Budapest, 2006. (29. évfolyam)

10. szám október - Tóth Vilmos: A budai bronzkatona és a hősi emlékművek

Farkasréti temető Győrszentiván 421 BUDAPEST Vendégoldal A budai bronzkatona és a hősi emlékművek SZÖVEG ÉS FOTÓ: TóthVilmos Számos olyan köztéri szobor található Budapesten, amelynek egy vagy több másodpéldányát is felállították a fővárosban vagy más településeken, köztük jó néhányat a sírkertekben. Utóbbiak egyike a Farkasréti temető katonai részének reprezentatív jelképe: a Gammel-síremlék. Az egészalakos bronz katonaszoborral díszített sír a katonatemető közepén, az 51. számú parcella sarkán áll, és az 1909-ben meghalt lovag Gammel Ferenc altábornagy emlékét hirdeti. Istók János szobrászművész (1873-1972) alkotását 1912-ben avatták fel. Ez volt a Farkasréti temető egyik első jelentősebb szobrászati alkotása. A Farkasréti sírkert 1894-ben, a katonai rész, Budapest egyetlen máig fennmaradt Monarchia-kori katonatemetője pedig 1903-ban nyílt meg. Napjainkban már „régi katonatemetőként" emlegetik, egységes képet a hatvanas évek óta nem nyújt, de eredeti jellegét megőrizte, és ma már újra a honvédség rendelkezik felette. Az elmúlt évtizedekben azonban a köztemető részeként működött, így számos régi katonasírt felszámoltak. A Gammel-síremléken látható szobor, a Mollináry-ezred egyenruháját viselő, puskájára támaszkodó katonaalak később több példányban is köztérre került. Még az első világháború idején született meg az a rendelet, amely minden település számára előírta hősi emlékművek, emléktáblák állítását. A következő évtizedekben a keresettebb szobrászokat elhalmozták megrendelésekkel, ők pedig a kevésbé rangos megbízásokat sok esetben úgy teljesítették, hogy felhasználták egy régebben készült alkotás mintáit. Ez történi a Gammel-síremlékkel is: kőből faragott másodpéldánya az akkor még önálló Győrszentiván község hősi emlékművén kapott helyet 1924-ben. Három évvel később köztérre került a harmadik példány is, szintén kőből, mégpedig a Veszprém megyei Lovászpatona emlékművén. A farkasréti szobor alacsony talapzaton áll, elöl Gammel altábornagy portréreliefje látható. Utóbbi a két emlékműről hiányzik, viszont a győrszentiváni emlékmű mögé új elemként magas építészeti rész került, tetején turulszoborral. A lovászpatonai emlékműről ez elmaradt, itt az egyszerű talapzat verses felirattal egészült ki. Istók János hősi emlékműveivel Budapesten is találkozhatunk, például Rákosfalván, Cinkotán, illetve a Szervita téri templomon. Fontosabb fővárosi inűvei között meg kell még említeni Bem József szobrát, amely 1956-ban a magyar történelembe is bekerült, gróf Széchényi Ferencnek a Múzeum-kertben található emlékművét, az eltávolított Bartha Miklós-szobrot, a várbeli Táncsics-emléktáblát, a Császár-fürdő épületszobrait, valamint a Kerepesi úti temetőben Than Károly, báró Wlassics Gyula és Péterfy Sándor síremlékét. Istók János nyugvóhelye a Farkasréti temetőben van, néhány éve pedig emléktáblát is kapott a Ráday utca 22. számú házon.