Budapest, 2004. (27. évfolyam)

6. szám augusztus - Vadas Ferenc: Búcsú az áruháztól

BUDAPEST AUGUSZTUS szüntették meg. A galériás fedett átrium mindenütt hozzátartozik az áruház képzetéhez. Nálunk ebben is a Divatcsarnok viszi el a pálmát, de az itteni (szerény mérete ellenére) rögtön a második sorban következik - ha nem is egyedül, de kis társaságban. Egy jellegzetes modern épülettípus jelentős példánya tehát, egyúttal fontos kereskedelemtörténeti emlék. Városképi jelentősége sem hagyható figyelmen kívül. A Kossuth Lajos utca 9. (két szomszédjával együtt) az utca harmadik építési korszakának terméke: a 18. századi földszintes barokk, majd a 19. század első felének egy-kétemeletes klasszicista és romantikus épületei után a 19. század végén már nagyvárosias, háromemeletes házak épültek. A mai utcaképet a századfordulón, az útvonal kiszélesítésekor és azután létesült négy-öt emeletes épületek határozzák meg, melyek új léptéket jelentettek. Az útvonalszélesítés előtti korszakból a páros oldalon semmi sem maradt, a páratlan oldalon is csak a ferences templom tömbje, valamint ez a három ház (az Úttörőé természetesen csak méretében, nem architektúrájában). Ha ezek is eltűnnek (teljesen vagy részben), akkor csak egy rövid saroknyi marad a régi Hatvani utcából. Ezt persze lehet elérendő célnak tekinteni mondván, a városfejlődés természetes velejárója az épületállomány kicserélődése, újabb, nagyobb és modernebb házak építése. A fokozatos változás természetesen normális jelenség, de az a gyors átépülés, ami a provinciális kisváros világvárossá növekedésének korszakában szükségszerű volt, egy évszázaddal később már nem az. A városrendezés már jó ideje és egyre inkább előnyben részesíti a rehabilitációt a radikális megoldásokkal szemben; az egyes korszakok emlékeinek egymás mellett élése kifejezetten kívánatos. Rehabilitációra nagyon is rászorulna az Út-Az Úttörő Áruház 1953 nyarán Az Áruház belseje 1950 körül