Budapest, 2005. (28. évfolyam)

11. szám november - Rokob Tibor: Talpalatnyi ház

B l L) A P K S T gflflgflj NOVEMBER 24 Talpalatnyi ház Szöveg: ROKOB TIBOR SEBESTYÉN LÁSZLÓ Üzlet négy négyzetméteren • Hosszú éveknek kell még eltelniük ahhoz, hogy Budapest egyre szépülő közterei közé sorolhassuk az erzsébetvárosi Bethlen teret is. A hosszú évek óta bezárt nyilvános WC meg a korábban elbontott bódék betonalapzatai igencsak intenzíven vonják el a figyelmet a járdaszigeteire telepített, igazán szépen zöldellő, most még virágzó növényekről. Sokat ront az összképen a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának a többi háztól idegen, modern étterme is. De ha ezt sem nézzük, a teret körülfogó patinás házak valódi rangot jelenthetnének a környéknek: a Péterfy Sándor utcai Kórház 1892-ben húzta fel a térre nyíló épületszárnyát, mellette az Izraelita Siketnémák Intézetének szépen felújított épülete áll. Ezt jelenleg egy amerikai iskola bérli. Egyetlen sarkot foglal el lakóház. A Bethlen Gábor tér 3. szám alatt lévő hatemeletes társasházról van szó, titkai éppen olyanok - mert persze vannak -, mint Pest bármely más, sokak lakta nagy házáé. A Reiner Dezső tervezte épületet Rákosi Jakab és neje, Weiller Berta 1929-ben építtette. A legutóbbi felújítás előtt a homlokzat fölötti attikafalon még olvasható volt a több mint gyanús - pedig ártatlan - „Rákosi-udvar" felirat. A függőfolyosós háznak két belső udvara van. A díszes kapualjból nyílik a főhomlokzatra merőleges udvari szárny. Itt találhatók a lépcsőházak és a lift. Az eredeti terv szerint a ház jobb oldalának alagsorában egy mozi kapott volna helyet. Ám - a tervet megváltoztatva - itt később mégis inkább egy 460 férőhelyes, erkélyes színháztermet alakítottak ki, amelyet 1937-ben Asztalos Béla változtatott ismét filmszínházzá. A jelenleg a Közép-Európa Táncszínháznak otthont adó helyiségben működött egykor a Hollywood, majd később, megszűnéséig, a Bethlen mozi. A házhoz épített színházterembe mindig is az István út felőli oszlopos előcsarnokon át lehetett bejutni. Ám a Bethlen mozi időszakában a nézősereg nem itt, hanem a ház főkapuján léphetett ki ismét az utcára. Az itt lakók többsége talán emiatt gondolja úgy, hogy az épület kapujától az egykori mozi felé nyújtózkodó kis füves park kerítésébe épített - jelenleg órásüzletként funkcionáló — házikó eredetileg jegypénztárnak épülhetett. Titok, aminek semmi alapja. Az Abasári Rudolfné 1935-ben eredeti terv elárulja: eredetileg az épület mindkét sarkán hasonló előkert és pavilon állt. Annak, amelyik azóta elveszett, autók parkolnak a hűlt helyén. Az első emeleten él a 91 éves Abasári Rudolfné, aki 1935-ben - bérleti szerződése szerint - már az Országos Gazdasági Munkáspénztártól bérelte ki mai lakását. Tisztán emlékszik a két pavilonra. Az órásnak helyet adó a háború előtt trafikként üzemelt. Tulajdonosa a házban lakott. Többször is előfordult, hogy este a lakásán keresték fel, s ő - ha tehette - kinyitotta a boltocskát, és kisegítette a nikotinra szomjazót. A másik pavilonban egy cipész, bizonyos Kompa úr dolgozott. Az idős asszony már csak a mester vezetéknevére emlékszik. A suszter házikója a világháború során pusztult el. Budapest ostroma alatt a ház elé egy hatalmas orosz bomba csapódott be. A homlokzaton majdnem minden ablak betört. Nem csoda, hogy a pavilonból és a hozzá tartozó kerítésből nem maradt egyéb, mint egy nagy halom törmelék. Éppen ezen az oldalon, a hajdani épület és kert mögött rendezkedett be 1945 után Gaits Miklós borotvapengegyára. A háborút a Bethlen téri A Bethlen Gábor tér 3. előtt (1940-es évek)