Budapest, 2006. (29. évfolyam)

2. szám február - Szöllősi Ferenc: Mészárosok mentek, jöttek

BUDAPEST 37 kincstartója. Attól kezdve bizonyára nem szorult a céh kölcsönére. Más kérdés, hogy az udvarnak mire futotta. Megesell. hogy a sörfőzők például nem hiteleztek egv hordó italt a királynak, akinek egyébként egyszer a pápai nuncius - maga írja, lelke rajta - adott egy forintot sarura, de az azt másra költötte. Mihály mester dénárjai A bejegyzések 1526 nyarán megszakadnak. Kérdés: miért? Válasz: nem lehet tudni. Ha néhány héttel később történnék. akkor értenénk. Ugyanis az augusztus 29-én bekövetkezett mohácsi csatavesztés hírét másnap a királyné egy német szolgája hozta Budára. A magyarok arra figyeltek fel. hogy a németek ládikákkal igyekeznek kifelé a kapukon Logod felé vagy a dunai hajókhoz. Értékeiket menekítették. Ha magyar kérdezte, nem árulták el, mit tesznek és miért: léitek kirablásuktól, ami aztán a rossz hír elterjedése után meg is történt. A Habsburg-lány Mária királyné is útra kelt nyugat felé. német udvaroncaival együtt. IIa eddig elérne időben a feljegyzések sora, világos lenne a megszakadás magyarázata: szaladtak a mészárosok is. De nem ér el eddig. Miért? (A királynő és udvaroncai, valamint a módos német polgárok vagyonát menekítő hajók egyébként Esztergomig jutottak békével, ahol az ottani várnagy állította meg és fosztotta ki őket.) A török had szeptember 11-én érkezik meg, és egyetlen puskalövés nélkül átveszi a várat az ottmaradt néhány katonától. Három nap múlva felgyújtják, hogy emlékeztessen a szultán ittjártára, aki újabb néhány nap után távozik is. Szapolyai János november l-jén vonul be a kiégeti várba. Még királyjelöltként: csak november II-én koronázzák I. Jánossá Székesfehérvárott, majd Pozsonyban december 16-án Habsburg Ferdinánd fejére is korona kerül — így lett hamar két királyunk a vízbe fulladt egy helyett. Kezdődött a csatározás. Kettejük budai esete: Ferdinánd 1527. augusztus 18-án ér Óbudáig seregével. Szapolyai elmenekül, de előbb átadja a vár kulcsait Szabó János bírónak, hogy az illő hódolattal, annak átnyújtásával tudja fogadni Ferdinándot. Ez két nap múlva megtörténik. (A Szent Koronát őrzője hozza el Szapolyaitól Ferdinándnak, akit így ezzel is megkoronáz ugyanaz a püspök, ugyanott, mint egy éve Jánost.) Ekkor újra kerülnek leijegyzések a céhkönyvbe. Hol volt addig? Elvitték a német mesterek Budáról, majd visszahozták? Vagy valamelyikük (netán egy magyar tagtársuk) itt őrizgette? A folyamatos bejegyzések 1529-ig tartanak. Az utolsó: „Mihály mester, ötvös 8 forintot és 61 dénárt fizetett be Jankó mester útján a ládába." Szapolyai, már török sereggel a háta mögött, ekkor tér vissza. A vár védelmére szerződtetett német zsoldosok csupán néhány napig álltak ellent az ostromnak, majd szabad elvonulás ígéretére letették a fegyvert, a kitartó várkapitányt, Nádasdy Tamást átadták a töröknek (ő aztán megszökött, Szapolyaihoz állt). A szabad elvonulásból semmi nem lett, a janicsárok a vár tövében lemészárolták a zsoldosokat — és a velük tartó budai polgárokat. Lehettek közöttük mészárosok, de aki a céhkönyvet őrizte, az nem. Hová vitte útja? A Felvidékre, nyugatra? Az addigitól eltérő papíroson néhány hiányos bejegyzés. Talán 1537-ből: „üstálló legényeknek adandó ajándék". Es az 1538-as: „ Továbbá Habijer Marton mesternek is kölcsön adatott a ládából 4 forint." Sok-sok üres lap Budán János a király, majd az 1540-ben, a halála előtt három nappal született fia, a csecsemő János Zsigmond. Ferdinánd hadai többször feldúlták a vár környékét, de ostrommal hiába próbálkoztak. Aztán a török 1541-ben csellel elfoglalta (hogy jobban fájjon, a mohácsi csatavesztés augusztus 29-i napjára időzítve bevonulását), és másfél évszázadig nem lehetett kiverni onnan. A végre sikeres 1686-os ostrom során sivár romhalmazzá vált Buda. II Lipót király Magyarországot meghódított területnek, az ideköltöző telepeseket gyarmatosítóknak nyilvánította. A várfalak közé kizárólag német ajkú. katolikus vallásúak költözhettek be (a külvárosokba már mások is). Csak 1703-ban sikertilt elérni, hogy mind Buda, mind a túlparti Pest visszakapja szabad királyi városi címét. Az osztrákok 1714-ben a híresen szép középkori palota romjainak anyagából kezdték újraépíteni az erődítmény falait. A céhkönyvbe ennyi év után megint bejegyzés kerül. Fordításban, Bevilaqua Borsody Béla archaizáló magyar nyelvű szövegével: „1695-ik Esztendőben egybe gyülekezve lévén az itteni Böcsületes Mészárszék kézművessége, átvette és elhelyezte a ládában ama régi Királyi Privilégyiomos leveleket, melyeket Méhes Jákob Mester Úr. pesti Céhmester úr, és Schneider Gergely budai Társmesterünk Urunk, itteni budai Mester és a Vízi Városban átadtak Greff Kristof Mesternek és az egész Kézmívessé gnek. " Iis vége. Bár a fent idézeti passzus után még sok-sok üres lap következik. A már akkor, a I 7. század végén is vén könyv fellelése, elővétele bizonyára jól jött ahhoz, hogy a céh bizonyítsa folytonosságát, megszerezze a rangot, vagyont jelentő régi jogokat. (Hogy is mondta a csúfoló: ..Mészáros, keze-lába mind szaros, az erszénye aranyos!") Hanem az utolsó talány: miért nem folytatták? Miért őrizték meg a régit? És hol van az új? Mert a céh s a mészárosok tisztes ipara még évszázadokon ál élt tovább a folyton változó Budán. Még a kilencszázharmincas években is együtt vonultak fel a mesterek és a székálló legények — bizonyság rá az írásunk kísérő képeként közreadott, a Szenl Imre ünnepségekről készült riportfotó -, azaz maga a szakma jócskán hosszan továbblapozott a sáfárkönyvön lúli időkbe... Budapest Főváros Levéltárában érdekes hírrel örvendeztetett meg Kis Péter kutató: a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázatán elnyerték a budai német mészároscéh könyvének hasonmás kiadásához szükséges összeget. Több intézmény munkatársaival megosztva a feladatokat, tavaszra remélhetőleg megjelenhet a kötet. Helyet kap benne például kézirat-történeti elemzés, a kihúzások, javítások következtében nehezen olvasható szöveg átírt változata, a céhvei kapcsolatos több oklevél, a csak a céhkönyvből ismert utcák helyének azonosítása, a sajátos német kifejezéseket ismertető szójegyzet és a több nyelven írt dokumentumok magyar nyelvű bő tartalmi kivonata.