Budapest, 2004. (27. évfolyam)

9. szám november - Küldjön egy képet!

NOVEMBER 2004/3 HID A P E S T A Tükörtopik rovatban idézett hozzászólásokat az Index, vagy az Építészfórum topikjaiból merítjük. Ha Önnek kedve van bekapcsolódni a városról szóló beszélgetések valamelyikébe, keresse fel az egyik ajánlott fórumot, melyek címét megtalálja weboldalunkon, a http://budapest.neuropolis.hu/ tukortopik.php címen. kedvű masszakenegetőkről nem is beszélve...:-)) Kár értük! Hamster: Némi sas-hegyi gyökerek után kilencéves koromtól Gazdagréten cseperedtem tovább, ahol akkoriban még évekig mindent agyag-, trélerlapokból lerakott utak, illetve félig lebontott nyaralók öveztek. Aztán a telep alján, a 139-es és a 153-as busz elágazásánál levő domb tetejére egyszer csak odaszobortak valami szobrot. Ha azt mondom, hogy én nonfiguratívnak találtam, akkor finom voltam és nőies. Viszont azt éreztem, hogy ez a mi pénzünkből lett építve (pedig ez még az átkosban volt asszem, és max. a szüleim pénzéről lehetett szó), és dühös voltam, hogy miközben alig volt telefon a telepen, nem volt éjszakai busz, ilyen marhaságért valószínűleg egy rakat pénzt kifizettek valami szobrásznak. Azon nyomban nevet is adtam a képződménynek, ez lett „A Húdegazdagokvagyunkság Emlékműve". Mert, mondjuk, számomra nagyobb örömet okozna, ha több buszmegállóban lenne használható esőbeálló, ha időnként kitisztítanák a csatornalefolyókat, így nagyobb esők után nem kellene Noé után kiáltoznunk, vagy ha végre túllépnének a „mindenhova viacolort vagy kőlapokat" szemléleten a közterületek felújításakor ahelyett, hogy megint egy-egy újabb művészcsapat önkifejezését szponzorálná valaki. Hozzáteszem: külföldön is elég sok álművészi alkotást látni (pl. Innsbruckban mindenféle értelmetlen térplasztikákat), csak ott közben megvan a mindennapi komfort is, meg a régi dolgok is rendben vannak tartva, morticia addams: A „gombának" nem nagyon kellett új funkciót találni, és szerintem nem is keresgéltek hozzá másikat. Mivel műemléknek számít, ugye, ottmaradt, azzal együtt, hogy egyfajta gyűjtőpont, találkozási pont maradhatott. Ezt a funkciót csak megnövelték, kiterjesztették a kövekkel. A hotdogos bódékat pedig nem sajnálom, és nem azért, mert én magam szinte sose járok arrafelé, hanem mert szinte atavisztikus undor él bennem a bódék iránt:)) Hidd el, nem fog éhen halni a mulatozásból hazatérő ifjúság így sem. morticia addams: Ertem én a problémát, értem, csakhogy sosem tudnék egy köztéri szobrot okolni... nem hiszem, hogy pont a felállítására szánt pénz annyi lenne, amennyivel érdemben meg tudnának oldani valamilyen problémát. Nyilván sok kicsi sokra megy, és vannak olyan szobrok is, amikre sosem szabadott volna egyetlen fillért sem áldozni. (Utóbbiak viszont azóta rezervátumba kerültek, és így összegyűjtve azóta is szép pénzt fialnak az ötletgazdáknak:))) Lényeg a lényeg, nem csak kenyérrel él az ember, ugye, hogy ezzel a nagy közhellyel éljek, és a jobb életminőség egyúttal olyan lakóteret is feltételez, amiben elférnek a szobrok, térplasztikák is. Abban igazad van, hogy ettől még pl. az utca helyenként koszos, és ezt meg kell oldani. De nem hiszem, hogy az utóbbi probléma kizárólag csak pénzkérdés. Az elmúlt években halványan felderengő tendencia ugyan, de mégiscsak úgy látom, hogy ahol kicsinosítanak, rendbe tesznek egy teret, ott már a környék lakói is megváltoznak kicsit, „rendesebbek" lesznek, kevésbé tekintik idegen, teleszemetelhető, ebek harmincadjára hagyható területnek a saját közvetlen környezetüket. Es ebben sokszor bizony egy szobor többet használ, mint árt. • Küldjön egy képet! Fotópályázatot hirdettünk - amatőröknek Témánk legutóbb: szép házkapuk Budapesten volt. A 2004. évi számokban meghirdetett pályázat utolsó fordulójaként kerül most közlésre a győztes felvétele. A képeket elbíráló zsűri tagjai Faragó István, Gadányi György és Ráday Mihály voltak. A legjobbnak ítélt alkotás szerzőjét, Iványi Zsófiát 2005. évi BUDAPEST-előfizetéssel díjazzuk. Iványi Zsófia: Budai vár