Budapest, 2005. (28. évfolyam)

3. szám március - Buza Péter: Keressük Petőfit!

BUDAPEST jflflgfl MÁRCIUS 22 tikai alkotás. Meg is mutatjuk itt mind­kettőt, meg egy harmadikat a gazdag választékból, utóbbit kuriózum-érté­ke okán. Festett fából készült a naiv művész egész alakos kultuszfigurája; páratlan ez is a maga nemében. Amint­hogy páratlan a mi történetünk üze­nete is. Mert akkor veszett el végleg, már a modern időkben, egy kivétele­sen érdekes (értékes?) és Petőfit áb­rázoló köztéri dombormű, amikor pe­dig már igencsak erős kultusza volt a forradalom költőjének az országban s Budapesten. Megmagyarázhatatlan. Ez a március idusán aktuális város­történeti rejtvény változatlanul a meg­fejtőjére vár. • Kovács Ferenc gépkocsivezető, szobrász fából faragott költője Újság, 1923. augusztus 22.) a részle­teket is elmesélhetjük: az addigi Kék Kakas utca (mert így hívták, s ha a névadó Kék Kakas vendéglő a Király utcában volt valóban, csak a nemré­gen lebontott Székely Mihály utca 2-4. számú műemlék épületben mű­ködhetett) 1869-ben kapta meg már­cius tizenötödike hősének nevét. Még­pedig az itt élők folyamodványa alap­ján, akik „az utca ronda híre miatt ál­talános undort gerjesztő nevének átvál­toztatását" többször is kérték, s a Ma­gas Tanács 1869. október 12-én meg is adta erre az engedélyt. Egy elsőséget tehát azért mégis fel­jegyezhetünk, végére érve a mondan­dónknak. Az első Petőfi utca Pest-Bu­dán a mai Székely Mihály utca volt. S az eddig előadottak értelmezése alapján feltételezhető, hogy ez az ut­canév kölcsönözte a Petőfi vendéglő­nek a nevet - ha ugyan volt az utcá­ban a költő arcvonásaival cégérezett korcsma valaha is, amit azért nem szí­vesen vonnánk kétségbe. Mert Be­vilaqua sokszor téved ugyan, amikor emlékezetére hagyatkozva szövege­ket fogalmaz, de olyan életszerű a leírás, hogy aligha lehet kételkedni az élmény hitelességében. Minden közgyűjteményt, minden olyan intézményt felkerestünk, amely hivatalból fel van jogosítva a város­ban bárhol eltávolított emléktáblák őrzésére, hogy megtudhassuk, mi lett a sorsa a B.B.B, szövegében felbuk­kanó kőtáblának. De nincs adattár, amelyben nyoma volna. Nincs raktár, amelyben meglelhetnénk. A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének áttekintéséhez fűztük a legtöbb re­ményt: sok tucat Petőfi-szobrot őriz­nek, kicsit, nagyot, táblába faragottat, egész alakosat, mell- és fejváltozatot. Ám csak a legrégebbi - de nem köz­téri! - mellszobrocskát találtuk meg, Alexy Károly 1850-ben született Pető­fijét. Meg Izsó Miklósnak azt a munká­ját, amit Petőfi Zoltánxó\ mintázott -Sándor és Júlia szerencsétlen sorsú fiáról ez az egyetlen ránk maradt plasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom