Budapest, 2006. (29. évfolyam)

12. szám december - Húzz hasznot a zöldből!

7.U BUDAPEST Húzz hasznot a zöldből! NE GONDOLJA SENKI, időszerűtlen a város zöldállapotáról gondolkozni: decemberben. (Illusztrációs helyszíneket találni persze nehéz a témához ilyenkor — de legyen ez a szerkesztő gondja). Éppen hogy ideje van a számvetésnek, s főleg a tervezésnek. Ehhez kínál támpontokat, az olvasónak meg alkalmat arra, hogy szembesítse majd azt, ami történik, azzal, amit tapasztal a Studio Metropolitana közelmúltban összegzett kutatása. És Budapest távlati fejlesztési koncepciója, az ezeken a hasábokon már tölti) tételben bemutatott Podmaniczky Program. Budapest a zöldfelületeinek megőrzése és fejlesztése nélkül nem nyújthat polgárai számára élhető és fenntartható városi környezetet. Fontos funkciójuk a környezetminőség javításán túl az is, hogy vonzó, változatos rekreációs szolgáltatásokat kínáljanak. Hogy a rendszer működjön. magának Budapest társadalmának is az iigy mellé kell állnia. Akiknek pedig ez a dolga, intenzív marketing tevékenységgel szolgálhatják a közönség meggyőzését. Közben — igazodva a változó társadalmi igényekhez — a zöldfelületeket is alkalmassá kell tenni az új igények kiszolgálására. A városi zöldfelületi rendszer karbantartása. rendbe tétele nem „csupán" városökológiai, környezetvédelmi, településesztétikai kérdés. Budapest népesség-megtartó erejét és versenyképességét jelentősen befolyásoló tényező. Ezért fontos gazdasági érdek is. Pontos adatok korábban ezt a tézist nem támaszthatták alá, most s ezért a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Kht. a „Zöldfelületek gazdasági hasznai" című kutatásával megpróbálta számszerűsíteni, hogy miért is kifizetődő parkot, erdőt, zöldterületeket fejleszteni. Marton Miklós a vizsgálati projekt vezetője értékelte a BUDAPEST kérésére az elemzés során világossá vált összefüggéseket. Szép az, ami érdekkel tetszik Köztudott, hogy a parkok közelében épült, erdők felé forduló, néző lakások értéke a többszöröse lehet az ezekkel az előnyökkel nem rendelkező, más tekintetben azonos adottságú ingatlanok értékének. Jól látszik ez már a kereskedelmi hirdetésekből is. Aki elad. előszeretettel hivatkozik az ezt az értékelemet kifejező mozzanatokra. „Parkra néző", „zöldövezeti", „természetvédelmi körzetre rálátással". „Margit szigettel szemben". Hasonló, a természetre utaló jelzőket találunk a lakókparkok, új negyedek elnevezésében is. „Platán-Liget", „Akácliget", „Gesztenyés", „Hársfa", „Napraforgó". „Pacsirta", „Rózsaliget". Zöldliget". Nem ismert azonban olvan korábbi vizsgálat, amely a budapesti zöldterületek ingatlanérték-növelő hatását mérte volna fel. Azt próbáltuk meg most kimutatni, ha tetszik, forintban is, hogy a parkok, fasorok, belső kertek milyen módon és mértékben növelik az új építésű ingatlanok értékét. Megnéztük Krausz Márton