Budapest, 2007. (30. évfolyam)
1. szám január - Hova megyünk lakni... - Felmérés lakásválasztási szokásainkról
30 BUDAPEST 2007 január Legtöbbünknek él a képzeletében saját álomháza, lakása képe, s amit tulajdonságairól, lehetôségeirôl, környezetérôl gondol. Mindenki tudja, hogy majd egyszer, ha minden sikerül, hova költözne. Az álmoknak természete persze a beteljesülés bizonytalansága. De azoknak, akiknek tisztában kell lenniük a vágyainkkal, álmainkkal, mert ez ad alapot munkájuk megtervezéséhez, sokat segíthet egy olyan felmérés, illetve annak eredménye, mint amilyet a közelmúltban végzett el a Sudio Metropolitana. A kutatás során megtudták: a megkérdezettek több mint fele Budapestet tartja az ideális lakóhelynek, körükben többségben vannak azok, akik sohasem éltek más településen. Pest megyei településre a megkérdezettek közel negyede költözne szívesen, míg vidéki nagyvárosba a válaszadók hat, vidéki kisvárosba pedig kilenc százaléka. Ha a megkérdezetteknek Budapesten belül úgy kellene kerületet választaniuk, hogy figyelmen kívül hagyhatnák az ingatlanárakat, a legtöbben a II. (12 százalék), a XIV., a XI. (9-9 százalék), a XII. (8 százalék) és a III. kerületbe (7 százalék) kívánkoznának. (Feltûnô Buda tekintélyes elônye, a pesti oldalon egyedül Zugló ugrik ki a mezônybôl.) Mivel a budapestiek zöme a „zöldbe” vágyik, nem meglepô, hogy a legtöbben családi házba képzelik magukat álmaikban, s a jelenleg is ilyen típusú épületben élôk körében szinte minden válaszadó a családi házat részesíti elônyben, nem is költözne máshová. Az idôsebbek és – ettôl nem függetlenül – az alacsony iskolai végzettségû lakosok körében valamivel kisebb a családi házat választók aránya: más kutatásainkból tudjuk, hogy a ház fenntartásának költségei, illetve a kert gondozásából adódó nehézségek sokakat visszariasztanak a családi házba költözéstôl. A budapestiek 13 százaléka kertes, villaszerû társasházban képzelné el jövôjét: elsôsorban azok, akik jelenleg is ilyen típusú lakóházban élnek, másodsorban pedig az idôsebbek, feltehetôen a már elôzôekben tárgyaltak miatt. Régi, többemeletes bérházba a megkérdezettek öt százaléka költözne szívesen – fôként azok, akik jelenleg is ilyen házakban élnek –, míg lakóparkokba négy százalékuk. Mindenki számára fontos, hogy a környék, ahol lakik, csendes, tiszta, jó levegôjû legyen, jó legyen a közbiztonság, illetve sok zöldterület, park legyen a közelben. De megkülönböztethetünk néhány csoportot, amelyek számára más sajátosságok is fontosak. Egy jól körülhatárolható kör a nyugdíjasoké, akik különösen csendes, zöld területen szeretnének élni, és nem hátrány, ha a környéknek jó híre is van. Ezen kívül elsôsorban erre a csoportra jellemzô, hogy szívesebben költöznek olyan helyre, amelyet ismernek, esetleg közel van mostani, megszokott lakóhelyükhöz is, ahol jól kiismerik magukat. Szívesen veszik, ha rokonaik is közel élnek hozzájuk. Ha utaznak, elsôsorban a tömegközlekedést veszik igénybe, s azon belül is elônyben részesítik a kötöttpályás jármûveket, különösen a metrót és a földalattit. E korosztály tagjai nehezebben közlekednek a városban, így nem meglepô, hogy szeretik, ha a közelben minden szükségletüket ki tudják elégíteni: legyen a szomszédságban házi- és szakorvosi rendelô, templom, közért, bevásárlóközpont és sok kisebb szolgáltató, mester is. Egy másik, jellegzetes követelményeket támasztó csoport a 30-44 éves nôké, azaz a kisgyerekes anyáké, akik elsôsorban gyermekeik igényeinek kielégítésére törekedve „lógnak ki” a teljes mintából. Számukra fontos, hogy a környéken, ahova költöznek, legyen játszótér, bölcsôde, óvoda, szabadtéri sportolásra alkalmas terület. A fiatal férfiak között találjuk a legnagyobb számban azokat, akik mozgalmasabb életre vágynak, szívesen veszik, ha lakóhelyük könnyen megközelíthetô éjszakai tömegközlekedéssel (közülük kevesebben vezetnek autót, ugyanakkor aktívabb éjszakai életet élnek). Azt sem tartják hátránynak, ha a közelben jó zenés, táncos szórakozóhelyek vannak, „nyüzsgô élet”, és rendelkezésre áll szabadtéri sportolásra alkalmas terület. A megkérdezettek több mint kétötöde szerint (inkább) jó Budapesten élni. A válaszadók fele szerint van a dolgonak jó és rossz oldala is, tizedük viszont úgy nyilatkozott: a fôvárosi élet inkább rossz, vagy egyszerûen rossz. Ez a minôsítés különösen az idôsebb középkorúak (45-A boltok, üzletek elérhetôsége, közelsége A boltok, üzletek száma Az óvodák, iskolák, orvosi rendelôk sûrûsége A szórakozási lehetôségek közelsége Tömegközlekedés Budapest szabadidôs parkjai Közbiztonság A játszóterek száma Az épületek állapota A kerékpárutak sûrûsége, állapota Az utcák, terek tisztasága 14 2 10 38 46 3514 43 33 2 48 20 31 15 21 19 13 27 24 88 12 18 26 19520 18 20 33 22 43 14 22 22 165 21 25 26 38 714 26 25 10 2021 43 27 21 721 58 20 46 139 nagyon elégedetlen inkább elégedett inkább elégedetlen nagyon elégedett elégedett is, meg nem is NT/NV 0% 90% Elégedettség az alábbi tényezôkkel Budapesten Hova megyünk lakni... Felmérés lakásválasztási szokásainkról A Studio Metropolitana Kht. – a Capital Research Piackutató Intézettel együttmûködve – a Vital Cities INTERREG III. B projekt keretében közvéleménykutatást végzett a budapestiek körében. A kutatás célja a fôvárosiak véleményének, attitûdjeinek megismerése a preferált lakókörnyezettel kapcsolatban, azaz annak vizsgálata, hogy milyen tényezôk játszanak szerepet lakóhelyük kiválasztásában.
