Budapest, 2005. (28. évfolyam)
3. szám március - Csordás Lajos: Villa kilátással - Újra felépítik a régit?
23 M Á R C 1 I r S 2 005 /a BUDAPEST Villa kilátással CSORDÁS LAJOS Újra felépítik a régit? • Lehet-e, szabad-e a régit eredeti formájában újrateremteni? Erre a műemlékes dilemmára a válasz általában: nem. A budavári volt Honvéd Főparancsnokság példáján is láthattuk, újjáépítői úgy őriznék meg, hogy megmaradt falrészeire modern, formabontó felépítményt húznának. Azok az elképzelések, amelyek az eredetihez hasonló visszaépítést szorgalmazták, kevés sikerrel szerepeltek a helyreállításra kiírt tervpályázaton. De lehetséges más válasz is. Alig száz méterre a Dísz tértől, a fenti példától, formahű újrateremtésre látunk kísérletet. Ott, ahol a várhegyre kanyargó Hunyadi János út már majdnem eléri a várkaput, egy Dunára néző mesterséges földplatón két éve villa építésébe fogtak. Lónyay Menyhértnek, a kiegyezés pénzügyminiszterének, későbbi miniszterelnöknek a villáját építik újjá eredeti helyén, s - küllemében legalábbis - eredeti formában. Az egykori épület - a főparancsnoksághoz hasonlóan - a második világháborúban pusztult el. A várbeli és vár környéki romeltakarítások során eltüntették a maradványait, csak néhány eleme maradt meg a föld alatt. (Tulajdonosa - 1923-tól Hatvany Ferenc festő és műgyűjtő - a háború után külföldre távozott.) Később a telken közpark létesült, melyet az államosításkor - véletlenül vagy talán jótékony kezek közbenjárásával - nem jegyeztek át az állam tulajdonába. Papíron tehát a Hatvanyaké maradt. A család azonban ezt a jogát csak a rendszerváltás után tudta érvényesíteni. Katona Tamás polgármestersége idején a Hatvanyak túladtak rajta. így került a Budapanoráma Kft. birtokába, amely tervbe vette az eredeti villa visszaépítését egy külképviselet számára. Kérdés, hogy az 1870 és 1872 között felépült villa méltó-e a rekonstrukcióra? A régi ház nevezetes épület volt, és nemcsak az építtető, hanem a tervező, YblMikós miatt is. Lónyay halála után a házat valószínűleg bérbe adták, mert egyes emlékezések szerint Ábrányi Emil, a költő is lakott itt operaénekes feleségével. Sok kiváló vendégük között megfordult a Lónyay-házban például Puccini és Jászai Mari. Később, amikor már Hatvany Ferencé volt a villa, egyszer, 1937 januárjában Thomas Mann is ellátogatott ide. Mialatt Hatvany Lajosnál, a gyűjtő testvérénél vendégeskedett, megtekintette a híres műgyűjteményt. „Nagy luxussal berendezett ház, értékes képek. Franciák" - írta naplójába. Ebben az épületben őrizték az ország második legnagyobb festészeti magángyűjteményét, 19. századi francia festők, Ingres, Delacroix, Manet, Renoir, Pissarro, Courbet képeit, melyek később zömmel a Szovjetunióba kerültek. Fölösleges tovább bizonygatni, hogy a Hunyadi János út 26. a magyar kultúrtörténet egyik jelentős helyszíne. Értékét csak tovább növeli egy régészeti emlék, a telken található, török kori Aranybástya fala. De vajon fel kell-e épülnie mindezért a hajdani villa másának? Indokolt-e egyáltalán újabb épülettel megterhelni a budai vároldalnak ezt a részét csak azért, mert itt valaha ház állt? Lónyay villája eredetileg nem csak a nagyúr által kierőszakolt beépítés volt-e, amit nem is az építészeti harmónia kívánt, hanem a megrendelő? Akit aztán Ybl is kiszolgált, a tőle várt magas színvonalon. Az új villa tervezője már nem Ybl, hanem Kerényi József, aki viszont Ybl terveit használta, de nem azért, mert arra kérték, hogy másolja le a régi épületet. Hanem mert a hagyatékban megmaradt eredeti tervlapok tanulmányozása közben felismerte, hogy a telken az elődje által kialakított (ma is meglévő) támfalrendszer és a (nem létező, de fényképekről, rajzokról ismert) villa „műemlék környezetegységet" alkot. Tehát indokoltnak látta, hogy az új épület az Ybl-féle stílusele-A 17. századi metszeten feltűnik a Vízi kapu és az Arany-bástya Archív kép az eredeti Lónyay-villáról
