Budapest, 2007. (30. évfolyam)
1. szám január - Vargha Mihály: Díj-apály
29 BUDAPEST Lázár Antal DLA, Lázár Veronika és Sükösd Zoltán, A&D Stúdió Kft.) ezúttal csak a „fu tottak még” kategóriába kerültek be. Mindez jól mutatja a díj egyik nagy problémáját: a korábbi években is csak igen ritkán találtak a bíráló bizottság tagjai elismerésükre érdemes épületeket a külsô körzetekben. Feltûnôen látható mindez az említett könyvhöz (Budapest Építészeti Nívódíja 1995–2005, magyar és angol nyelven, dr. Schneller István bevezetôjével) mellékelt térképen, amely azonban kissé rejtélyesre sikerült. Ugyanis csupán számok jelölik a díjazott házakat (idôrendi sorrendben), plusz egy-egy kicsi színes kép, sok esetben részlet, és így csak a kötetben visszakeresve azonosíthatók az épületek. Az „új”, semmilyen elôzetes ismerettel nem rendelkezô olvasó számára meglehetôsen nagy feladatot jelent majd kitalálni, hogy mit is rejtenek a rajzok. Visszatérve a területi eloszlás kérdéséhez: összesen 57 díjazott mûbôl 40 esik Budapest belsô körzeteire, azon kívül mindössze 17, s vannak olyan külsô kerületek, melyekben egyetlen díjazott alkotás sem volt a 12 év során. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy még csak a város közigazgatási határánál sem kellene megállni – a díjat ki lehetne terjeszteni az agglomerációra. Az utóbbi években egyébként Pest megye Önkormányzata meghirdette a saját Építészeti Nívódíját, ami igen dicséretes törekvés, de erre még kisebb figyelem jut, a szakmai körök nyilvánosságát sem tudják vele maradéktalanul elérni. Ezért megfontolandó, hogy a Budapest Építészeti Nívódíja pályázatot nem lehetne-e kiterjeszteni a régióra, sôt tovább gördítve az ötletet, megfelelô elôkészítéssel majdan társítani az országos Pro Architectura díjjal – vagy csupán idôközönként együttmûködni azzal. A fontos díjak megújítása idôközönként feltétlenül szükséges, mert különben gépiessé válik a meghirdetés/lebonyolítás. A díjazottak ugyan – még ha elcsépelt is a díj – örömmel fogadják a kitüntetés tényét, de ennél sokkal fontosabb, hogy széles körben ismertté váljanak alkotóikkal egyetemben azok az épületek, melyek igazi építészeti értéket képviselnek. Hiszen eleve ezzel a céllal történt az elismerés eme formáinak rendszeresítése. És meg kell találni a szakmán kívüli közönséget is a pályázatok eredményeivel, s tanulságaival, feltétlenül élôbb kapcsolat kell például az elektronikus médiával, a rádióval és a televízióval. Meg persze a nyomtatott sajtóval. A BUDAPEST ebben a fordulóban is megpróbált megfelelni ennek az igénynek. ● II. Rákóczi Ferenc Gimnázium Futó utca 15-19. Hotel a Kálmán utcában
