Budapest, 2006. (29. évfolyam)
12. szám december - Húzz hasznot a zöldből!
33 BUDAPEST azt, hogy milyen hatással voltak az árra a közeli parkok, fasorok, illetve hogy egves konkrét terek, ligetek, zöldfoltok környékén hogyan változott az adott ingatlan értéke, attól függően, milyen messze esett ezektől a természetközeli pontoktól. Azért csak az újonnan épített, s eladásra kínált lakások árát vettük figyelembe hogy kiküszöböljük az adásvételi alku során bekövetkező árváltozásokat, amely árakról hiteles adatokat amúgy sem lehet egyszerű módszerekkel felderíteni. Tudtuk — és gondoltuk. De aztán, a konkrét munka, az adatfelvétel során csalódnunk kellett. Kiderült, az új -mint minden — lakás tényleges árát számos tényező együttesen befolyásolja. Fekvése, benapozottsága, építési minősége, kivitelezése igényessége, lelszereltsége, a közvetlen környék presztízse, imázsa, közbiztonsága, metróállomástól való távolsága, a parkolási lehetőségek, a közlekedési feltételek, és így tovább. Es ezektől nem választható el, nem „forintosíthatő" külön tételként, az egyébként egészen bizonyosan értéket növelő zöldközelség. Így hál a kétségtelenül bizonytalanabb egzaktságú hirdetési árakhoz fordultunk, s ezek alapján kíséreltük meg összegezni számokban is azokat az öszszefiiggésekel, amelyeket egyébként evidensnek gondolunk, s gondol egyébként a város közönsége is. Ks az adatok igazolták is ezt a várakozásunkat. Az összes \ izsgált helyszínen a parkra, zöldfelületre néző lakásokai magasabb áron hirdették, mini azokat, amelyek nem ilyenek, s ez az árkülönbözet akár két-háromszoros is lehetett. Ott ahol éppen ilyen radikális az értékkülönbség, az újra csak más tényezők jelenlétére vezethető vissza, és: magának a helyszínt körítő zöldterületnek az állapotától is. S ez bizony igencsak változatos lehel. Több park képét igencsak rontja például a hajléktalanok állandósult jelenléte. A Kós Károly tér állapota — például — átlagosnak mondható, míg a Szenl István park és a Lenhossék park kitűnő környezetet mutál. Az is kiderüli. hogy egy-egy negyed egyébként viszonylag alacsony presztízséi a parkot körítő házaknál a környezel kompenzálja. Eire a legpontosabb példái az előbb említett Lenhossék park adla. A következtetés egy kombináció: az eladó lakások négyzetméterárát leginkább két tényező befolyásolja, ez pedig a környék presztizse és a szomszédos park, zöldfelület állapota. Az is kiszámítható a vizsgálatból, hogy a város parik-, kerthiányos térségeiben történő zöldfelületi fejlesztések nem csupán a környezetminőség és a lakosság zöldfelületi ellátottságának javításához járulnak hozzá, de növelik az ezekbe a programokba bevont területek társadalmi presztízsét és piaci él tékét is. A városrehabilitáció katalizátoraikéul működhetnek. Ugyanez igaz az elővárosok zöldfelületi presztízsére és telekértékeire is mindaddig a pontig, míg — rövidtávú profitmaximalizálás miatti — beépítettségük növekedése, illetve a zöldfelületeik megfogyatkozása miatt elvesztik ezt a kedvező megítélésüket. Ugyanakkor pusztán az a körülmény, hogy egy „zöldebb" ingatlan Budán vagy Pesten laláiható — azonos felszereltség, komfortfokozat, elérhetőség mellett is — több mint másfélszeres ingatlanérték különbözelet eredményez a jobbparti ingatlan javára. Tételek és lépések A zöldfelületek bővüléséhez fűződő közösségi érdekek közvetlen megjelenítésének hatékony eszközei azok a kompenzációs rendszerek, amelyek büntetik a beépítési lehetőségek átlagosnál intenzívebb kihasználását, ugyanakkor jutalmazzák az ennél alacsonyabb terhelést. A fenntartásához fűződő érdekek gazdasági megjelenítésének több lehetősége is van. Ilyenek például a hasznosításból származó közvetlen gazdasági vagy a zöldfelületek meglétéből, közelségéből adódó, áttételes gazdasági előnyökre épülő közvetett visszacsatolás. Ezeket a célokat szolgálhatják azok a korszerű adózási rendszerek, amelyek elsősorban a környezeti terhelés útján előállított, anyagjellegű termékek fogyasztását terhelik a munka terhelése helyett.
