Budapest, 2004. (27. évfolyam)

5. szám július - Csordás Lajos: Kincses Cell

33 J Ú L I II S BUDAPEST • Egy 52 centiméter magas hársfa szobrocska. Kápolna, kegytemplom -egy közép-európai kultusz épült köré a 12. század óta. Királyok fohászkodtak hozzá, s ő országokon segített. Egyszerű embereken is: valakinek a gyermekét mentette meg a kútba fúlástól, mást meg akkor védelmezett, amikor a hintótengelye eltört. Csodás menekülésekről, gyógyulásokról mesélnek a hálából felajánlott ajándéktárgyak, amelyek századok alatt gyűltek össze a mariazelli kincsestárban. Az első koronás fők egyike Nagy Lajos király volt, aki ajándékot vitt celli Máriának: egy temperával festett, aranyveretes Mária-ikont. A hagyomány szerint egyik csatája előtt, éjjel megjelent álmában Szűz Mária és segítséget ígért neki. Reggel pedig ezt a Mária-képet találta mellén. Győztek is a csatában - a törökök felett állítólag, bár a történészek szerint Lajos nem csatázott a törökkel s ennek örömére Mariazellben kápolnát építtetett. Akárhogy is volt, a kép bizonyíthatóan tőle származik, s később ezt is csodatévő tárgyként tisztelték, oltárra helyezve látható ma is az ausztriai kegyhelyen. A búcsújáró vásári képecskéken általában a szoborral együtt ábrázolják, bár annak kultusza erősebb. Rendszerint a másolatait vitték az újonnan létesülő celli filiálékba - többek közt Óbudára. Az óbudai szőlőhegyen a Zichy grófok jóvoltából 1724-ben épült egy ilyen Mária-kápolna, s jó harminc évvel később az ide telepített trinitárius rend emelte a ma is látható templomépületet és rendházat. Ebben működik jelenleg a Kiscelli Múzeum. A kápolnában, majd a templomban 1725 óta őrizték a Mária-szobrocskát, amely hiteles másolata az ausztriai Mariazellben található csodatévő szobornak. Hiteles, mert nemcsak hasonlít az eredetire, hanem hozzá is érintették, így felruházták azzal a csodatévő erővel is, amellyel az anyaszobor rendelkezik. Az óbudai Kiscell (vagy Kis-Mariazell) az egyik legfontosabb fióktemploma lett (Celldömölk mellett) a közép-európai kegyhellyé vált Mariazellnek. Maga is Kincses Cell fontos búcsújáró hely. Ez a korszak azonban rövid ideig tartott: II. József egyházi rendelete nyomán 1785-ben elárverezték a feloszlatott a trinitárius rend itteni templomának berendezését. A padok Jászberénybe, a szószék Solymárra került, a kegyszobor másolatot egy óbudai molnár vette meg, s az óbudai Péter-Pál templomnak adományozta. Ott található ma is. Pontosabban ma éppen nem. Most néhány hónapra visszakerült a kiscelli templomba, eredeti helyére. Itt gyűjtötték ugyanis össze a múzeum munkatársai egy nagyszabású kiállításra a mariazelli vonatkozású magyar emlékeket, visszaemelve ezzel a köztudatba a magyar kultúra egy elfeledett darabját. Mert bámulatos Mária Terézia ezüst lámpása Fogadalmi kép a Batthyányaktól a buzgóság, amivel főrangú urak és közrendű magyarok adakoztak a Mária-szobrocskának. Maga Nagy Lajos király építette az első, a gótikus mariazelli templomot, s amikor azt a 17. században barokkba öltöztették - érdekes módon meghagyva a két új torony között a régit -, négy magyar kápolna is létesült benne. Ama Esterházy Pál építtette az egyiket, akinek Harmónia Caelestis című kantátagyűjteménye a közelmúltban megjelent Esterházy Péter-regényből közismertté vált. Ez a zenemű szól egyébként a kiállításon is, aki tehát hallani akarja, zarándokoljon föl Kiscellbe. A barokk főúr mély vallásosságában tízezres zarándoklatokat vezetett Mariazellbe. Mindösszesen ötvennyolcszor járt ott, oltárt is építtetett, amit aztán a Habsburgok a mai ezüstoltárra cseréltek. Zell, az ausztriai, nekik is fontos volt. Mesés kincseket hordott oda a vallási buzgalom, a remény és a hála: festményeket, a csodatévő szobrocskának szánt ruhákat - a szobor általában harang alakú palástokba öltöztetve látható arany ereklyetartókat, oltári kelyheket, lángoló szívet ábrázoló fogadalmi ajándékokat (Mária Terézia is vitt ilyet például), miseruhákat, oltárterítőket. Legkülönösebbek az orrot, fület, lábat, szemet ábrázoló ezüst- (vagy viasz)függőcskék: a beteg testrész gyógyulásáért fohászkodtak velük. A kultusz vásári megnyilvánulásai a különféle szentképek s a nyelőbélyegecskék, melyeket orvosság gyanánt szedtek. Néhány fel nem használt darabjuk is látható Kiscellben. Az év egyik legrangosabb budapesti kiállításának plakátjára a Karátsonyiak 19. századi ajándéka került. Egy ötvösremek: Karátsonyi Guidó térdepel a családjával aranyba mintázva a mariazelli oltár előtt. Híres család volt a Karátsonyiaké, budai palotájuk egykor a Déli pályaudvar mellett, a mai Matáv-székház helyén állt. Mesés vagyonukat azonban Mária, úgy tűnik, nem védelmezte, hiszen a harmincas években kincseiket el kellett árvereztetniük. Előfordult ilyen is. • CS. L.