Budapest, 1988. (26. évfolyam)
5. szám május - Nádor Tamás: A Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum
mint egyéb, értékes, hadtörténeti jellegű kéziratokat. A levéltárban 6300 folyóméternyi iratot őrzünk, mely a szokásos egységekre — fondokra, állagokra — tagolódik. A legrégibb források a török hódoltság és a törökökkel vívott háborúk idejének dokumentumai. Az 1441 és 1527 közötti években keletkezett iratok eredetijét Bécsben őrzik, de nálunk megtalálhatók ezek fotókópiái. E gyűjtemény legelső eredeti irata 1528. január 1-én kelt, s benne Cazainer János jelenti Ferdinánd királynak, hogy Raditsch kapitány lovassága már Kassánál portyázik... Igen érdekes I. Ferdinánd Jurisich Miklóshoz intézett, 1528. május 3-án kelt német nyelvű levele, ebben közli a király, hogy reá ruházza az Erdélyben fölállítandó hadsereg főparancsnokságát. A török kori gyűjtemény tartalmazza Lotharingiai Károly Buda visszafoglalásáról szóló hadinaplójának eredeti kéziratát, amely 1986-ban került intézményünk kiadványaként az olvasóközönség kezébe. (A napló egyébként az 1926. május 28-i, úgynevezett badeni osztrák-magyar levéltári egyezmény alapján az Österreichisches Kriegsarchívból került a budapesti Hadtörténelmi Levéltárba.) A kuruckori gyűjtemény a Rákócziszabadságharc iratait tartalmazza, kevés köztük az eredeti, sok a fotókópia, a gépelt szövegmásolat. Külön fondot alkotnak a családi gyűjtemények. Érdekessége: gróf Hadik András altábornagy önéletírása és hadinaplója, valamint a Kossuthemigráció számos irata, köztük vagy száz eredeti Kossuth-levél. Őrizzük Görgey Artúr originális iratait is. Levéltárunk „legidősebb" okmánya Mátyás király 1459-ben kelt adománylevele a Dávid családnak. A levéltár sajátos egysége az 1802-től 1872-ig működött Országos Katonai Törvényszék irattára, az egykori katonák polgári pereinek anyaga. Kisebb, de értékes dokumentumegyüttesben található az 1848-49-es forradalom és szabadságharc iratgyűjteménye, mely főként hadműveleti dokumentumokból áll, de szerepelnek itt katonai parancsok és utasítások, továbbá Kossuth, Szemere, Görgey, Bem, Damjanich, Klapka és mások okmányai. Őrizzük az abszolutizmus korának szomorú emlékeit is: a katonai törvényszékek, a császári és királyi III. hadseregparancsnokság igazsági, polgári és rendőri osztályának, a katonai kerületi parancsnokságoknak az iratait, valamint különböző függetlenségi szervezkedések peranyagát s a rendőri megfigyelés alatt álló személyek nyilvántartását. Külön együttes az 1883-ban létrehozott öt magyarországi hadtestparancsnokság iratanyaga. Jókora helyet foglal el az 1867-től 1945-ig működött M. kir. Honvédelmi Minisztérium levéltára, az 1869 és 1918 között fennállt Magyar Királyi Honvéd Főparancsnokságé kevesebbet — mindkét intézmény dokumentumai árnyalt képet adnak e korszak katonai irányításáról. Az I. világhá-24 Lázár Vilmos zubbonya, 1848 ború katonai történetét, az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének működését dokumentáló iratmásolatokból lehet megismerni. A polgári demokratikus forradalom katonai iratanyaga elnevezésű gyűjteményben, egyebek között, az új hadsereg fölállítását tanúsító dokumentumok szerepelnek; a Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásértékű emlékei: a Vörös Hadsereg Parancsnokságának, a Vörös Őrség Országos Parancsnokságának, a Hadügyi Népbiztosságnak a fondjai. Az 1919-től 1944-ig terjedő időszakban működött Vezérkari Főnökség levéltárában is sok korjellemző irat található, csakúgy, mint a két világháború közti évek katonai bíróságának anyagában. Külön nagy egysége a levéltárnak az, amely a Magyar Néphadsereg története első húsz esztendejének iratait tartalmazza. Helyet kapnak a gyűjteményben visszaemlékezések, tanulmányok, háborús naplójegyzetek, hadieseménynaptárak, hadműveletek, csaták, harci események leírása, továbbá katonai dokumentum-, oktató- és híradófilmek is... — Múzeumuk — a látogatottsági adatokat összegző kimutatás szerint — igen népszerű. Gondolom, főként az ifjúság körében. Gazdag hadtörténeti múzeumokat tekinthet meg a közönség világszerte. Miben sajátos, érdekes, különleges, netán egyedülálló a magyar gyűjtemény? — Vannak ennél, természetesen sokkal gazdagabb hadtörténeti múzeumok, ám a miénk sajátossága, különlegessége, hogy éppen a magyar hadtörténet emlékeit tartalmazza. Ez vonzza a külföldi és a hazai látogatót. Állandó kiállításaink történeti kronológiai rendre tagolódnak. Bemutatjuk a magyarországi feudalizmus, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az Osztrák-Magyar Monarchia és az I. világháború, a Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja, valamint A második világháborúban használt távmérő az 1919-től napjainkig terjedő időszak hadtörténetét. Külön kiállítás szemlélteti a kézifegyverek egyetemes históriáját, valamint a vadász- és céllövő fegyverekét. Az épület előtti sétányon megtekinthető haditechnikai parkunk. A Várpalotára látogató pedig a Gábor Áron Tüzérmúzeumban megismerkedhet a tüzérség történetével, különböző lövegekkel... A második világháború gyűjteményünket sem kímélte. Gyarapodásunk sajátos példáit is megírja Hetés Tibor, múzeumunk igazgatója gyűjteményünk készülő történetében: „Albrecht főherceg mosonmagyaróvári értékeinek megmentése, az Elhagyott Javak Kormánybiztosának intézkedése révén jelentékeny hadtörténeti értékekkel gyarapodott e múzeum, köztük porosz csúcsos sisakokkal, egy würtembergi csúcsos sisakkal, övekkel, bojtokkal, vállpántokkal, sarkantyúkkal, 27 fényképalbummal, valamint az Aranygyapjas Rend egyedülálló adományozási okiratával. Eredményes volt az a megállapodás, amelyet a múzeum a Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Bizottságával kötött... e forrásból származik a ruhagyűjtemény bársonygalléros, kétfejű sasos rézgombos, fekete posztó tengerészeti frakkja, amely Hadik Miksa tulajdona volt. Évekkel később Magyaróvárról a miniszteri biztos közreműködésével került a ruhagyűjteménybe egy spanyol huszártiszti dolmány, mente, zubbony és kard, valamint egy cs. és kir. huszártiszti atilla, nadrág, zubbony és kard." Később rendőri közreműködéssel került elő két ezüstkürt és önként juttatták vissza Bem fokosát. Százával sorolhatnám a múzeumunkban őrzött különlegességeket, minden tárgynak története van. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vezető katonai személyiségeinek számos ruhadarabját, fegyverét, Guyon Richárd mentéjét, Damjanich János kard-Man