Budapest, 2004. (27. évfolyam)

10. szám december - Mikes Éva: Siratófalak

13 DECEMBER GFLFLFLFL FL BUDAPEST A holokauszt hatvanadik évfordulójáról mindenki a maga műfajában emlékezik meg ezen az őszön-télen. Film, fotókiállítás, elhagyott cipők szoborkompozíciója a Duna-parton, zene és tánc, minden alkalmas a tisztelgésre. Markó Iván és társulata, a Magyar Fesztivál Balett háromrészes estet mutatott be novemberben a Nemzeti Táncszínházban. Az est címe: Siratófalak. A darabok keletkezéséről, felépítéséről, összefüggéseiről a koreográfus, rendező, táncos, művészeti vezető, Markó Iván beszél. - Ehhez ugyanis olyan fizikai átvál­tozás kell a színpadon fiatalból öreg­gé, férfiból nővé, amihez nem tehe­tek be egy húszéves táncost, és ami­hez mélységes tapasztalat, művészi átélés kell. Azzal kezdődik ez a rész, ahogy a filmben is, hogy ülök a Getse­máne-kertben egy olajfa alatt, előt­tem Jeruzsálem városa, elindulok a városba, végigmegyek a Via Doloro­sán, ahol Jézus vitte a keresztet, és eljutok a Siratófalig. Miközben meg­teszem ezt az utat, a film a próbater­met mutatja, ahol megszületik egy darab. Összeolvad tehát Jeruzsálem városának képe és az, ahogy egy mű­vész képzeletében megszületik a da­rab. Ezt látni a filmen. És amikor hozzáérek a Siratófalhoz, odaérintem a homlokom, a kezem, a színpadkép átvált élőbe, azt látjuk, hogy mi van a falban. A színpadon jelen lévő tán­cosok mutatják meg a fal titkát. - A novemberben bemutatott est har­madik része megegyezik az 1993-ban ké­szített film, a Siratófalak színpadi vál­tozatával. - így van. A darab világpremierje Siratófalak • - A Siratófalak a három darab közös címe, egyben a befejező részé is. - Az első rész a Káin és Ábel, tava­lyi bemutatónk volt. A második a Jid­dische Manie, a Zsidó Anya. A záró mű pedig a Siratófalak, ez részben film, részben tánc. - A Káin és Abel testvérgyilkosság, ha­talmas feszültséget hordoz. Kamaradarab. - Nem. Kevés szereplős darab. Ma­ga a történet monumentális, szétfe­szíti a kamarakeretet. - Örök téma, hihetetlen drámai helyzet, az indulatok, szenvedélyek valósággal robbannak a színpadon. - így van. Ugyanakkor nemcsak az érdekes, hogy két testvér közt mi­ként fajul gyilkosságig a harc, hogy milyen motivációi vannak annak az embernek, aki ilyen tettre veteme­dik, hanem az is, ahogy az anya ezt megéli, ahogy fogadja, és amilyen megoldást talál erre. Ami a legizgal­masabb ebben a részben, miközben rendkívüli fizikai, technikai, művészi nehézségű, az az, hogyan lehet túl­élni egy ilyen tragédiát. Márpedig ezt túlélte az emberiség. Azt kifejezni és megtalálni, hogy mi a megoldás, az az igazi nehézség, hisz ez nincs benne a Bibliában. A Jiddische Mame a kö­zépkorban játszódik, az inkvizíció ko­rában, az inkvizícióról villannak fel képek. Nem kevésbé tragikus, mint a testvérgyilkosság. E két első rész történeteket mesél el, valós témákat dolgoz fel egy művész szubjektivitá­sán, érzésein és gondolatain keresz­tül. A harmadik rész, a Siratófalak tu­lajdonképpen összegzés. Szimbolikus történet, jelzést fogalmaz: a szeretet­ről szól. - Es ezt, egyedülállóan a világban, öt­vennyolc éves kora ellenére ön táncolja. MIKES ÉVA Káin és Ábel

Next

/
Oldalképek
Tartalom