Budapest, 2006. (29. évfolyam)

12. szám december - Kálmán Attila: Víztornyok, hidegzuhannyal

31 BUDAPEST csőházakénl szolgál), a mátyásföldi (lakást építettek köréje) és a rákosliegyi építmény. Ez utóbbi újabban kilátóként működik, de elég rossz állapotban van. A Margitsziget az 1908. évi XLVIII. törvény alapján közkertté vált. és a f ővárosi Közmunkák Tanácsának tulajdonába került. A 96,5 hektár területű park fenntartásához jelentős mennyiségű öntözővízre volt szükség, ezért a kedvező adottságú területen kutakat, gépházat, hálózatot és egv máig meglévő, a Fővárosi Vízművek emblémájául is szolgáló víztornyot építettek. Magyarországon már 1880-tól készítetlek vasbeton szerkezeteket. Az 1900. évi párizsi világkiállítási után dr. ZielinskiSzilárd, (1860-1924) műegyetemi tanár. mint az Hennebique-féle szabadalmak magyarországi képviselője, fontos szerepet vállalt e technológia elterjesztésében. A századforduló utáni években sorra épüllek a víztornyok; a Zielinski által tervezett, fentebb említett kőbányai 1902- 1903-ban, a margitszigeti 1911-ben. majd a Szabadság-hegyi 1912-ben. A margitszigeti víztorony alaprajza nyolcszögű. szimmetrikus szerkezet, magassága 55 méter. Egy bordás vasbeton síklapon áll. fő tartószerkezetél vasbeton pillérek alkotják, amelyre a negyven méter magasságban elhelyezeti, hatszáz köbméteres, szintén vasbetonfalú tartály súlya nehezedik. Zielinski sok esetben maga valósította meg a terveit, és az új építőanyaggal szemben bizalmatlan megrendelők meggyőzésérc látványos bemutatókat szervezett. III. a szigeten például a lábakon álló vasbeton lemezre bizonyos magasságból egy víztartályt ejtettek rá. annak bizonyílására. hogy bírják a terhelést. Hatásos és meggyőző látvány lehetett, amikor a mérnök maga is a lábak közé. a lemez alá állt, s így adott utasítást a kísérlet végrehajtására. Igaz. miközben a szerkezet remekül állta a próbát, a súlyként használt tartály nem: az megsérült. és a víz Zielinski nyakába ömlött. A bemutató — a váratlan hideg zuhany következtében - végül ígv az eredetileg elképzeltnél is látványosabbra sikerült. A margitszigeti rendszer eredetileg a „várositól" függetlenül működön, de 1950-ben ezl is átvette a Vízművek. Kelismerve a kitűnő adottságokat, további kutakat építettek, a többletvizel a Margit hídon ál a hálózatba juttatták. Ezzel megpecsételődött a torony sorsa is. mert a megemelkedett hálózati nyomás meghaladta a toronymedence negyven méteres magasságát. Ma ipari műemlék, és szerves része Budapest városképének. A nem oly távoli évtizedekben, a '70-es *80-as években is épültek új víztornyok, mégpedig Kispesten és Csepelen, a lakótelepek tízemeletes házainak ellátására. A két torony azonos tervek alapján készüli, a törzseket csúszózsalus eljárással. a kelyheket előregyártott, bennmaradó zsaluval szerelték. A kehely a terepszinten készült, majd hidraulikus szerkezetlel emelték fel. és rögzítették ott. Hetven méter magasak, a kelyhek űrtartalma — a most épülő budafokiéhoz hasonlóan - háromezer köbméter. A lakótelepek ellátása másutt is fontos voll. Újpalotán a gépház melletti toronyház tetejére kellett elhelyezni két acélmedeneét. Kelenföldön pedig a Fejér Lipót utcában két épület tetejére szintén egy-egy medencét. Ma már azonban ezek is használaton kívül vannak. Talán Zielinski Szilárdnak köszönhetően nagyon is működik viszont a Szabadság-hegyi. Eötvös úti vasbeton v íztorony. amely ugyancsak az ő tervei alapján, 1912-ben épült. A toronymedencét azóta is a Diana úti gépház tölti fel. igaz. ma már automatikus üzemben.