Budapest, 2006. (29. évfolyam)

8. szám augusztus - dr. Schmidt Gábor: Budapesti fák élete és halála

2 BUDAPEST Budapesti fák élete és halála SZÉP FŐVÁROSUNK FÁSÍTÁS TEKINTETÉBEN hasonlatos az állatorvosi lóhoz: az összes lehető problémát magában hordozza. Mik ezek? Növekvő fontossági (súlyossági) sorrendben: maga a nagyvárosi környezet, a fákat érő emberi károsítás, valamint az ostobaság vagy nemtörődömség. Van (lenne) azért orvosság is... SZÖVEG: dr. Schmidt Gábor F o T ó : dr. Honfi Péter A nagyváros jellemzői a sűrű beépített­ség, a szennyezett levegő, a nagy forga­lom és az utak téli sózása. A növényzet számára mindez több fontos ökológiai módosulást okoz. Sós sivatag, üvegházban A nagyváros klímája melegebb és szá­razabb, mint a környék makroklímája. A felmelegedés két fő oka a beépítettség és a szennyezett levegő. A város épüle­tei, burkolt terei holt felületek. A zöld növényzettel ellentétben nem megkötik, hanem csak elnyelik a napfényt. Nappal ezért jobban felmelegszenek, éjszaka pe­dig visszasugározzák az elnyelt energiát. Az épületek ezen kívül lefékezik a szelet, télen pedig - ha csak tizedfokokkal is, de — a fűtés révén melegítik a levegőt. Mindezek következtében a nagyvá­rosok belsejében szélcsendes időben 2-5°C-kal, de még szeles időben is 0,5-2 °C-kal melegebb van. mint a városon kívül. A szárazságot növeli, hogy a lehul­lott csapadék nagy része elfolyik a csatornarendszeren. Ezek a körülmények nem kedveznek a vízigényes fajoknak, és főképpen nem a páraigényes növényeknek, amelyeket öntözhetünk, de a számukra létfontossá­gú tartósan párás levegői nem tudjuk biztosítani számukra. A város levegője porral, korommal és különböző gázokkal szennyezett. A vá­rosok növényzetét egész sor szennyezés éri egyszerre, ennek hatására az érzéke­nyebb fajok levelei és fiatal hajtásai meg­sárgulnak vagy megégnek. A városi utakat télen sózzák. A sós hólé az utak menti földsávra csapódik, s lerakódik a növények tövére, illetve be­mosódik a talajba. A párolgás és az ú­jabb sózások következtében egyre kon­centráltabb lesz. A károsításnak erősen kitett helyeken a beteg fák tavasszal ap­ró leveleket hajtanak, a levelek széle ha­mar megég. Augusztustól kezdve kora őszi lombszíneződés, majd részleges lombhullás következik be. Néha ugyan­azon a fán egyidejűleg találhatunk le­hullott lombú, égett levelű és frissen kihajtott ágakat. Egyebek között a sózás­ra vezethető vissza a vadgesztenye másod­virágzása is. Ezen a téren egyébként nem is a köz­terület-fenntartók, hanem a háztulajdo­nosok jeleskednek a leginkább: míg az előbbiek gyakran homokkal kevert, kör­nyezetkímélőbb sóval dolgoznak, az u­tóbbiak a legmérgezőbbet, a közönséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom