Budapest, 2004. (27. évfolyam)

9. szám november - Mikes Éva: Film, vers, novella: tánc

B U D A P F. S T gflfl^a N O V K M B K l-t 36 Film, vers, novella: tánc MIKES ÉVA Október 21-én új bemutató volt a Nemzeti Táncszínházban. A 45. születésnapját ünneplő Budapest Táncegyüttes Boldog emberek című előadásáról az együttes művészeti igazgatója, koreográfusa, Zsuráfszki Zoltán beszélt. • - A műsor első részében került sor a nyáron már bemutatott, Szatmár című produkcióra, az Elő Martin sorozat legújabb darabjára, a második részben pedig Móriczu'ú József Attilán át (Tudod, hogy nincs bocsánat) Nagy I.ászló'xg (Gábriel) ível új műsorunk Boldog emberek címen. Martin György és a Zenetudományi Intézet munkatársainak Erdélyben rögzített hangosfilmje örökítette meg az ottani táncokat. Ezeknek a filmeknek az életre keltését elkezdtük már néhány éve. Elsőként a Bonchida háromszor, majd a Kalotaszeg című produkciót állítottuk színpadra. Martin György olyan elévülhetetlen érdemeket szerzett precíz munkájával, olyan értékeket rögzített erdélyi és magyarországi tájakról, amelyeket nem szabad hagyni feledésbe merülni. Nem csupán táncokat, hanem egy letűnt világot, kort, tájat, karaktereket elevenítünk fel. Azaz a régi film valóban életre kel. Nem másoljuk, hanem újrateremtjük a régi hangulatot. Európa tükörcserepeit rakosgatjuk össze, kiemelve őket a Magyar Tudományos Akadémiáról, ahol a jövő számára őrzik mementóként. Mi belecsempésszük őket a mába. A táncosok ismerik a magyar csárdásokat, amelyek erről a környékről valók, ez az a tánc, amellyel a külföldiek is azonosítanak minket, ezek jelennek meg a filmeken, ha a magyar folklórt ábrázolják. Ezek a csárdások, bokázok a szatmári emberek lábán születtek meg. - Buldog emberek a produkció címe, a második részt nyilván Móricz novelláskötete ihlette. - A próza mesterének gondolatisága, a parasztsághoz való viszonya meghatározó számunkra. O a múlt század elején számtalan néprajzi gyűjtőúton járt, többször is visszatért szülőföldjére. Sok írása őrzi a vidék szokásait, ízeit, hangulatát. Megjelenítjük a Pillangót, a Betyárt, talán a Barbárokat is. Érdekes vállalkozás számunkra, noha nem előzmény nélküli, dolgoztunk már irodalmi anyagra. Bennem régen munkál a szándék, hogy ilyen módon elrugaszkodjunk az autentikus anyagtól. Azt mondhatom, szerencsére mára túlléptünk a kísérletezés szintjén. A szándék az, hogy egyre mélyebben és sokoldalúbban közelítsünk meg egy dialektust, egy tájegységet, majd ugyanezt tegyük az irodalom oldaláról is. Móricz tehát az én régi, dédelgetett vágyam volt, a József Attila és Nagy László-versek ötletét pedig Gryllus Dániel adta, amikor elküldte CO-jét megzenésített versekkel, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy továbbgondolkodásra ihlessen. Gryllus Dorka énekli őket, nagyon expresszíven. József Attilának ezt a versét egyébként már magam is nagyon régen meg akartam csinálni, de be kell vallanom, ez volt a legnehezebb. Történeteket megkoreografálni, eltáncolni lényegesen könnyebb, mint ennyire elvont érzéseket, gondolatokat. Persze lényegéből eredően a tánc nyelve elvontabb, mint az irodalomé. A koreográfiát harmadmagamml készítem, Vincze Zsuzsiíval és Diószegi Lászlóval. - A Móricz-novel/ák külön kis jelenetekben kelnek életref - így van. Felettébb izgalmas számunkra, hogy mit lehet készíteni ennek a csodálatos irodalmi anyagnak az alapján, meddig lehet eljutni, hová tudunk elrepülni Móricz Pillangójával. Ugy remélem, sikerül a két részben hű Szatmár-képet festenünk: az első részben az eredeti szatmári gyűj-