Budapest, 2005. (28. évfolyam)

7. szám július - Noéh Ferenc: Vasba öntött várostörténet

17 J r I. I II S gflfljff RIIDA P K S T ban, 1928-ban felügyelte például a F lórián téri piac építését is, ahol kutat emeltetett huszonöt éves hivatalnoki pályafutása emlékére. A Borjúvásárcsarnok rövid története úgy alakult, hogy az ötvenes évekre megszűnt benne az állatkereskedelem. Járműjavító lett, majd az ELTA háztartási gépgyár raktára. Tőle vásárolta meg a Wallis Ingatlan Rt., amely fantáziát látott az épületben, elsősorban úgynevezett loft irodák kialakításának céljából. I Amikor a város képét magunk elé idézzük, először épületei ötlenek szemünk elé, majd esetleg a hidjai, parkjai vagy szép hegyei. Azután talán a szobrok következnek, meg egy-egy míves öntöttvas kandeláber, cégér, emléktábla. Pedig egy várost sok minden egyéb is érdekessé tehet, például azok a földmérési jelek, amelyek immár csaknem mindenki által elfeledve, ismeretlenül szerénykednek az utcákon. Ezek egyik fajtáját, a régi háromszögelési pontok egy csapatát: a vasoszlopokat, másik nevükön a vasasztalokat szeretnénk most bemutatni. A térképek készítésének alapjául szolgáló hagyományos felmérési eljárások alkalmazásakor a földmérők úgynevezett alappontokból indulnak ki. Ezek olyan, a természetben maradandóan megjelölt helyek, amelyeknek a derékszögű koordinátái egy - a felmérendő terület egészét lefedő -rendszerben vannak megadva. Helyük, azaz síkkoordinátáik meghatározásának hagyományos módja után háromszögelési pontoknak illetve sokszögelési pontoknak nevezik őket. Ezeknek a pontoknak a megjelölésére az idők folyamán különböző formákat alkalmaztak: külterületen régebben kőből faragott, újabban betonból öntött, a pont fontosságától függő méretű hasábokat, amelyeknek a földből kiálló részén csúccsal, keresztvéséssel vagy bronzcsapba mélyített furat-Az épület felújítása és belső átalakítása márciusban kezdődött a Wing Tervező Rt. vezető munkatársa, Schüller Ferenc tervei szerint. A csarnok úgy újul meg, hogy belső terét egy galéria osztja majd két szintre, egyik felében pedig pincét alakítanak ki. A díszeket megtartják, sőt ott is pótolják, ahol korábban pénzhiány miatt az elődök elhagyták őket, de a régi tervekben szerepeltek (például a Könyves Kálmán út felőli homlokzaton). Mivel a csarnok fővárosi értéktál jelölték meg magát a helyet; városokban pedig, így a 19. századi Pest, Buda és Óbuda területén, majd utóbb a 20. század első felének Budapestjén is, kereszthoronnyal (később furattal) ellátott öntöttvas oszlopokat használtak erre a célra. Az ilyen módon megjelölt háromszögelési pontok közül a legrégebbivédelem alatt áll, a terveket egyeztetni kellett a települési értékvédelmi ügyosztállyal. Ennek árán, a védelem révén értékvédelmi támogatást is nyertek az átalakításra, tízmillió forintot (ami a hárommilliárdos összköltséghez viszonyítva persze csak csepp a tengerben). A telken egy modern, négyemeletes irodaház is épül mélygarázzsal. A két épület együtt Máriássy Ház néven lép majd be Budapest történetébe. ' ek Pest városának 1867-ben kezdődő felmérésekor kerültek az utcákra, ezt követte Buda térképezése, amely 1871-ben kezdődött, majd Óbuda felmérése, amelyet már csak a városegyesítés után, 1874-ben kezdtek el. A felmérés alappontjainak jelölésére azokban az években négyféle vasoszlopot használtak, amelyek közül a legszebb a Buda felmérésekor alkalmazott formájú volt. A Buda térképezésének alapjául szolgáló háromszögelési hálózat pontjainak állandósítására Marek János, a munkálatok elvégzésével megbízott Háromszögméreti Számító Hivatal vezetője 1872-ben ötven darab vasoszlopot helyezett cl az akkori város területén. Két kezünk elég hozzá, hogy számba vegyük a ma még megtalálhatókat. Közülük a leglátogatottabb helyen a XXI-es számú áll; ez a Várban, a Hadtörténeti Múzeum előtt, az Esztergomi rondellán, az országzászló árbocának tövében szerénykedik - meglehetősen viharvert állapotban. A vasoszlop tetején valaha volt - ugyancsak vasból öntött - asztallap, amelyre a szögmérőműszert helyezték egykor a mérnökök, hiányzik róla. Legjobban a Hegyvidék járt: a budai vasasztalok közül annak idején tizenegy került a mai XII. kerület területére, s közülük öt ma is megtalálható. A többi általában a város terjeszkedésének, az építési tevékenységnek vált áldozatává. A János-hegyi LXXXV. számú vasasztal feltehetően a kilátó építésekor, a város mai belső területein állítottak pedig az utcák Vasba öntött várostörténet NOEH FERENC —jTv-t — j s.* - • t r-mm Marék János vasasztala a K.akukk-hegv erdei magányában