Budapest, 2004. (27. évfolyam)

9. szám november - Kirschner Péter: Civiliáda - Száz éves a Berzsenyi Társaság

B II n A P K S T gflflfl

fl NOVEMBER 42 Civiliáda Száz éves a Berzsenyi Társaság KIRSCHNER PÉTER • Ünnepi megemlékezéssel egybekötött tisztújító közgyűlést tartott a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. Az ünneplésre volt is ok, hiszen megalakulásának századik évfordulóját ünnepelhette a kaposvári székhelyű társaság. Ezzel az egyik legrégibb magyar irodalmi társaság közé tartozik Magyarországon. Annak idején a század eleji kisvárosban lelkes gimnáziumi tanárok, ügyvédek, orvosok hívták életre a Berzsenyi Társaságot, abban a reményben, hogy az élete nagy részét Somogyban töltő Berzsenyi Dániel emlékét, szellemét megőrizhessék, ápolhassák. Igyekezetük nem volt hiába való. Ismerve a század viharos történéseit, már az is páratlan történet, hogy a társaság száz esztendő után is él, létezik, az pedig egészen egyedülálló, hogy a hazánkban legjobban működő egyesületek közé tartozik. Az idők során többször - szám szerint négyszer - alakult újjá a társaság. Ugyanis hol a politika, hol a történelmi viharok sodorták el a szépre, jóra felesküdött tagokat. Nagy szerepe volt a társaságnak abban, hogy a század elején az irodalmat és a többi művészetet becsempészte a kisvárosba. A megalakulást követően néhány évvel például Ady E.ndm is vendégül látták Kaposváron, s a feljegyzések szerint nagyon valószínűsíthető: a költő itt szerzett élményei alapján írta A kisvárosok őszi vasárnapjai című versét. Nevezetes esemény volt a költőfejedelem akkori kaposvári látogatása, hiszen itt találkozott első ízben a kor kiemelkedő festőjével, a szülővárosába akkor már visszatért Rippl-Rónai Józsefic\. A találkozásból aztán barátság lett. S ha már Rippl-Rónainál tartunk, meg kell jegyeznünk, hogy a Berzsenyi Társaság őt választotta tiszteletbeli elnökéül a húszas években, s ő haláláig viselte ezt a tisztséget. A harmincas években a társaság egészen tiszteletet keltő munkát végzett. Számos kiadványt jelentet meg, többek között a tanulmányit éppen csak befejező és városába visszatérő fiatal költőnek, Takáts Gyulának a verseit is. De nagy szerepe volt a társaságnak abban is, hogy az elszakított országrészek irodalmát közelebb hozza az olvasókhoz. így járhattak aztán a somogyi megyeszékhelyen az Erdélyi Szépmíves Céh szerzői, köztük Tamási Aron, Aprily Lajos is. A második világháború utáni sokkból az első között ocsúdott a helyi értelmiség, s hívta újra életre a társaságot. Kkkor választották elnökké az addigra már országos hírnevet szerző Takáts Gyula költőt, főtitkárrá pedig a fiatal levéltárost, Kanyar Józsefet. Nagy lendülettel kezdődött meg a munka, amelynek egyik fő célja az volt, hogy Niklán sikerüljön Berzsenyi Dániel sírját rendbe hozni. A háború ideje alatt ugyanis a családi kriptát kirabolták, a költő csontjait kidobálták, áldatlan állapotok uralkodtak mindenütt. Sikerült azonban erőt, pénzt összegyűjteni ahhoz, hogy emlékezetes szép ünnepség keretében temethessék újra a költőt. Az ünnepségen megjelentek a magyar irodalom legkiválóbb alkotói, többek között ott volt Illyés Gyula és Németh László is. Utóbbi egyébként éppen ennek az alkalomnak az inspirációja alapján írta Berzsenyi című tanulmányát, sok újat hozva ezáltal a Berzsenyi-kérdésben. Aztán a lendület megtört, több évtizednyi hallgatás következett. A Rákosi-elmélet szerint ugyanis a civil szervezetek munkájára nem volt szükség a kommunizmusba vezető úton, így aztán a Berzsenyi Társaság is a feloszlatott egyesületek sorsára jutott. Az újjáalakulásra 1985 május 20-ig kellett várni. Kaposváron ekkor alakult újjá a Berzsenyi 'Társaság. Sok író, képzőművész, újságíró jelezte már ekkor belépési szándékát. Az elnök ismét Takáts Gyula lett, főtitkárrá Kiss Dénes költőt választották, míg az ügyvezető titkári funkciót Király Zoltánné kapta meg. Hamarosan országos több rendezvény létrehozásával országos visszhangot váltott ki a berzsenyisek működése. Fölelevenítették például a Keszthelyi Berzsenyi Helikon intézményét, ezt idén már tizennyolcadik alkalommal rendezték meg. De említhetnék a magyar írók világtalálkozójának megrendezését is, amely a rendszerváltozás hajnalán hívta egybe a magyar írókat. A kilencvenes évek közepétől irodalmi folyóirata is van a társaságnak. A Somogy című lapot ugyanis a megyei önkormányzattal közösen adja ki a társaság, fórumot biztosítva ezáltal számtalan kiváló tagjának. Az október 16-án megtartott közgyűlésen a tagság ismét Takáts Gyulát választotta elnökül. A kilencvennegyedik esztendejében járó mester meghatottan köszönte meg a bizalmat, s emlékeztetett arra: lassan hat évtizede tölti be ezt a posztot. Az alkalomra Lélek... tesz csuda dolgokat címmel a társaság alkotóinak műveiből antológiát adott ki a társaság, Pomogáts Béla és Varga István szerkesztésében. •