Budapest, 2007. (30. évfolyam)
6. szám június - Várnai Vera: Egy Lechner, aki piktor
A Lechner család hagyományai közé tartozott a fôváros épülésével és szépülésével való, nemzedékeken át tartó, szorgos foglalatoskodás. Évszázadokon át: a família ugyanis a 17. század végén telepedett le Pesten. Id. Lechner Nepomuki János az 1808-ban József nádor irányításával alakult Szépítô Bizottmány tollnoka, azaz az építési engedélyek kiadásának nagyhatalmú ura. Szinte baráti viszony fûzte a fôherceghez, állítólag együtt fásíttatták be a Városligetet, és hogy odacsalogassa a polgárokat, Nepomuki János hozatta be az elsô ligeti körhinta falovait Párizsból. Széchenyi István többször is vendégeskedett Lechneréknél. Egyszóval: a magyarországi dinasztia alapító befolyásos ember volt. Fia, ifj. Lechner Nepomuki János ügyvéd volt, és anyai öröksége révén egy kôbányai téglagyár tulajdonosa lett. A gyárban nemcsak egyszerû falazóanyagot gyártottak, hanem a kerámia több fajtáját is, például a Dohány utcai zsinagóga részére terrakottákat és majolikákat. E rövid bevezetôre azért volt szükség, hogy láthassuk: ifj. Lechner Nepomuki János mûvészi hajlamú fiai, Gyula és Ödön családi örökségként kapták a mûvészetek szeretetét. Lechner Ödön (1845−1914) a szecessziós építészet egyik legnagyobb egyénisége, bátyja, Gyula (1841−1914) pedig a kor elismert festôje és mûfordítója volt. Ô ültette át elôször Az ember tragédiáját német nyelvre. Az összetartás, a bensôséges kapcsolatok ápolása jellemzô volt a családra. A század végén Ödön Pécelen húgának nyaralót, bátyjának pedig négyemeletes, mûtermes bérházat épített a mai Bartók Béla út 40-ben. Az egyszerûbb, virágdíszítésû kerámia az elsô emeletet és a mûterem oromfalát díszíti, ahol megtalálható a családi címer és az évszám is. A ház nemrég mûemléki védettséget kapott. Lechner Gyula 1880-tól az Iparrajziskola tanára volt. Valószínûleg Budapest szeretete késztette arra, hogy sok más mûvésztársához hasonlóan ô 20 BUDAPEST 2007 június Egy Lechner, aki piktor Várnai Vera FESTÔI BUDAPEST Petôfi tér
