Budapest, 2005. (28. évfolyam)

7. szám július - Szalai Anna: Panelek: távfutás helyett tipegés

9 JÚLIUS MA5

/7 "UDAPES T Panelek: távfutás helyett tipegés W^HKEBHHtti .1 fl 1. > JB film llHina T.TTmBBW A politikai hullámverés ismét a felszínre lökte a panelkérdést. Ezúttal a Száz lépés címmel meghirdetett kormányprogram részeként. A bejelentés hírére - mit szépítsük - nem kelt lába valamennyi rögnek. A lakótelepek népe éppolyan egykedvű tűréssel fogadta, mint a városrehabilitáció felkent apostolai, az önkormányzati képviselők és az építőipar moguljai. De még ez a közöny sem lepett meg senkit. Túl sokan és túl mohón rágták a panelcsontot az elmúlt évtizedben, már mindent elhordták róla, amit lehetett. A panelügy már senkinek sem adhat új muníciót a pártpolitikai harcokhoz, így azután meglehetősen veszélyes játék újból elővenni a szekrényből. A szocialisták vezette kormány vállalta a kockázatot, a választás közeledtével mind erősebbé vált ugyanis a késztetés a panelnép visszahódítására. Ám ehhez ma még több kellene, mint az előző kampány idején, s jóval több, mint elődjeik regnálása alatt. Talán száz lépés is kevés lenne a sikerhez, de egynél bizonyosan több kellene. Magyarország négymilliós lakásállományának mintegy húsz százaléka - azaz több mint nyolcszázezer otthon - épült panelból. A lakások kétharmada nagypanelos, házgyári technológiával készült, további 287 ezer más, úgynevezett iparosított (blokkos, alagútzsalus, illetve öntött falas) eljárással. A lakosság ötöde, több mint kétmillió ember lakótelepen él, zömében 53 négyzetméteren. A házgyári lakások 37 százalékát Budapesten húzták fel. A vidéki nagyvárosok otthonainak negyede is panel. Noha a közvélekedés a szocializmus félresikerült termékeként tartja számon a paneleket, a történelmi hűség kedvéért nem árt megjegyeznünk, hogy az eljárás nem szovjet találmány. Bár hazánkban valóban a tervutasításos államgazdaság révén épült a házgyári lakások zöme, a módszer Nyugatról érkezett hazánkba Európa világháborút követő újjáépítésének sikeres technológiájaként. Ekkortájt lakótelepeket építettek a franciák, a hollandok, a dánok és a németek is, sőt az Amerikai Egyesült Államokban is felhúztak belőlük néhányat. Magyarországon két módszer honosodott meg: a Larsen-Nielsen technológiát a dánoktól vettük meg, míg a szovjetek a franciáktól vásárolt módozatot adták át nekünk. A magyar szakemberek azután mind a kettőt átdolgozták. Az első kísérleti épületeket az ötvenes évek elején építették fel. az üzemi termelés az évtized második felében kezdődött meg. Évente 30-35 ezer lakás gördült le a futószalagokról, de akadt olyan esztendő, amikor csaknem százezer panellakást gyártottak a házgyárakban. A terme-