Budapest, 2005. (28. évfolyam)

11. szám november - Csordás Lajos: Úgy volt kerek a világ

17 N O V E M B £ R 2005/11 BUDAPEST Ugy volt kerek a világ CSORDÁS LAJOS Odafigyel-e, akinek kell, hogy ne pusztuljon el Kovács Margit alkotása? Az egykori Úttörő Áruház aranyha­las medencéje nem tartozott Kovács Margit főművei közé. Nem is került he a keramikus egyetlen albumába sem. Megmaradt viszont néhány ge­neráció emlékezetében, mindazoké­ban, amelyek az ötvenes és a nyolcva­nas évek között élték gyerekkorukat. Akit a szülei akár egyszer is elvittek az Úttörőbe - mondjuk, pionírsípot venni színes, fonott zsinórral az nem felejtheti, hogy az aranyhalas medence mindjárt ott volt az ajtón túl, s először is azt kellett megnézni: megvannak-e még az aranyhalak? És a halacskák persze ott úszkáltak a ke­rámia földrészek között. A világ nekünk úgy volt kerek, aho­gyan az a medence, hisz az, ugye, ma­ga is a Földet ábrázolta. Igaz, csak a szebbik felét, azt, amelyre a vörös csillag ragyogtatta fényét. Amerika akkor éppen, az ötvenes évek elején, a világ árnyékos oldalának számított. Nem is tűnnek fel az Újvilág kontúr­jai azon az ide épített képen. Születésének körülményeiről nem maradtak fenn iratok, vagy legalább­is nem ott, ahol lenniük kellene. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus­nál, amely 1963-tól a belső terekbe kerülő díszítőalkotásokat zsűriztette, felügyelte, csak az 1990-es évek ele­jétől találhatóak meg a medencére vonatkozó dokumentumok. Például egy feljegyzés 1991-ből, amikor egy lufiárus a medencére építette a stand­ját, és fadobogóval letakarta. Akkor már meg lehetett tenni az ilyesmit büntetlenül, az áruházat sem Úttörő­nek, hanem Ifjúságinak hívták már. A dobogót azonban mégiscsak elbont­tatták, s a derék léggömböst odébb költöztették. Ezek után készült el a hivatalos szakvélemény, melyben pontos leírást kapunk „gyerekkorunk világának" méreteiről, anyagairól. Átmérője tehát három méter, mély­sége huszonhat centiméter (elég se­kély), kávája fehér márvány, belső oldala és alja festett metlachi. A me­dence közepén elhelyezett kompo­zíció cementbe ágyazott terrakotta. Relief. A mű témája, mint tudjuk, „világtérkép részlet", a stilizált földré­szeken alacsony plasztikájú kerámia­figurákkal. Akkor, 1992-ben már hi­ányzott az Európa felirat és Afrikáról is egy nagyobb alak. A szakértők szerint „...az 1950-es évek elején elhelyezett szökőkút a modern magyar kerámia klasszikus és kortörté­neti szemponthói pótolhatatlan értéke. A főváros közepén a nagy forgalmú Úttörő Áruházban évtizedeken át hatott esztéti­kai megjelenésével a felnövekvő gyermek­generációkra" Kiderül továbbá, hogy „a kerámia műegyüttes eszmei értékét 2,5 millió forintban állapítják meg". A szakértők P. Brestyánszky Ilona művészettörténész és Majoros János voltak. Már akkor, 1992-ben számol­tak a lehetőséggel, hogy az épületet lebontják, s éppen emiatt merült fel a díszépítmény megmentésének igé­nye, amiről - mint a szakvélemény leszögezte - a volt áruház tulajdono­sainak erkölcsi kötelessége gondos­kodni. Az áruház 2001-ben bezárt, de má­ig sem bontották le. Tavaly ősszel a Centrum csoport itt rendezte ház­foglaló akcióját, s bárki bemehetett az évek óta üresen álló épületbe. S láthattuk ismét a medencét. Nagyjá­ból olyan állapotban, mint 1992-ben a szakértők. Az akció csak néhány na­pig tartott, a bejáratra visszakerült a lakat. De az ingatlan időközben gaz­dát cserélt, egy német cég vette meg, amely valóban le akarja bontatni, szál­lodát építene a helyére. A kút sem maradhat meg. A tulajdonos szándékairól ugyan nem tudunk, de, mint a lektorátus fentebb idézett irata rögzíti, az épület gazdájának kell róla gondoskodni. Felajánlhatja például a szentendrei vagy a győri Kovács Margit-múzeum­nak. Esetleg elárvereztetheti, mint azzal a másik Kovács Margit-kúttal is tették, amely a Felvinczi úti óvodá­ban állt negyven éven át, s nemrég tizenkét millióért kínálták Nagyházi aukcióján. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom