Budapest, 2007. (30. évfolyam)
6. szám június - Ismerje meg és fotózza újra a régi Budapestet!
39 BUDAPEST 2007 június HOGY VOLT! Ismerje meg és fotózza újra a régi Budapestet! A hónapról hónapra itt közreadott archív fotó helyszínét kell felismerni, majd ugyanott készíteni egy felvételt a mai állapotoktól. Júniusi feladványunk az alább bemutatott helyszín felismerése és újrafotózása. Az Önök által készített képet 2007. június 25-én hétfô éjfélig kell eljuttatniuk a 1089 Budapest, Elnök utca 1., vagy digitális formátumban a foto@budapestfolyoirat.hu címre. A legjobbnak bizonyult képet közöljük, és készítôjét fél éves Budapestelôfizetéssel jutalmazzuk. A pályázatra csak saját készítésû, névvel ellátott fotót fogadunk be! A pályázatról a http://www.budapestfolyoirat.hu/fotopalyazat2007/ internetcímen is tájékozódhatnak. fotó: FSZEK Budapest Gyûjtemény A múlt hónapban Klösz György 1870 körül készült felvételét közöltük, melyen a Kálvin (akkor Széna) tér látszik, háttérben a nemzeti múzeummal. Meglepôen kevés kép érkezett, noha hitünk szerint a múzeumi épület jól orientálhatta az olvasókat. Zsûrink végül Bárdos Tamás képét választotta, ô nyerte a fél éves elôfizetést. Toronyházak a világon már igen sok helyen vannak, ilyen színvonalú építészet azonban – amely Budapest hagyományos városszövetét még mindig jellemzi – egyre kevesebb. A város idegenforgalmi vonzerejét is alapvetôen ez adja, amely ágazat az ország egyik legnagyobb bevételi forrása. A magasházak építése további súlyos károkat okozna e megmaradt szövetben, ezért feladatunknak tekintjük ezektôl megóvni városunk jellegzetes egyéni arculatát. Ilyenek építése legfeljebb a Hungária körúton kívül képzelhetô el, de ott is kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e rájuk. Budapest belsô területén ugyanis jelenleg is számos üres, kiadó iroda és irodaház található. A toronyház mint polgárpukkasztó „mûvészi” alkotás legfeljebb építészeti kiállításokra való, maketten megjelenítve vagy kivetítve. A Szervita téren azonban provokáció a fôváros és ezen keresztül az ország ellen, bûn a magyar nemzet ellen! Ennek megvalósulása az építtetôk, az elfogadók és az engedélyezôk erkölcsi és politikai öngyilkosságát jelentené. Jelenleg úgy néz ki, hogy a kormány a Nyugati pályaudvar fölött kívánja az apparátusát elhelyezni. Ez újabb brutális beavatkozással járna az amúgy is erôsen megbolygatott városszövetben, ráadásul számos közlekedési és biztonsági problémát vetne fel, amit csak további jelentôs beruházásokkal és költségekkel lehetne valamelyest orvosolni. Határozott álláspontunk ezért az, hogy ez az elhelyezés nem csak szakmailag elhibázott, de az állampolgárok érdekeit sem szolgálná. A kormány ugyanis itt a beruházó nagytôkés vállalatoknak lenne az albérlôje, ami az alárendeltség szimbóluma. A kormányzati negyed építése és a hivatalok elköltöztetése nemhogy hasznot nem hozna, de hosszú távon óriási ráfizetést jelentene az adófizetôk pénzébôl. Ezért reméljük és várjuk e döntés felülvizsgálatát, amíg nem késô. A kormányzati negyedet – már amennyiben egyáltalán szükség van egy újnak az építésére – a városkép elemévé kell tenni. Ez pedig a Duna mellett képzelhetô el, de úgy, hogy ne zavarja a különleges értékû városképet. A város déli irányban fejlesztendô, és a kormányzati negyed elhelyezését is ez kell hogy meghatározza. A lehetséges területek (Millenniumi városközpont, Észak-Csepel, Kelenföldi iparterület) közül a Csepel-sziget csúcsát tartjuk a legmegfelelôbbnek, ahol egy ilyen nagy volumenû fejlesztés új értékekkel is gazdagíthatja városunkat. Ott akár magasházak is elképzelhetôk, de csak egységes koncepció alapján, Budapest morfológiájának figyelembevételével és látképének tiszteletben tartásával. A Parlament közelsége a mai fejlett távközlés mellett nem elsôdleges szempont. A Duna vízi útja azonban ez esetben olyan közlekedési módot tenne lehetôvé e centrumok között, amely mind az eljutás, mind a biztonság szempontjából a legmegfelelôbb lenne. Magyar Urbanisztikai Társaság Környezetesztétikai Tagozata
