Budapest, 2005. (28. évfolyam)

3. szám március - Buza Péter: Keressük Petőfit!

BUDAPEST jflflgfl MÁRCIUS 22 tikai alkotás. Meg is mutatjuk itt mindkettőt, meg egy harmadikat a gazdag választékból, utóbbit kuriózum-értéke okán. Festett fából készült a naiv művész egész alakos kultuszfigurája; páratlan ez is a maga nemében. Aminthogy páratlan a mi történetünk üzenete is. Mert akkor veszett el végleg, már a modern időkben, egy kivételesen érdekes (értékes?) és Petőfit ábrázoló köztéri dombormű, amikor pedig már igencsak erős kultusza volt a forradalom költőjének az országban s Budapesten. Megmagyarázhatatlan. Ez a március idusán aktuális várostörténeti rejtvény változatlanul a megfejtőjére vár. • Kovács Ferenc gépkocsivezető, szobrász fából faragott költője Újság, 1923. augusztus 22.) a részleteket is elmesélhetjük: az addigi Kék Kakas utca (mert így hívták, s ha a névadó Kék Kakas vendéglő a Király utcában volt valóban, csak a nemrégen lebontott Székely Mihály utca 2-4. számú műemlék épületben működhetett) 1869-ben kapta meg március tizenötödike hősének nevét. Mégpedig az itt élők folyamodványa alapján, akik „az utca ronda híre miatt általános undort gerjesztő nevének átváltoztatását" többször is kérték, s a Magas Tanács 1869. október 12-én meg is adta erre az engedélyt. Egy elsőséget tehát azért mégis feljegyezhetünk, végére érve a mondandónknak. Az első Petőfi utca Pest-Budán a mai Székely Mihály utca volt. S az eddig előadottak értelmezése alapján feltételezhető, hogy ez az utcanév kölcsönözte a Petőfi vendéglőnek a nevet - ha ugyan volt az utcában a költő arcvonásaival cégérezett korcsma valaha is, amit azért nem szívesen vonnánk kétségbe. Mert Bevilaqua sokszor téved ugyan, amikor emlékezetére hagyatkozva szövegeket fogalmaz, de olyan életszerű a leírás, hogy aligha lehet kételkedni az élmény hitelességében. Minden közgyűjteményt, minden olyan intézményt felkerestünk, amely hivatalból fel van jogosítva a városban bárhol eltávolított emléktáblák őrzésére, hogy megtudhassuk, mi lett a sorsa a B.B.B, szövegében felbukkanó kőtáblának. De nincs adattár, amelyben nyoma volna. Nincs raktár, amelyben meglelhetnénk. A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének áttekintéséhez fűztük a legtöbb reményt: sok tucat Petőfi-szobrot őriznek, kicsit, nagyot, táblába faragottat, egész alakosat, mell- és fejváltozatot. Ám csak a legrégebbi - de nem köztéri! - mellszobrocskát találtuk meg, Alexy Károly 1850-ben született Petőfijét. Meg Izsó Miklósnak azt a munkáját, amit Petőfi Zoltánxó\ mintázott -Sándor és Júlia szerencsétlen sorsú fiáról ez az egyetlen ránk maradt plasz-