Budapest, 1988. (26. évfolyam)

9. szám szeptember - PESTI TÜKÖR

75 éves az Orion Az Orion gyár fennállásának 75. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek a kőbányai Pataky István Művelődési Központban. Az Orion mindig is jelentős szerepet töltött be a magyar ipar történetében. A gyár kezdetben háztartási fogyasztási cikkeket és rádiócsöveket gyártott, majd berendezkedtek rádiók, televíziók gyártására, később a professzionális híradástechnikai cikkek, számítástechnikai termékek készítésére. Az Orion elődje a Magyar Wolframlámpagyár volt, s az ott dolgozók munkája összekapcsolódott a hazai iparosítás gyors ütemű fejlődésével. 1921-ben részvénytársasággá alakultak át, ezzel is segítve a világpiaci hírnév erősítését. A 40-es években a gyárból már évi 50-60 ezer rádió került ki, ezek eljutottak a világ minden pontjára. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon Pacsirta rádiójuk csúcsszuper terméknek számított, s aranyérmet kapott. Napjainkig az Orion kétmillió rádiót, három millió fekete-fehér tévét és félmillió színes készüléket gyártott. A 4500 dolgozót foglalkoztató fővárosi és három vidéki Orion-üzemnek egyelőre nincsenek piaci gondjai. Ugyanakkor már gondolkodniuk kell a 90-es éveken. Pozícióik megőrzéséhez szükség van a gyártmányszerkezet megújítására. Felkészülnek a digitális televíziókészülékek gyártására, s már foglalkoznak a műholdas adások vételét biztosító külső és belsőtéri berendezések előállításának és felszerelésének megszervezésével. A mikrohullámú berendezéseknél szintén a digitális technika került előtérbe. A következő években több új, nagy teljesítményű adatátviteli berendezés előállítását is tervbe vették. (müller) •••••••••SHPMMIMi Emlékezés Röck Szilárdra — Ki volt Röck Szilárd? — ezzel a kérdéssel ostromoltam — mint magán közvélemény-kutató — közelebbi és távolabbi ismerőseimet. A válaszok megdöbbentőek voltak. A legmulatságosabb feleletet egy idősebb bácsi adta: „Biztosan Rökk Marika papája". Mások arra tippeltek, hogy talán valamilyen régi nagyság — miniszter? — lett volna. Néhányan — a legifjabb nemzedék köréből — azt gyanították, hogy ugratni akarom őket, s majd a végén a fejükre olvasom, hogy ilyen nevű ember nem is létezett. Egy valaki azonban már-már közel járt az igazsághoz. O is az idősebbek sorába tartozott, és emlékeiből merített, amikor azt válaszolta, hogy valaki csak lehetett, mert különben nem neveztek volna el róla utcát. Röck Szilárdról valóban utcát neveztek el, a régi Bodza utcát a Józsefvárosban: ma Somogyi Béla utca a neve. Azzal érdemelte ki a nagy tisztességet, hogy egész vagyonát, több mint 300 000 régi forintot, jótékony célra hagyományozta. Ügyvéd volt, ezen a pályán gyűjtötte össze hatalmas vagyonát. Egyedül élt, nem nősült meg. Szeretetre méltó egyénisége a tisztelők és barátok seregét gyűjtötte maga köré. Életelvét ebben a rövid mondatban foglalta össze: jót tenni a legszebb dolog a világon. Városatya is volt, a városi közgyűlés munkájában tevékenyen részt vett, de előre nem tolakodott. Nem csillogni akart, hanem csak jótékonykodni. Hosszú listát tenne ki, ha felsorolnánk, ki mindenkinek, milyen intézményeknek hagyott nagy és még nagyobb összegeket. De nem is ez érdekes, hanem a szép példa, a valóságos jótétemény: az, hogy egy pesti polgár élete fáradozásainak gyümölcsét a közre, a közösségre hagyta. Egyetlen élő rokona, öccse pedig, aki Sajóládon gazdálkodott, nem zúgolódott, hogy kimaradt az örökségből, sőt egyetértett bátyja végakaratával, aki 1888. szeptember 23-án halt meg, kilencvenéves korában. (tl) Vendégek a Városházán Iványi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására augusztus 3-6. között Budapesten tartózkodott Sir Greville Spratt, London főpolgármestere és felesége, valamint kíséretének tagjai: Richard Saunders és Brian Jenkins. A főpolgármestert az Országházban fogadta Grósz Károly főtitkár-miniszterelnök, ugyancsak hivatalában fogadta őt Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Sir Greville Spratt és kísérete megbeszélést folytatott Marjai Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyettesével, kereskedelmi miniszterrel; találkozott Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesével; tanácskozott Zányi Jenővel, a Magyar Gazdasági Kamara elnökhelyettesével, valamint a politikai és gazdasági élet más képviselőivel. Sir Greville Spratt és kísérete a Városházán tárgyalásokat folytatott Iványi Pállal és a Fővárosi Tanács vezetőivel. Kölcsönösen megállapították, hogy a két főváros közötti együttműködés az utóbbi években tovább fejlődött, s ebben jelentős szerepe van annak, hogy a két ország vezető politikusai, gazdasági szakemberei ellátogattak egymás országába. Augusztus 7-10. között Budapest vendége volt dr. Hans Daniels, Bonn főpolgármestere és felesége, aki Iványi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására érkezett hivatalos látogatásra. Tárgyalásaik során a Fővárosi Tanács elnöke tájékoztatta vendégét Budapest életéről, a főváros fejlődéséről, továbbá a hazánkban zajló változásokról, az adórendszer bevezetésének tapasztalatairól, a készülő társasági törvény alapelveiről, az alkotmány és a tanácstörvény tervezett módosításáról. Hans Danielsen — többek között — ismertette a nyugatnémet főváros gazdálkodását, a költségvetés forrásait és az összeg felhasználásának módját. Meghívta a Fővárosi Tanács elnökét, hogy látogasson jövőre Bonnba, a város 2000 éves fennállásának ünnepségsorozatára. Iványi Pál a meghívást köszönettel elfogadta. Látogatása idején Hans Danielsen és felesége megtekintette a Várat, a Mátyás-templomot és a Hilton-szállót. A fővárosi program részét képezte a Deák téri metrómúzeum és az észak-déli metróvonal építkezésének megtekintése. A IV. Kerületi Tanácsnál a városrész életével ismerkedett; felkereste a Rezi Károly utcai nyugdíjasházat és a Káposztásmegyeri lakótelepet. A vendégek Szentendrén a kisváros kulturális értékeivel ismerkedtek, felkeresték a Kovács Margit Múzeumot is. Esztergomban megtekintették a bazilikát és a Keresztény Múzeum kincseit. Ez alkalomból Hans Danielsent és feleségét hivatalában fogadta Paskai László prímás, esztergomi érsek. Tanácsi vállalkozás: Magistral Kft A Fővárosi Tanács a kezelésében lévő nagy értékű ingatlanvagyonok megóvását, későbbi jövedelmező hasznosítását kizárólag tanácsi pénzből nem tudja megoldani, ezért úgy döntött, hogy korlátolt felelősségű társaságot hoz létre. Alapítói: a Fővárosi Tanács Beruházási Főosztálya, Ingatlankezelési és Építési, valamint Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága, illetve Gazdasági Hivatala. A kft. egyebek között a főváros régi, értékes épületeinek megmentését tervezi, a helyreállításhoz szükséges pénzt hazai és külföldi tőke bevonásával kívánja előteremteni. Szó lehet például a Károlyi Mihály utcai volt Vízmű-székház, továbbá a Dohány utcai Continentál Szálló, illetve az egykori Hungaria fürdő rekonstrukciójáról, valamint a Városháza Madách téri oldalának felújításáról. A végrehajtó bizottság — első lépésben — megbízta a kft-t a Károlyi Mihály utca 12. szám alatti ingatlan hasznosítási tárgyalásával, valamint az e célra létesítendő vegyes vállalat megalakításának megszervezésével. Hozzájárult ahhoz, hogy a Fővárosi Tanács érdekeit a vegyes vállalatban a Magistral Kft. képviselje. 3