrotechnikai Gyûjteményt, melyet az erzsébetvárosi Kazinczy utcában helyeztek el. Az állandó gyûjtemény kiállítást az Országos Mûszaki Múzeum elôterjesztésére a mûvelôdési miniszter 1982-ben emelte múzeumi rangra és nyilvánította országos szakgyûjteménnyé. Az intézmény rövid idô alatt elektrotechnika-történeti kutatóhellyé vált. Ma itt található az egyesület 15 ezer kötetes könyvtára, egy fotó- és videótár, valamint a magyar elektrotechnikai archívum. A bel- és külföldi szakkönyveken kívül pedig mintegy 40 külföldi szakfolyóirat is hozzáférhetô. Kiállításain az ôstranszformátoroktól és ôsmotoroktól kísérhetô végig a tudományág fejlôdése. Az elektrotechnikai gyûjtemény egyaránt alkalmas az egyetemes technikatörténet, valamint a magyar villamosenergia-szolgáltatás fejlôdésének a bemutatására. A termekben az érdeklôdôk megismerkedhetnek az elektrotechnika nagy történelmi személyiségeinek életmûvével, és a gyûjtemény bemutatja a magyar felfedezéseknek az erôsáramú ipar fejlôdésére gyakorolt hazai és nemzetközi hatását. Érdekes és persze stílszerû a gyûjteménynek helyet adó, mostanra ipari mûemlékké nyilvánított, modern épület, melyet 30/10 kilowattos transzformátorállomásnak emeltek 1934-ben, Gerstenberger Emil és Arvé Károly ter vei alapján. A Kazinczy utcai épületek építészeti és ipartörténeti értékét jelzi, hogy azokat két évtizeddel ezelôtt, 1987-ben az Országos Mûemléki Felügyelôség mûemlékjellegûvé nyilvánította. Figyelemre méltó a harmincas években gyártott, Zsolnay gyártmányú kerámia falburkolat. A múzeum megalakulásától kezdve 1997-ig az Elmû Zrt. szervezetén belül mûködött, fenntartási költségeit a Magyar Villamos Mûvek támogatásával a budapesti áramszolgáltató fedezte. A villamosipari vállalatok privatizációját követôen 1997-ben a Villamosipari Társaságok Szövetségének (VTSZ) tagvállalatai úgy határoztak, hogy közös teherviseléssel biztosítják az értékes gyûjtemény folyamatos mûködését. Ennek megfelelôen már 1998-ban részt vállaltak az üzemeltetésben. Még ugyanebben az évben a múzeum közhasznú társasággá alakult a magyar elektrotechnikai ipar kialakulására és a fejlôdésre jellemzô kulturális javak megóvása, ápolása és a köz javára történô bemutatásának érdekében. A kht. elôsegíti a villamossággal kapcsolatos oktatást és ismeretterjesztést oly módon, hogy bemutatja a tulajdonában lévô berendezéseket, illetve az azokon végzett kísérleteket. Az elmúlt években a VTSZ, illetve jogutódja anyagi támogatásával a múzeum jelentôs fejlôdésen ment át, és mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten teljesítette feladatát. Külföldi visszajelzések bizonyítják: Európában is értékelik és számon tartják a múzeum tevékenységét, a nemzetközi hírû gyûjteményt. A Kazinczy utcai épület elôdjét 1893-ban emelték az 1893 és 1918 között mûködô Budapesti Általános Villamossági (BÁV) Részvénytársaság áramátalakító állomásának. Késôbb az épület belsô felét átalakították, és elé irodaépületet húztak fel. Ennek udvarán készült az a múzeumban is látható fénykép, melyen Edison is látható, amikor 1911-ben meglátogatta a BÁV Rt. vezérigazgatóját, Fodor István t. Késôbb ala kították át transzformátorállomásnak, amely végül otthont adott a múzeumnak, miután a transzformátorállomás üzeme 1976-ban megszûnt. A kis- és nagydiákok körében egyaránt osztatlan sikert aratnak a „rendhagyó fizikaórák”, melyeken a különbözô fizikai demonstráló eszközökkel maguk is kísérletezhetnek. Áramot fejleszthetnek kézi hajtású dinamóval, megérthetik a rövidrezárt aszinkronmotor mûködésének elvét, megismételhetik Faraday indukciós kísérleteit. A tárlatvezetôk az elôadások során az elektrotechnika történetét száz évnél idôsebb eszközök mûködtetésével illusztrálják. A diákok számára ma már az ország nyugati határán évtizedekig végighúzódó, a második világháború után emelt vasfüggöny is történelmi távlat. A múzeum Jalta nevû cellájában ennek egy darabja látható. Az elnevezés természetesen az Európa kettéosztását jelentô, Sztálin és Churchill cédulára rögzített üzenetváltásának következményeire, tehát a jaltai egyezményre utal. ● 39 BUDAPEST 2007 augusztus Hol? Magyar Elektrotechnikai Múzeum VII. Kazinczy utca 21., Tel.: 342-5750. Nyitvatartás: keddtôl péntekig 9–16 óra között. Csoportokat elôzetes bejelentkezés alapján fogadnak. A szakkönyvtár hétfô és szerda között van nyitva, 8–16 óráig. Állandó kiállítások 1. A magyarországi nagyfeszültségû szabadvezeték-hálózatok fejlôdése világítótérképen négy ütemben 2. Magyarország és a Horvát-Szlavón Királyság városai villamosításának története 1884–1912 között világítótérképen 3. A villamosenergia-fogyasztás mérômûszerei és tartozékai 4. Jalta-cella: az osztrák-magyar határon mûködött mûszaki határzár felépítése és mûködése a valóságban 5. Természetvédelem a villamoshálózatokon 6. Az Ikervárott létesített elsô magyar vízierômû emlékei 7. A fôváros 30 KW-os és 120 KW-os kábelhálózata világítótérképen 8. A villamos világítás technikai emlékei 9. Villamosság a háztartásban és a gyógyászatban 10. Elektromos differenciál rendszerû ívlámpa 1890-bôl 11. A Nyugat-Ukrajna-Albertirsa közötti 750 KW-os távvezeték oszlopmakettjei, vezetékdarabja, nyomvonala 12. A martonvásári 400/220 KW-os alállomás makettje 13. Jedlik Ányos elektrotechnikai találmányai 14. Ôstranszformátorok 15. A nagyvasúti villamosítás története