Budapest, 1988. (26. évfolyam)

9. szám szeptember - Az ígéret földje

képet mutattak. A Duna-parton, a volt Gázművek ipari területe 26 hektár, ebből 22 be van építve, mégpedig műemlék jellegű gyárépületekkel, s van ott egy ipari műemléknek számító kátránytorony is. Ezeket még használni is lehetne, de... Az első tanulmányban egy mondat utalt a talajvizsgálatra. A próbafúrásoknál kiderült, hogy a száz évig ott üzemelő gázgyár kátrányos-fenolos hulladéka három méter mélyen átitatta a talajt. A Bechtel cég jelezte, nincsen akadálya, hogy azt négy méter mélységig kicseréljék — de milliárdokba kerülne. Közvetlenül a gyárépületek szomszédságában van egy kislakótelep; most épült, ott moccanni sem lehet. Mögötte a múzeum és a római kori rommező. A másik oldalon áll az egyetlen, megmaradásra kiszemelt fővárosi házgyár, azt sem lehet lebontani. Az Óbudaisziget látványos terület (lehetne), egyharmadát a hajógyár foglalja el, a többi üres. Legnagyobb ellensége az árvíz, a szakemberek milliárdokra becsülik az árvízvédelmi munkálatok költségeit. A sziget ősi erdejét vétek volna kipusztítani, tehát a beépítés lehetősége igencsak korlátozott. Az előírás szerint legalább 40 hektárnak kell lennie az úgynevezett kapun belüli kiállítási területnek. Itt nincs ennyi. A közlekedés nagy Duna-hidat és két-három gyalogoshidat kíván — csak ez hat-hét milliárd forintba kerülne. Azt már mondani sem merem, hogy a főútvonali kapcsolatok kiépítése mintegy húszmilliárdot követelnének. Az előkészítő tanulmányban ezek a költségek nem szerepelhettek, a közlekedési tárca végeztette el az elemző vizsgálatokat, miután a terület igen esélyesnek ígérkezett. — Gazdagrét viszont éppen ennek a vizsgálatnak köszönheti, hogy alaposan megnőtt az ázsiója. — Mai áron számolva ott mintegy hatmilliárd forintból megoldható a tömegközlekedés fejlesztése. Egyik változat, ha a dél-budai-rákospalotai metró Kálvin tér—Bocskai út közötti szakaszának építését szorgalmazzuk. Ez ugyanis szerepel a főváros közlekedésfejlesztési tervében, és most csak a gazdagréti meghosszabbítás növelné a kiállítás költségeit. E metróvonal dél-budai végállomásának helyéről eddig vitatkoztak a szakemberek. (Lásd Lelkes Mihály: Délen a helyzet változatlan? Budapest 1988/4. — A szerk.) — Gazdagrét térségében két területet is számításba vettünk. Az úgynevezett A változatot — az M7-es északi oldalán, a sasadi dombok vidékén — azért vetettük el, mert a BIE előírásai szerint a vezérterületnek síknak és megközelítően téglalap alakúnak kell lennie. így aztán valószínűleg ettől délnyugatra, túl a keserűvízforrásokon, az M7-es másik oldalán lesz a világkiállítás helyszíne. Mik az előnyei? Itt halad az Ml-es és M7-es autópálya, errefele tart az épülő MO-ás körgyűrű első 15 kilométeres szakasza. Itt vezet a hegyeshalmi vasút; ha megépül a Budapest-Bécs intercity-vonal, ennek állomása a kiállítás főbejáratától 200 méternyire megépíthető. Két óra vagy még rövidebb idő alatt TSBBjr 9 HIDAK A JÖVŐBE