Budapest, 2006. (29. évfolyam)

1. szám január - Csordás Lajos: Újra teljes gőzzel működik a Rudas

mérik továbbá a bent töltött időt. A 21. század a középkori falak között. Bent, a kupola alatt, a nyolcszögletű márványmedence melegvizében üldögélve még érezni a hódoltság korának levegőjét. Átadhatjuk magunkat a kupola csodálatának: a csillagos égbolt épített mása az, melyen mindenki választhat magának (ha nem is csillagot) egy kis, hatszögletű ablakot. Akárhol ülünk a medencében, egy üvegszem odafönn mindig éppen ránk néz. Tanakodhatunk azon is, vajon melyik lehetett a nyolc oszlop közül valaha a zöld, amely miatt a derék muszlimok zöldoszlopos fürdőnek nevezték a maguk élvezeteinek korában a mai Rudast. Most mindegyiket letisztították, kövük halványrózsaszínes. A falak is szépen kivilágosodtak. Mert megbarnult falaival bizony már sötét barlangra emlékeztetett a fürdő a bezárás előtt. Kelet varázsát idézik a szamárhátíves ajtók is, melyek a hámámba, a hőlégkamrákba vezetnek; a két ajtónyílás közt Szokoli Musztafa, az építtető előtt tiszteleg egy emléktábla. En észre sem veszem a krómozott korlátokat, és a nagymedencében, úgy látom, nem is krómozottak. A medencék hőfokát sem találom rossznak. A négy sarokmedence 23, 30, 33 és 42 fokos. A nagymedence 30 fok körüli lehel. A tapasztalt fürdőzők egyéni sorrendben mártóznak hol az egyikbe, hol a másikba. Tábla figyelmeztet, hogy a 42 fokos vízben csupán öt percet ajánlatos tartózkodni. A gőzkamrák közül az 50 fokos a legmelegebb, csak egy-két percig elviselhető. A szárazlég azonban nem olyan égető. Hozzátartoznak a fürdőkultúrához a különféle dögönyözők és masszírozóhelyiségek, a pihenőszobák, ahol fehér heverőkön, egy szál lepedőben, mint a római patríciusok, fekszenek, beszélgetnek a vendégek. Körülöttünk üzleti életről, éjszakai kalandokról mesélnek. Olykor hírességekkel is találkozni. Főleg a sportolók keresik a fiatalító hatású vizeket, gőzöket. A török rész felújítása 560 millió forintba került; bár a summa a tervezéskor csak 390 millió volt. Menet közben azonban át kelleti alakítani a kupolatér gépészetét, mert a berendezések tervezett helyén régészeti emlékek kerültek elő: kelta, római kori, középkori és újkori leletek, középkori vízvezetékek, falfülkék, boltozatok, egy 19. századi kádfürdő teljes gépészete is. A régészeti feltárás bebizonyította, hogy a kupolával fedett medence és az észak felőli csatlakozó helyiségek az 1560-as évek végén épültek. Ezt igazolták a falakban talált török kori kerámia vízvezetékcsövek, a színezett vakolatmaradványok, a padlószint alatt pedig egy kőből rakott csatorna. Találtak középkori forrásfoglalást, a falakon több helyütt egykori csorgókutak nyomaira leltek. Továbbá rábukkantak egy kelta település maradványaira, ahonnan cserépdarabok kerültek felszínre. A falban futó török kori vezetéket s több pihenő-fülkét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal javaslatára eredeti állapotában mutatják be a közönségnek. Beigazolódni látszik az is, bogy már a magyar középkor évszázadaiban is állt egy kisebb fürdőépület a hegy alatt. A Budát megszálló törökök ezt fejleszthették a saját kultúrájuk képére már az 1550-es években. Magát a kupolacsarnokot — mint az közismert — Szo-a »Ii,,...