Budapest, 2007. (30. évfolyam)
6. szám június - Állásfoglalás: Toronyházak építéséről és a kormányzati negyedről
a város abszolút befogadta, integrálta az egészet! A dolog titka az, hogy a Pompidou központ annyira ordítóan elüt a környezetétôl, hogy az már izgalmas és lenyûgözô és jó?! :) DINO Darázsfészekbe nyúltatok. Az elmúlt év építészeti vitáinak nagy része errôl szólt Magyarországon és valószínûleg egyre inkább terítéken lesz a téma. Azon kevés témák egyike, amiben a szakma hasonlóan viselkedik (és legalább annyira megosztottan), mint a laikusok. Ami biztos, hogy nagyon precíz módon kell leszabályozni és zsûriztetni. Nehogy rosszul süljön el. Mondjuk az Árpád hídnál lévô alacsonyabbra vett épületek borzasztóak. Többek között azért, mert elrontották az arányaikat. Egy ismert fontos érvet nem mondtak az ellenzôk: Budapest különleges abból a szempontból, hogy a belsô részeken hasonló magasságú házak állnak: 4-7 emelet. Ezt is meg akarják ôrizni. A támogatók meg ezt kicsit monotonnak ítélik és azt mondják, hogy kellenek fogópontok a szemnek. Mindenkinek van igazsága. Éppen ezért én engednék minôségi felhôkarcolókat, távol a történelmi városmagtól. VEE Ha kikapcsoljuk a magasházak problémáját, akkor is van itt bôven dilemma, mert a környezettôl elütô stílusú új épületek is bôven adnak alapot a vitára. Azt azért nem kell elfelejtenünk, hogy anno nagyon sok épület hasonló reakciót váltott ki. Azok, amelyek helyén akkor állt valami megszokott ház, amit lebontottak, az új pedig akkor sokakban felháborodást keltett. És amely házakra ma oly büszkék vagyunk. Úgy tûnik, hogy ezt nem lehet népszavazással eldönteni, bár az erre felhatalmazott illetékesek nem biztos, hogy birtokában vannak a bölcsek kövének. Éppen az alant említett 20-40 éves épületek lebontása, átépítése mutatja, hogy az akkori − és részben még ma is praktizáló − hivatalnokok, építészek mennyire másképpen gondolják mindezt a történelmileg nagyon is rövid idô elteltével. A divatok változásaihoz történô gyors igazodást jellemzi egy tapasztalatom: egy vezetô építész az általa pár éve tervezett családi ház képeit látva azt mondta, hogy azt nem is ô, hanem egy irodabeli kollégája tervezte, akinek a neve éppen nem jut eszébe. A tulajdonos ezt tôlem hallva, dobott egy hátast, mert a tervezôiroda vezetôje az elsô vázlatoktól az épület befejezéséig személyesen asszisztálta végig az építkezést, aminek ô minden dokumentumát gondosan meg is ôrizte... November Azt jól értem, hogy a magasházak ellen nem lenne kifogás, ha azok nem a történelmi városrészekben épülnének? Pl.: Újpesten, vagy Csepelen? Vagy akkor is óvatosak lennénk, és csak akkor engednénk magasházakat, ha elôtte „zsûrizhetnénk” ôket? Boszorka Szerintem a Hungária körút vonalában sok magas házat kellene építeni. Remekül körülölelnék a jelenlegi várost és leválasztanák a mögötte lévô, részben családi házas, részben ipari területes részt. jazzcool1,2 Magasház inkább csak ott épül, ahol nagyon drága a telek, azaz a legfrekventáltabb helyeken. gumidani Gyanítom, hogy Prágában, a Hradzsinban elég drága lehet a telekár, de a konzervatív csehek biztosan nem engednének oda valami jöttment cégnek toronyházat építeni. A történelmi városmagban semmiképp sem. Ahogy a vár 1-2 emeletes épületei között sincs helye 4-5 emeletesnek, (levéltár) úgy a 3-6 emeletes többségû belsô városrészekben sincs helye onnan kirívó méretûnek. Szerintem. Idétlenül mutat valaki kisestélyiben délben a strandon, illetve bikiniben este az operában. Újpest, vagy Csepel családi házas részein sem tetszene, de Csepel központjában, vagy az itt emlegetett Váci út−-Könyves Kálmán körút környékén elfogadhatónak találom. Azt pedig nem értem, hogy abban a városban, ahol komoly telkek állnak évtizedekig üresen, vajon miért érdemes vállalni a magasházépítés többletköltségeit? De ez legyen a befektetô ügye. Ha neki megéri, építsen! Azt viszont elvárom (persze hiába), hogy a város vezetése (a pénzembôl a pénzemért) ôrködjön azon, hogy a városképet ne rombolják magamutogató, a környezetükbe nem illô épületek. Sajnos Podmaniczky-féle személyiségek döntéshozó helyzetbe kerülésének esélye sincs. ● 38 BUDAPEST 2007 június A Magyar Urbanisztikai Társaság Környezetesztétikai Tagozata 2007. április 7-én megvitatta a toronyházak és ezzel összefüggésben a tervezett kormányzati negyed Budapest látképére és a város szövetére vonatkozóan várható hatásait. A téma kiemelt jelentôsége miatt a Tagozat szükségesnek tartja álláspontjának megfogalmazását, a vitán elhangzottak alapján. Budapest a világ legszebb fekvésû városai közé tartozik. Szépségét három tényezônek köszönheti: van vize (Duna), hegyei (Várhegy, Gellérthegy, budai hegykoszorú) és magas szintû építészete (eklektika). Mindezek Budapestet Európa egyik legszebb városává tették. Budapest jellegzetes egyéni arculata a kiegyezéstôl az elsô világháborúig tartó rendkívül dinamikus korszakban alakult ki. Ennek eredménye az eklektikus városmag, amely városunk önálló karakterét, egyedi arculatát és hangulatát adja, amire ma is büszkék vagyunk, ami Budapest igazi vonzereje. Mindaz, ami azóta történt, erre rétegzôdik, gazdagítva, vagy éppen szegényítve azt. Az elmúlt években egyre inkább Budapest egyedi értékeinek fokozódó erózióját voltunk kénytelenek tapasztalni, ami a város mûködésének zavaraira vezethetô vissza. A torony mindig is hatalmi szimbólum volt, korunkban a nemzetközi tôke hatalmát jeleníti meg. E tornyok azonban – a régiekkel ellentétben – teljesen uniformizálják a különbözô kulturális és földrajzi adottságokkal rendelkezô városokat, tönkreteszik a helyi építészeti hagyományokat, a nemzeti jelleget. Állásfoglalás Toronyházak építésérôl és a kormányzati negyedrôl
