Budapest, 1988. (26. évfolyam)

11. szám november - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből KISZ-csomagterv a fővárosi fiataloknak Ifjúságpolitikai hét, reformklub-hálózat, kezdeményezések a lakásellátás javítására, egészségvédő mozgalom, előkészítő tanfolyamok, az ifjúsági intézményrendszer korszerűsítése, Budapesti Ifjúsági Rádió, Ifjúsági mozgalmi ismeretterjesztés, lakóterületi munka — valamennyi olyan, rövidebb-hoszszabb időre szóló akció, amelyet a KISZ Budapesti Bizottsága egy programcsomag részeként dolgozott ki a fővárosi fiatalok számára. E programcsomag elkészülte szorosan kapcsolódik a KISZ reformtörekvéseihez, s ezzel összefüggésben az országos KlSZ-értekezlet lehetséges mondanivalójához. Olyan elemeket tartalmaz, amelyek bizonyos politikai értékeket szolgálnak, és amelyek konkrétan összefüggésben állnak a KISZ képviseleti programjával, de kézzelfogható eredményeket is hozhatnak. Ebben a programcsomagban — tudva azt, hogy van elég teendő a fiatalok számára is a fővárosban — rétegekre és konkrét élethelyzetekre alapozott akciókat szervez a budapesti KISZ-bizottság. Az ifjúságpolitikai hét megszervezésével azt kívánja az ifjúsági szövetség jelezni, hogy a KISZ érdekelt a gazdasági, társadalmi reformok továbbvitelében, ellenzi és a saját eszközeivel gátolni akarja a visszarendeződést. Ennek megfelelően rendeznek politikai fórumokat, amelyeken vezető politikusokkal cserélhetnek eszmét a fiatalok a demokratikus szocializmusról, a jogállamiságról, a lakáspolitikáról, a foglalkoztatáspolitikáról és az ifjúságpolitikáról. A reformklubhálózat létrehozásának célja, hogy a fiatalokat felsorakoztassák a gazdasági-társadalmi reformok megvalósítására, bevonják őket a reformmunkálatokba, véleményük megismerésével jobban megalapozzák a KISZ vezető testületeinek döntéseit, s nem utolsósorban, hogy növeljék az ifjúsági szövetség tömegbefolyását. koztatva a fiatalokat az őket érdeklő-érintő hírekről, eseményekről, sok zenével. A rádió működtetésének előkészületei még zajlanak. A jelenlegi társadalmi folyamatok azt mutatják, hogy egyre inkább nő a szerepük a lakóterületeken szerveződő, önállóságra, önigazgatásra és önrendelkezésre épülő közösségeknek. A KISZ-nek alkalmazkodni kell ehhez a folyamathoz. Ezért úgy véli, hogy rendszeressé kell tenni a fiatalok kapcsolatait az országgyűlési képviselőkkkel és tanácstagokkal, támogatni kívánatos a lakóterületen szerveződő közösségeket. Emellett kezdeményezi, hogy a Fővárosi Tanácsnál jöjjön létre egy, a lakóterületi munkát segítő alap. (müller) A fürdő felépítésére pályázatot írtak ki. A beérkezett pályaművek között négy első díjat osztottak ki: Alpár Ignác, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor közös terve, Sebestyén Artúr és Petz Samu között. A Főváros döntése salamoni volt: a végleges kiviteli terv elkészítésére felszólították a Hegedüs-Sterk párost és Sebestyén Artúrt, oly módon, hogy egyesítsék terveiket, és hármasban dolgozzanak ki új tervet. A költségekre ötmillió koronát irányoztak elő. Ekkor azonban akadály merült fel: a Gellért teret szabályozták, és a beépítendő telek alapterülete megváltozott. Új terveket kellett készíteni. (Ez azonban — építészek véleménye szerint — csak előnyére vált a tervnek.) 1911 júniusában indult meg az építkezés. Sok, előre nem látott további akadály késleltette a munkát: talajvíz, források feltörése, sziklák. Közben pedig folyton bővült-szépült a terv: ekkor határozták el, például, hogy a kazánházat az Orlay utcában építik fel. Ehhez nyolc méter mélységben 150 méter hosszú alagutat kellett építeni a gőzvezeték számára. Az első világháború kitörésekor félig készen állt az épület. A munkások közül azonban sokat behívtak katonának, a háborús anyaghiány is gondot okozott. A Főváros azonban minden követ megmozgatott, hogy az épületet a nehézség ellenére tető alá hozza. Sikerült is még a háború előtt megnyitni. Azóta is — kisebb megszakításokkal — a közönség rendelkezésére áll. A képen a Gellért pálmakertje látható. Rajz az Új idők XXIV. évfolyamának 51. számából. Jóval később ebből a kerthelyiségből alakították ki a pezsgőfürdőt. (tl) A lakáspolitika kérdésében a KISZ továbbra is fenntartja korábban kidolgozott lakáspolitikai koncepciójának alaptételeit. Ám tisztában van azzal, hogy csupán ennek képviseletével még nem lesz több lakás. Ezért olyan akciókat kezdeményez, amelyeknek eredményeként a fiatalok mielőbb önálló lakáshoz juthatnak. Ilyen, például, a lakásépítési pályázat vállalati KISZ-szervezetek számára, illetve foghíjtelkek beépítésére, a KISZ lakáskoncepciójának megfelelő, új típusú bérlőközösségi rendszer kialakítása a XVII. kerületben, a lakásépítési információs központ létrehozása. A nyilvánosság nagyobb lehetőségét teremti majd meg a Budapesti Ifjúsági Rádió működése. Ez valós társadalmi és politikai igényt elégíthetne ki, elsősorban a fiatalokhoz szólna, figyelembe véve az ifjúság tagoltságát is. A helyi adó napi 6-10 órában sugározna műsort, dinamikusan, ötletesen tájé-Nagyapa korba lépett a Gellért Hetven évvel ezelőtt, az első világháború vége felé, tizenhét évi huzavona után megnyitották a Szent Gellért Gyógyfürdő és Szállodát. A történet 1901-ben kezdődött, amikor a Főváros június 21 -i közgyűlése elhatározta, hogy megveszi a Sáros fürdőt, amelynek a helyén a Gellért felépült. Pontosan 1 050 195 korona és 23 fillér volt a vételár, amelyben azonban a források, a 4178 négyszögöles telek és a fennálló (rendkívül primitív) épületek ellenértéke is benne foglaltatott. 2