Budapest, 1988. (26. évfolyam)

9. szám szeptember - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Szünidő'88 A Fővárosi Tanács V.B. Ifjúsági és Sporthivatala és Művelődésügyi Főosztálya Szünidő '88 elnevezéssel 1988. július 31-től augusztus 31-ig vakációs programokat szervezett a fővárosi gyermekek számára. A Szünidő '88 programjainak szervezéséhez pályázat utján 1 000 000,— Ft támogatást nyújtottak a meghirdető szervek. 50 helyszínen napi 8-10 választási lehetőséget kínáltak augusztus hónapban a fővárosi gyermekek számára. A 2-3 órás, alkalmanként félnapos programok spontán bekapcsolódási lehetőséget nyújtottak a gyermekeknek. A programokra szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel is el lehetett menni. A művelődési házakban, úttörőházakban, sportlétesítményekben, játszótereken, parkokban szervezett sport-, kulturális és szórakoztató rendezvényeket keretjáték fogta össze, amely egyben ösztönözte a gyermekeket a rendszeres, aktiv részvételre. A keretjáték lényege, hogy a különböző típusú programokon különböző színű bélyeget kapott a résztvevő, amelyből, ha 5 db-ot összegyűjtött, részt vehetett a záróeseményen és a sorsoláson. Amennyiben 10 db különböző bélyeget sikerült összegyűjtenie, a fődíjaknak is várományosa lehetett. A fődíjak sorsolása 1988. szeptember 3-án az Úttörőstadionban, a zárórendezvényen volt, ahol 5 db BMX kerékpárnak lett új, boldog tulajdonosa. A fasor jövője A Népköztársaság útját szegélyező, folyamatosan pusztuló platánfasor felújításának lehetséges módozataival ismertették meg a VI. kerület tanácstagjait, népfrontaktivistáit és lakóit azon a fórumon, amelyet a kerületi tanács és népfrontbizottság szervezett a KPVDSZ-székházban. A cél természetesen nem csupán a széles körű, a környezetvédelmi, a kulturális-történeti szempontokat figyelembe vevő és az anyagi lehetőségeket is feltáró tájékoztatás volt. A szervezők — a kerületi tanács végrehajtó bizottsága korábbi döntése alapján — a szakértők és a lakosság véleményét, javaslatait is igyekeznek folyamatosan megismerni a döntés előkészítéseként. Ennek érdekében a fórumra meghívták a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Fővárosi Tanács Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága és a BKV képviselőit is. A Főkert már az 1960-as években észlelte a fasor pusztulását és szakértők bevonásával programot dolgozott ki megmentésére. Sem akkor, sem azóta semmiféle módszer nem hozott eredményt. Az urbanizáció káros hatásai következtében az öreg fák legyengültek, a fiatal, későbbi ültetésűek sem tudtak megfelelően fejlődni, s a fasor csaknem teljes egésze gombabetegségben szenved. A Főkert véleménye szerint a súlyosan beteg, különböző korú és fafajú fasor rendezetlen összképet mutat és nem méltó a nemzetközi hírű sugárúthoz. Ezért olyan szakmai javaslatot tett — a kerületi tanács véleményével összhangban —, amely szerint a felújítást a kisföldalatti rekonstrukciójával egyidőben és összhangban kellene elvégezni. Reális megoldásnak azt tartják, ha az egész Népköztársaság útján egységes, azonos korú és fajú, viszonylag igénytelen, mégis a környezetbe illő fákból új fasort telepítenek. Erre legalkalmasabbnak az egyenes törzsű, dús lombkoronájú, a városi ártalmakat jól tűrő ostorfákat tartják, amelyek a Népköztársaság útjának a Bajcsy-Zsilinszky út és a November 7. tér közötti szakaszát díszítik, s ilyen előnevelt fákból kellő mennyiség áll rendelkezésre az új telepítéshez. (-er) Megszűnik a kénsavgyártás Csökkentették a kénsavtermelést a Budapesti Vegyiművekben; a nyár elejei nagyjavítást követően már csak fele kapacitással üzemel a kénsavgyártó részleg. A vállalatnál környezetvédelmi okokból a jövő év első felében megszüntetik a kénsavgyártást, s e tevékenységet a Tiszamenti Vegyiművek veszi át. A kénsavüzem háromévenkénti nagyjavítása az idén vált esedékessé, viszont a hátralevő idő rövidsége miatt az egész gyártórendszer felújítása már nem lenne kifizetődő. Ezért döntött úgy a vállalat vezetősége, hogy a kénsavgyártáshoz használatos két kemence közül csak az egyiket újítják fel, s fele kapacitással üzemelnek tovább. Ez egyben azt is jelenti, hogy csökken a környék levegőjének szennyezettsége, kevesebb kéndioxid jut az üzemből a szabadba. A kéndioxid-kibocsátás mérséklésére már eddig is több intézkedést tettek, ám a levegő szennyezésének mértéke így is jóval meghaladta a megengedettet. Ezért eddig évente általában 1 millió forint körüli környezetvédelmi bírságot fizettek, a szigorodó előírások miatt azonban ez most már mintegy 8-10 millió forintjába kerülne a vállalatnak. A kénsavgyártás jövő évi végleges leállítására nem volt könnyű meghozni a döntést, hiszen ez az intézkedés jelentős kiesést okoz a vállalatnak a termelésben és a nyereségben egyaránt. A Budapesti Vegyiműveknek a kénsav és az ahhoz szorosan kapcsolódó különféle termékek, gyógyszer- és konzervipari anyagok gyártása évi 200 millió forintos termelési értéket, s 30 millió forint körüli nyereséget jelentett eddig. Ezt a kiesést nemcsak ki kell gazdálkodniuk, hanem többletkiadást jelent majd a számukra, hogy a gyártás beszüntetése után másoktól kell megvásárolniuk a műtrágyáik, növényvédőszereik előállításához szükséges kénsavat. (-r -r) A Fővárosi Levéltár új épülete A Leonardo da Vinci utcában a harmadik negyedévben adják át a Fővárosi Levéltár új épületét, amely jelentősen javít e fontos budapesti közgyűjtemény helyzetén. A levéltári körülmények gyökeresen változnak: a raktár birtokbavétele lehetőséget teremt a levéltári kutatás szakmai feltételeinek javítására is. Az épület átadásával lehetőség nyílik a bazilika altemplomában lévő, illetve a dunavarsányi és a Gorkij fasori szükségraktárak megszüntetésére, így a mintegy 14 ezer folyóméternyi iratanyag az eddigieknél lényegesen jobb, korszerűbb és biztonságosabb környezetbe kerülhet. A legfontosabb tennivaló most a költözés szakszerű és zökkenőmentes megszervezése. A megmozgatandó és költöztetendő irat mennyisége, a feladat összetettsége és példátlan volta nagyfokú körültekintést, szakszerű előkészítést követel fenntartóktól és üzemeltetőtől egyaránt. A KÖJÁL szakértői vizsgálata szerint az említett levéltári raktárakban őrzött iratok teljes körű fertőtlenítésére lesz szükség. A Leonardo utcai épület átadásával Budapest VII. ötéves tervének egyik jelentős közművelődési célú beruházása valósul meg. Az épület megnyitásával javulnak a gyűjtőmunka feltételei is. Ennek hangsúlyozása azért is fontos, mert a levéltár a 80-as évek közepe óta — a raktárak zsúfoltsága miatt — jelentősebb mennyiségű, történeti értékű iratot nem vehetett át megőrzésre. (m. t.) 2