Budapest, 1988. (26. évfolyam)

10. szám október - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Iványi Pál látogatása a Budapest szerkesztőségében Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Fővárosi Tanács elnöke augusztus 29-én szerkesztőségünkbe látogatott. A kötetlen beszélgetés során — többek között — szóba került, hogy a tanács miképp hasznosíthatná várospolitikai munkájában a sajtó lehetőségeit. A Fővárosi Tanácsnak a megújulás érdekében az eddigieknél intenzívebb, kétoldalú kapcsolatra van szüksége a lakossággal, s ez természetszerűen megköveteli a folyóirat arculatának formálását is. Új vb-titkár a Városházán A Fővárosi Tanács szeptember 13-i ülésén az általános tanácselnök-helyettesnek korábban megválasztott dr. Bielek József helyére dr. Szegvári Pétert nevezte ki vb-titkárnak. Dr. Szegvári Péter 1954-ben született Budapesten. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának elvégzése után a Fővárosi Tanács szervezési osztályán dolgozott főelőadóként, majd csoportvezetőként. 1983-ban lett a vbtitkárság helyettes vezetője, s 1988-ban nevezték ki a titkárság vezetőjének. A McDonald's pesti sikere Április végén nyitották meg a fővárosban az első magyarországi McDonald's gyorskiszolgáló éttermet, amely iránt változatlanul nagy az érdeklődés, sőt fokozatosan nő a forgalma. Naponta átlagosan hat és fél ezer embert szolgálnak ki és 10 200 hamburgert adnak el. Ilyen nagy forgalomra nem számítottak a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát amerikai partnerei sem, akiknek tájékoztatása szerint a világon több mint 10 000 McDonald's étterem kínálja hagyományos választékát, s közülük a budapestinek a legnagyobb a forgalma. Az amerikai üzletemberek biztosak voltak abban, hogy a McDonald's termékeinek sikerül jó piacot találni Magyarországon, de ez az érdeklődés felülmúlja várakozásukat. A Bábolna-McDonald's Vegyesvállalat Kft fejleszteni kívánja a gyorséttermek hálózatát: húsz évre szóló szerződést írtak alá, amelyben arra vállalkoztak, hogy öt éven belül öt McDonald's éttermet nyitnak Budapesten. Ebből kettőt a vegyesvállalat tart fenn, hármat pedig szerződéses üzemeltetésre ad át. (-r) Lakóterületek minősítése Budapest települési és lakókörnyezeti állapotáról készítettek információs rendszert a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézetének munkatársai. A kutatók 15 tényezőt figyelembe véve azt vizsgálták, hogy a főváros lakóterületei az ember egészsége szempontjából mennyire kedvezőek, illetve kedvezőtlenek. A szakemberek egyebek között elkészítették a főváros zuzmótérképét. Erre azért volt szükség, mert a növényvilág legigénytelenebb, legellenállóbb csoportja közvetlenül jelzi a környzetszennyeződés mértékét. Ahol már a moszatok és gombák sem élnek meg, ott komoly bajok vannak a levegő minőségével. Budapesten jelenleg már csak a Budaihegység egészen kis területén lelhető fel természetes zuzmóvegetáció. Ugyancsak térkép készült a csapadék eloszlásról: a Belvárosban a legkevesebb az eső, a Hármashatár-hegyen, illetve a Széchenyi-hegyen pedig a legtöbb. Az információs rendszer egyik térképe a budapesti szabadpiaci lakásárak 1986-87-es területi szóródásáról tájékoztat. A lakásárakban ugyanis nemcsak az építési költség foglaltatik benne, hanem olyan rejtett információk is, amelyekből következtetni lehet egy-egy kerület vagy utca ökológiai viszonyaira és társadalmi presztízsére. A vizsgálat szerint a négyzetméterenkénti lakásár a legalacsonyabb — 20 ezer forint — Csepelen, a Millennium-lakótelepen és Soroksáron, a legmagasabb — 38 ezer forint fölött — a Rózsadombon, Pasaréten, a Várban, Németvölgyben és a Szabadsághegyen. A következő térképen a szakemberek 36-féle területhasznosítási típusba sorolták Budapest egy-egy területét. Jól elkülöníthetően feltüntették például a családi házas, a lakótelepi beépítettségű területeket, illetve az ipartelepeket. Feltérképezték a parkok eloszlását, illetve azt, hogy a lakóterületek mekkora zöldfelülettel határosak. Megállapították, hogy Budapesten legkevesebb a zöldterület Angyalföldön, Újpesten, Kelenföldön, Csepelen és a Ferencvárosban. A legtöbb növény Pesthidegkúton, Rákoshegyen és a kútvölgyi lakókörzetben található. A kutatók feltérképezték továbbá Budapest környezetszennyezettségét, egyebek között, hogy mely területeken, milyen mértékű a korom, a por, a kéndioxid, illetve a nitrogénoxid-kibocsátás. A szakemberek végezetül a 15 meghatározó tényezőt egységesen figyelembe véve minősítették a főváros lakóterületeit. Megállapították, hogy környezetszennyezés szempontjából Budapest városrészei közül kedvezőtlen Kőbánya központi, Kelenföld Duna menti része, illetve a Ferencváros nyugati területe. Közepes minősítést kapott egyebek között Zugló, Újpest, Újpalota, Pestlőrinc és a József Attila-lakótelep. Kedvezőnek értékelték a kutatók többek között Gazdagrétet, a Gellérthegyet, a csepeli kertvárost, Rákospalotát, a Belváros Duna-parti sávját a Szabadság hídtól az Árpád hídig. Érdekes módon nem került a legkiválóbbak, csak a jók közé Rózsadomb, Pasarét és Hűvösvölgy. Ökológiai szempontból nagyon kedvező, illetve kiváló minősítést kapott viszont a főváros budai oldalán a Sas-hegy, a Széchenyi-hegy, a Szabadság-hegy, Kútvölgy, Pesthidegkút, Zöldmái, a Római-part és Csillaghegy. A pesti oldalon Cinkotát, Mátyásföldet, Rákoscsabát, Rákoskeresztúrt és Rákoshegyet értékelték a legegészségesebbnek a szakemberek. A kutatóintézet az információs rendszert felhasználásra ajánlotta a városfejlesztési intézményeknek, több minisztériumnak, a tanácsoknak, illetve az OTP-nek. A szakemberek tovább folytatják a kutatómunkát: megkezdték a főváros társadalmi-gazdasági tényezőinek, köztük infrastrukturális ellátottságának térképezését. (müller) 2