Budapest, 2006. (29. évfolyam)

5. szám május - M. Kaló Judit, Vadas Ferenc: New York, New York!

BUDAPEST 13 rékosságol jelenítették meg — együttesen a nemzetközi biztosítótársaság üzleti pro­filját körvonalazták. A toronycsúcsokra a társulat jelvénye, a kiterjesztett szárnyú sas került, mely az Amerikai Egyesült Államok címerállatára is utal. E kettős jelentés még markánsabb az épület sar­kán, ahol a szabadság géniuszának sas hátán ülő fáklyás alakját mintázták meg. Alatta Amerika és Hungária szobra áll a fő- és az oldalhomlokzat levágott sar­kán, a béke és a szabadság attribútumai­val ellátva, a társaság gazdasági működé­sét a két néplélek hasonlóságával ideolo­gizálva. A főkapu elegáns bejárati térsorba nyílik, mely észrevétlen irányváltásával ügyesen korrigálja a telek szabálytalan­ságát. Négy szög alaprajzú palotaudvarba vezet, amit három oldalról itáliai palaz­zók hangulatát idéző, négyszintes loggia vesz körbe. E térsor, valamint a lépcső­házak nagyvonalúsága a jobb bérpaloták közül is kiemeli a házat. Nevezetessé -túlzás nélkül mondhatni: világhírűvé — azonban nem ez a palotarész tette az é­pületet, hanem a kávéháza. A földszint legnagyobb részét ellog­laló térsora leggazdagabb neobarokk en­teriőrök egyike Budapesten. Hosszanti szakasza háromhajós. Középső, meden­ceszerűen lesüllyesztett része (eredetileg biliárdterem) a „mélyvíz" nevet kapta. Szélső, loggiásan kialakított szakasza kétszintes, a felső a mélyvíz karzata. Hátul eredetileg játéktermek (kártyaszo­bák) helyezkedtek el. A szintkülönbsé­geket díszlépcsők hidalják át. Berni­nitől ihletett csavart oszlopos hármas kapuzatokkal. Az enteriőr alaphangját a márvány és a bronz együtthatása adta. kiegészülve a különösen gazdag meny­nyezeti díszítéssel és festményekkel. A pannók könnyed (helyenként frivol) te­matikája és rokokó könnyedsége oldotta az architektonikus elemek komolyságát. Az intézmény a századfordulón jutott legendás híréhez, amikor a Harstínyi testvérek bérlete idején irodalmi kávé­házzá avatta a város közönsége. A két vi­lágháború között éttermi résszel bővült, az átalakítást Forgó Gábor tervezte. A mélyvíz bővítményeként megépült az úgynevezett márványterem, a különter­meket a lő térrészhez csatolták. Ez volt a második aranykor. Előbb modernizálták a kávéházat 1945 után, majd bezárták. Hungária né­ven 1954-ben nyílt meg ismét. A mosta­nit megelőző — 1973-as — rekonstrukció óta viseli ismét régi nevét. Ezek a válto­zások a hetvenes években jelentős áta­lakításokkal jártak. Az udvar szintjét megemelték, hogy alatta konyhát alakít­hassanak ki. Az ötvenes évek átépítéséi még Forgó tervezte, aki az új erkélyek és más részletek kialakításakor alkal­mazkodott a Hauszmann-féle architek­túrához. Húsz évvel később ilyesmivel már nem sokat törődtek, a „modern" ru­határ, a rézcsillárok példásan mutatták a beavatkozások tapintatlanságát. A pa­lotarészben funkcióváltás is lezajlott, az ötvenes évek elején a Lapkiadó Vállalat irodaházává alakítottak át, kihasználva az Athenaeum Nyomda szomszédságát, de a hely irodalmi hagyományait is. Az épület teljes szélességében egy­befüggő kávéházi tér. a középső hajó a mélyvíz lesüllyesztésével s az ide vezető attraktív lépcső kialakításával kivívta a kortársak elismerését. Az ilt folyó tevé­kenységet a karzatszintről páholyból le­hetett figyelni. A tereket a kor szokásának megfele­lően különböző stílusokban alakították ki. A kávéházat barokk pompa jellemzi, a körúti szárnyban elhelyezkedő hölgy­terem empire stílusú volt. Az Osvát ut­cai oldalon elhelyezeti játéktermek kö­zül a kisebbik reneszánsz, a nagyobbik rokokó stílusban készült. A Dohány ut­cai szárny alagsorában egyszerű. ízléses faburkolatú éttermet alakítottak ki. A mélyvíz folytatásaként létesüli a már­ványterem. Mindazt, amiről eddig szó volt, fi­gyelembe kellelt venniük azoknak, akik a helyreállítás munkáját megtervezték és elvégezték. Nem lehetett vita akörül, hogy a kávéházat — művészettörténeti, irodalmi, vendéglátástörténeti értékei miatt — meg kell őrizni eredeti funk­ciójában és megjelenésében is. Művé­szettörténeti és restaurátori kutatások eredményeit is felhasználva tisztázni kellett ugyanakkor, mi eredeti, illetve melyek a későbbi hozzátételek, s ezek színvonalától, értékétől függően melyek a megtartandó vagy a rekonstruálandó elemek. Funkcióját tekintve a New York régen is kávéház és étterem kombinációja volt, de ezek aránya - láttuk a lentebb előadottakból - idővel változott. A bili­árdterem visszaállítása helyett most a tu­lajdonos az éttermi funkciót tartja meg. s csak jelzésszerűen jelenik meg egy bili­árdasztal a bár lejárata előtti térben, u­talva a múltra. Alapvető cél volt minél többet meg­őrizni és visszahozni a kávéház nyitás­kori állapotából, s ahol ez lehetséges volt, ott rekonstrukcióval pótolni a hiányzó elemeket, ugyanakkor meghagyni a színvonalas hozzátételeket, például a Forgó-féle átalakításokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom