Budapest, 1988. (26. évfolyam)

5. szám május - Nádor Tamás: A Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum

mint egyéb, értékes, hadtörténeti jellegű kéziratokat. A levéltárban 6300 folyómé­ternyi iratot őrzünk, mely a szokásos egy­ségekre — fondokra, állagokra — tagoló­dik. A legrégibb források a török hódolt­ság és a törökökkel vívott háborúk idejé­nek dokumentumai. Az 1441 és 1527 kö­zötti években keletkezett iratok eredetijét Bécsben őrzik, de nálunk megtalálhatók ezek fotókópiái. E gyűjtemény legelső eredeti irata 1528. január 1-én kelt, s ben­ne Cazainer János jelenti Ferdinánd ki­rálynak, hogy Raditsch kapitány lovassá­ga már Kassánál portyázik... Igen érdekes I. Ferdinánd Jurisich Miklóshoz intézett, 1528. május 3-án kelt német nyelvű leve­le, ebben közli a király, hogy reá ruházza az Erdélyben fölállítandó hadsereg főpa­rancsnokságát. A török kori gyűjtemény tartalmazza Lotharingiai Károly Buda visszafoglalásáról szóló hadinaplójának eredeti kéziratát, amely 1986-ban került intézményünk kiadványaként az olvasó­közönség kezébe. (A napló egyébként az 1926. május 28-i, úgynevezett badeni osztrák-magyar levéltári egyezmény alap­ján az Österreichisches Kriegsarchívból került a budapesti Hadtörténelmi Levél­tárba.) A kuruckori gyűjtemény a Rákóczi­szabadságharc iratait tartalmazza, kevés köztük az eredeti, sok a fotókópia, a gé­pelt szövegmásolat. Külön fondot alkot­nak a családi gyűjtemények. Érdekessége: gróf Hadik András altábornagy önélet­írása és hadinaplója, valamint a Kossuth­emigráció számos irata, köztük vagy száz eredeti Kossuth-levél. Őrizzük Görgey Artúr originális iratait is. Levéltárunk „legidősebb" okmánya Mátyás király 1459-ben kelt adománylevele a Dávid csa­ládnak. A levéltár sajátos egysége az 1802-től 1872-ig működött Országos Katonai Tör­vényszék irattára, az egykori katonák polgári pereinek anyaga. Kisebb, de érté­kes dokumentumegyüttesben található az 1848-49-es forradalom és szabadságharc iratgyűjteménye, mely főként hadművele­ti dokumentumokból áll, de szerepelnek itt katonai parancsok és utasítások, to­vábbá Kossuth, Szemere, Görgey, Bem, Damjanich, Klapka és mások okmányai. Őrizzük az abszolutizmus korának szo­morú emlékeit is: a katonai törvényszé­kek, a császári és királyi III. hadsereg­parancsnokság igazsági, polgári és rendő­ri osztályának, a katonai kerületi parancs­nokságoknak az iratait, valamint külön­böző függetlenségi szervezkedések per­anyagát s a rendőri megfigyelés alatt álló személyek nyilvántartását. Külön együttes az 1883-ban létrehozott öt magyarországi hadtestparancsnokság iratanyaga. Jókora helyet foglal el az 1867-től 1945-ig műkö­dött M. kir. Honvédelmi Minisztérium le­véltára, az 1869 és 1918 között fennállt Magyar Királyi Honvéd Főparancsnoksá­gé kevesebbet — mindkét intézmény do­kumentumai árnyalt képet adnak e kor­szak katonai irányításáról. Az I. világhá-24 Lázár Vilmos zubbonya, 1848 ború katonai történetét, az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének műkö­dését dokumentáló iratmásolatokból le­het megismerni. A polgári demokratikus forradalom katonai iratanyaga elnevezésű gyűjteményben, egyebek között, az új hadsereg fölállítását tanúsító dokumentu­mok szerepelnek; a Magyar Tanácsköz­társaság történetének forrásértékű emlé­kei: a Vörös Hadsereg Parancsnokságá­nak, a Vörös Őrség Országos Parancs­nokságának, a Hadügyi Népbiztosságnak a fondjai. Az 1919-től 1944-ig terjedő időszakban működött Vezérkari Főnök­ség levéltárában is sok korjellemző irat ta­lálható, csakúgy, mint a két világháború közti évek katonai bíróságának anyagá­ban. Külön nagy egysége a levéltárnak az, amely a Magyar Néphadsereg története első húsz esztendejének iratait tartalmaz­za. Helyet kapnak a gyűjteményben visszaemlékezések, tanulmányok, hábo­rús naplójegyzetek, hadiesemény­naptárak, hadműveletek, csaták, harci események leírása, továbbá katonai dokumentum-, oktató- és híradófilmek is... — Múzeumuk — a látogatottsági ada­tokat összegző kimutatás szerint — igen népszerű. Gondolom, főként az ifjúság körében. Gazdag hadtörténeti múzeumo­kat tekinthet meg a közönség világszerte. Miben sajátos, érdekes, különleges, netán egyedülálló a magyar gyűjtemény? — Vannak ennél, természetesen sokkal gazdagabb hadtörténeti múzeumok, ám a miénk sajátossága, különlegessége, hogy éppen a magyar hadtörténet emlékeit tar­talmazza. Ez vonzza a külföldi és a hazai látogatót. Állandó kiállításaink történeti kronológiai rendre tagolódnak. Bemutat­juk a magyarországi feudalizmus, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az Osztrák-Magyar Monarchia és az I. vi­lágháború, a Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja, valamint A második világháborúban használt távmérő az 1919-től napjainkig terjedő időszak hadtörténetét. Külön kiállítás szemlélteti a kézifegyverek egyetemes históriáját, va­lamint a vadász- és céllövő fegyverekét. Az épület előtti sétányon megtekinthető haditechnikai parkunk. A Várpalotára lá­togató pedig a Gábor Áron Tüzérmúze­umban megismerkedhet a tüzérség törté­netével, különböző lövegekkel... A második világháború gyűjteményün­ket sem kímélte. Gyarapodásunk sajátos példáit is megírja Hetés Tibor, múzeu­munk igazgatója gyűjteményünk készülő történetében: „Albrecht főherceg moson­magyaróvári értékeinek megmentése, az Elhagyott Javak Kormánybiztosának in­tézkedése révén jelentékeny hadtörténeti értékekkel gyarapodott e múzeum, köz­tük porosz csúcsos sisakokkal, egy wür­tembergi csúcsos sisakkal, övekkel, boj­tokkal, vállpántokkal, sarkantyúkkal, 27 fényképalbummal, valamint az Arany­gyapjas Rend egyedülálló adományozási okiratával. Eredményes volt az a megálla­podás, amelyet a múzeum a Veszélyezte­tett Magángyűjtemények Miniszteri Bi­zottságával kötött... e forrásból szárma­zik a ruhagyűjtemény bársonygalléros, kétfejű sasos rézgombos, fekete posztó tengerészeti frakkja, amely Hadik Miksa tulajdona volt. Évekkel később Magyaró­várról a miniszteri biztos közreműködésé­vel került a ruhagyűjteménybe egy spa­nyol huszártiszti dolmány, mente, zub­bony és kard, valamint egy cs. és kir. hu­szártiszti atilla, nadrág, zubbony és kard." Később rendőri közreműködéssel került elő két ezüstkürt és önként juttat­ták vissza Bem fokosát. Százával sorolhat­nám a múzeumunkban őrzött különleges­ségeket, minden tárgynak története van. Az 1848-49-es forradalom és szabadság­harc vezető katonai személyiségeinek szá­mos ruhadarabját, fegyverét, Guyon Ri­chárd mentéjét, Damjanich János kard-Man

Next

/
Oldalképek
Tartalom