Budapest, 1988. (26. évfolyam)

5. szám május - Nádor Tamás: A Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum

AZ ÉRTELEM MŰHELYEI 40. számú épületébe. Ezt a palotát, amely 1847-ben épült klasszicista stílusban, egykor Nándor-laktanyának nevezték, s nagy része 1945-ig továbbra is katonai célokat szolgált. A költözés után kiállítást rendeztek a háború előkészítésének szellemében. A világkatasztrófa végnapjaiban a levéltár és a múzeum iratainak nagy részét evakuálták. Nyugat-Magyarországon a gyűjteményt szállító vonatot bombatámadás érte. Ami nem pusztult el, azt széthurcolták. A Magyar Országos Levéltárban maradt iratok egy részét pedig Budapest ostroma idején tűz pusztította el. Az Egyesített Hadilevéltár és Hadimúzeum elnevezésű intézményt 1945. április 28-án hozták létre. Az épületkárok helyreállítása alatt a muzeológusok, levéltárosok, könyvtárosok a megmaradt értékek megóvásán, a gyűjtemény gyarapításán fáradoztak. Kivált Erdélyi Gyula ezredes parancsnok jeleskedett ebben, majd 1949-től Csillag Ferenc ezredes, aki 1950 novemberétől a múzeum parancsnoka. Kialakult az intézményben a hadtörténeti osztály, majd az intézet, amelyben már főfoglalkozású kutatók dolgoztak. Az akkori intézeti parancsnok, az 1956-ban mártírhalált halt Sziklai Sándor ezredes vezetésével 1954-ben megindult az oroszországi magyar internacionalisták történetének feltárása. Új szakasz kezdődött hadtörténetírásunkban is 1957 után. Egységes vezetés alá került a hadtörténetírás és kutatás több különböző műhelye, Hadtörténeti Intézet és Múzeum lett az összevont intézmény neve, élére Otta István vezérőrnagy került. Liptai Ervin vezérőrnagy, hadtörténész 1971 óta irányítja a kutató- és gyűjtőmunkát. Ezúttal is ő ad felvilágosítást. — Köztudomású, hogy már az ókorban készültek és a háborúzó emberiség egész történetét végigkísérik a hadtudományi, hadtörténeti művek. Milyen szakmai hagyományok jegyében működik hadtörténeti, múzeumi, levéltári, könyvtári, térképtári feladatokat egyaránt ellátó intézményünk? — A magyar katonai gondolkodók és hadvezérek arculatát klasszikus szerzők is formálták. Zrínyi Miklós Tábori kis tractája és Vitéz Hadnagya jelzi a görögrómai történet- és hadtörténet ismeretét. Tudjuk, hogy Mátyás király könyvtárában szerepeltek ókori írók kötetei. Zrínyi, természetesen, a tudomány későbbi személyiségeit is ismerte. A magyar hadtudományt a következő évszázadokban színvonalasan művelték; épp a közelmúlt kutatásai — többek közt egy tizennyolcadik századi hungarica felfedezése révén — bizonyították be a folyamatosságot. A Rákóczi-hadsereg tapasztalatait több olyan munkában összegezték, amelyet aztán Európa-szerte használtak, anélkül, hogy ismerték volna írójának nemzetiségét. A magyar hadtörténetírás — a hadtudomány egyik ága — progresszív szellemben indult a tizenkilencedik század második felében. 1888-ban jelent meg először az egyik legrégebbi hazai tudományos folyóirat, a Hadtörténelmi Közlemények. (Most intézetünk gondozásában negyedévenként lát napvilágot.) Magyarországon akkor a nemzeti hagyományok ápolásának, a nemzeti függetlenség kivívásának gondolata érvényesült a történetírás más területein is. A későbbi időszakban már nem ilyen egyértelmű a kép, de akkor is akadtak hadtörténészek, akik szemléletükben vitatható, de szakmailag hasznosítható, értékes műveket alkottak. (Például Doberdói Breit József altábornagy, a Horthy-korszak jellegzetes alakja, aki az első világháborúban hadtestparancsnok volt, utána pedig hadtörténészként működött; széles körű munkatársi hálózatra támaszkodva, pozitivista módon igen nagy mennyiségű adatot gyűjtött egybe. Hasonlóképpen értékes munkát végzett a két világháború közti időszakban Markó Árpád, aki itt dolgozott a Hadtörténelmi Levéltárban. Intézményünk jelenlegi szervezete fokozatosan alakult ki. A múzeum és a levéltár 1918 óta működik, ebből „nőtt ki" az intézet a felszabadulás után, s ekkor „csatlakozott" hozzá a szakkönyvtár. A térképtár a levéltár része volt, majd idővel önállósult. (Jelenleg itt őrizzük a Magyarországon készített történelmi, hadtörténeti, katonai munkák teljességét, valamint a hazánkban készült katonai légifelvételeket.) A múzeum a fenntartója a várpalotai Gábor Áron Tüzérmúzeumnak, irányítója a haditechnikai parkok hálózatának, s a csapatmúzeumok felügyeletét is ellátja. — A Magyarország levéltárai című, 1983-ban megjelent kötetben, egyebek közt, az alábbiakat közlik: a Hadtörténelmi ,,levéltár őrizetében levő iratokat belföldi kutatók 1944-ig, külföldi kutatók az 1938. évvel bezárólag kutathatják előzetes engedéllyel... A levéltár megrendelésre, térítés ellenében, reprodukciókat készít. A kutatóteremben mikrofilmleolvasó áll rendelkezésre". Milyen kutatnivalót talál itt az érdeklődő szakember? — A Hadtörténelmi Levéltár, a Magyar Néphadsereg tudományos intézménye a Hadtörténeti Intézet és Múzeum keretében fejti ki tevékenységét. Elöljáró szerve a Honvédelmi Minisztérium politikai főcsoportfőnöksége. Országos szaklevéltár, mely átveszi a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Néphadsereg parancsnokságainak, seregtesteinek, magasabb egységeinek és különböző szerveinek, intézményeinek iratait; gyűjti a magyar vonatkozású hadtörténeti iratokat, katonák irathagyatékát, visszaemlékezéseit, vala-Ágyú az első világháborúból 18. századi ágyú és ágyúgolyók 23