Budapest, 2006. (29. évfolyam)

11. szám november - Ráday Mihály: Múltidéző séta a régi Vízivárosban

22 BUDAPEST mái' ott kezdődött a házak hátrébb szólítása. A Batthyány—1

Gyorskoc si—Csalogány utcák által határolt hatalmas épületet eredetileg szállodának szánták, de abban az időben nem engedtek ilyen nagy vállalkozást tető alá hozni, nem kapták meg rá az engedélyt. Így a lakrészeket eladták. Akkor terjedt el a hír, hogy ezeket a kis lakásokat külföldön élő rokonok megvehették itthon lévő hozzátartozóik vagy ismerőseik részére — valutáért. A környéken úgy is emlegették az épületet: „ENSZ-palota". Ugyanezen a telken, a Batthyány utcai sarkon állt a már lebontott Del Medieo-ház (Batthyány u. 7.). Del Medico Imre iskolatársam volt a Mátyás gimnáziumban. De ott volt tanuló többek között Bibó István. lssehutz Béla gyógyszerészprofesszor, Buss Gyula színész is. A Batthyány s a Gyorskocsi utca szegletén (Batthyány u. 6.) lakolt — ahogy az 1942-es telefonkönyv írja: ,.r//\ Muszka Jeni) miniszteri tanácsos". A kiváló operettek zeneszerzője. Az Iskola utcai sarkon állt Büchler Mór fűszeres háza (Batthyány u. 11.), a helyén ma park van. Öt feleségével együtt - származásuk miatt — elhurcolták 1944-ben. A lányuk túlélte a háborúi. Szeretett volna üzletet nyitni, de nem kapott rá engedélyt, így különböző zöldség- és fűszerüzletekben helyezkedett el mint alkalmazott. Aztán amikor a kárpótlási eljárás folyt, uz, aki intézte, ötven százalékos részesedés lejében elvállalta, hogy megszerzi az engedélyt. .. A Corvin tér 3-4-5-6. számú régi barokk épületek az 1900-as évek során folyó bontási láz idején úgy menekültek meg a megsemmisítéstől, hogy a I lalászbáslya építése után a Schulek Frigyes tervében szereplő, a Dunáig levezető lépcsősor éppen a Corvin tér említett házainál élte volna el a Duna-partot. Aztán a lépcsősor nem készüli el. és megmaradtak. Azóta mindet átépítették, a kertjük. udvaruk helyén szálloda épült. A Szabó Ilonka utca 4. számú iskolaépületről Cenner Gyula barátom értékes leírást adott a Víziváros kötetben, testvérével, Cenner Mihály neves színházlörténésszel ott végezték a középiskolái. Az épület a Királyi Katholikus Egyetemi Gimnázium nevet viselte. Királyi katholikusnak azokat a tanintézeteket nevezték - tanáraim ezt mesélték —, amelyeket II. József uralkodásának idején az egyházi intézmények szekularizálása során állami kézbe veitek. Ez az iskola is ilyen volt, a jezsuitáktól vette át az állam. amikor a pápa a rendet feloszlatta. A Mátyás király Gimnázium, ahol én végeztem a középiskoláimat, ugyanabban az épületben van, csak a ház egy másik szárnyában, nem az egyetemiben. Ez az iskola is sok nevezetes tanulói készített fel az életre, s olyan tanáraink voltak, mint például Mező Ferenc, aki 1928-ban a szellemi olimpia bajnoka lett. Bámulatos emlékezőtehetsége volt, a régi diákélet történeteiből sokat tudott idézni. A Margil körút 48.-ban lakott, és ott álldogált időnként esleíelé a kapuban, nézte a járókelőket. Meg-megálltam. beszélgettem vele én is. és becsültem a szellemi erejél, hogy még idős korában is teljes frissességgel tudtunk a régi és új dolgokról néhány szót vallani egymással. Szomorú, hogy az emléktáblája alatt a három koszorútartó horgot letörték, és fáj a szívem, hogy ez az ember, aki dicsőséget szerzett az országnak, elfelejtésre ítélteiéit. De nemcsak ő volt olimpiai bajnok az iskolám tanárai és tanulói közölt. Ide járt Gyarmuthy Dezső vízilabdázó és kárpáti Rudolf kardvívó. Ili szervezett szavalókórust Derecseri Gábor. Itt végezte tanulmányait Horváth Adóm, aki a Magyar Televíziónál rendező, majd az intézmény elnöke lett. Az első emelet északkeleti sarkán lévő lanteremben állt egy emléktábla. amikor olt volt az osztályunk. A márvány táblán emlékeztek arra, hogy ebben a teremben tanult báró lá.s.s Albert. aki az iskola elvégzése után elment Dél-Afrikába harcolni a búrok oldalán, és ott eltűnt. A kupás ulca 55. számú épületben, a mai lánciskola helyén működött a Galilei szabadkőműves páholy. A bejárata fölött a dombormű a leláncolt Pronietheust ábrázolta. Nem tudom, hogy ez vajon szabadkőműves jelkép voll-e, de 1957-ben eltávol ítolták. A Batthány utcai elemi iskola mellett és a Mária téren akkor még álló Budai Chevra Kadisha szereletház között húzódott a keskeny Könyök utca, mely a telekhatárok melleit a Mária tértől déli irányban indult, és a tér végén jobbra kanyarodva kifutott a Donáti utcáig. Tudomásom szerint házak nem nyíllak erre a kis utcára, azért nem említik leírások. Hozzáfűzöm, hogy a Batthyány utcai elemi iskola tornaterméből azért egy kapu nyílt erre a Könyök utcára, de a háború után ezt befalazták. A Víziváros történetéről szóló kötet említi a Batthyány utca 46.-ban lakó dr. Dvorcsák Antal ügyvédet, aki az ötvenes években Recsken volt rab. Az Atlila utcai elemiben egyiilt jártam egy Schlager Gyurka nevű fiúval, akinek az apja a Krisztina körút elején lévő nagy tömbházban lévő Fábián Józsel-léle ruházati üzletben dolgozott, mint cégvezető. Schlagerék a Batthyány ulca 53.-ban laktak. szemben a 46.-lal. ahol Dvorcsákék. Egyszer vendég, régi barátjuk érkezeti hozzájuk, náluk is aludt. Másnap elmenőben azt kérdezte, ott hagyhatná-e a csomagját, amíg, mint mondta: nem sokára, visszajön. Nem jött, azonban helyetti* megjelent az AVO. Ugyanis az illetőt tiltott határátlépés közben elfogták, és kiszedték belőle, hogy kinél szálll meg az előző éjszaka. Így Gyurka apját, Tóni