Budapest, 1988. (26. évfolyam)

5. szám május - PESTI TÜKÖR

Legyen-e a fővárosban Október 6. tér? Élénk vita folyt erről a kérdésről a Hazafias Népfront V. kerületi honismereti bizottságának március 9-i összejövetelén. A véleménycsere tárgya az a korábbi javaslat volt, hogy a Rosenberg házaspár utca és a Báthori utca kereszteződésében kialakult kis térnek, ahol a Batthyány örökmécses áll, nevet kellene adni. A bizottságnak először is arról kellett dönteni, hogy szükséges-e egyáltalán a terecskének nevet adni, mert volt olyan vélemény is, hogy maradjon minden úgy, ahogy van. A bizottság, szótöbbséggel, a névadás mellett foglalt állást. Ezután az elnevezési javaslatok kerültek szóba. Október 6. tér, Könnyek tere, Örökmécses tér, Magyar szabadság tere — nagyjából ez volt a választék. A többség azt javasolta, hogy Október 6. tér (helyesebb lenne Október hatodika formában) legyen a tér neve — ha a felsőbbség is úgy akarja. Az az ellenvetés, hogy nem messze onnan húzódik az Október 6. utca, újabb visszakeresztelési ötletet szült: adják vissza az Október 6. utcának a Bálvány utca nevet... Nézetünk szerint az elnevezés visszaállítása nem lenne szerencsés, hiszen Tóth Béla azt állította, hogy a bálvány szó ebben az esetben „Leiter Jakab" volt, mert az utca neve (eredetileg Göder Gasse) Gödi, Gödre vezető utcát jelentett, és csak a németes kiejtés alakította át Götter Gasse alakra. A reformkorban, amikor a pesti és budai utcák, terek, hegyek és tájak német nevét magyarosították, a „Götter" Gassét is lefordították — pontosan, de tévesen — Bálvány utcának. Más vélemény szerint az elején álló bálványfáról (németül Götterbaum, latinul Ailanthus altissima) kapta volna nevét az utca. Akárhogyan történt is, egy bizonyos: az elnevezés német eredetű, és keletkezése kétséges. Nem kell ragaszkodni hozzá. Az összejövetelnek még egy napirendi pontja volt: Rajna György emlékezett meg magvas szabadelőadásban az 1838. évi nagy pest-budai árvízről. T. L. wmmmmmsammstmsm Telekjuttatás — lakásépítés Újszerű módon kíván segíteni a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága az otthonteremtés gondjaival küszködő budapesti lakosságon: a Pest Megyei Tanáccsal együttműködve Budapest környéki településeken alakít ki viszonylag olcsó épitési telkeket. Az első értékesítési akció színhelye Fót lesz, ahol 107 telket mérnek ki. A Fővárosi Tanács a lakásépítésben, a telekellátásban rejlő lehetőségeket, ezek feltárását az elmúlt években végezte el a megyei tanáccsal együtt. A szükség szülte döntés új lehetőségeket nyit a feszítő fővárosi lakásgondok enyhítésére: bővül a telekkínálat, s az alacsonyabb jövedelmű, szociálisan rászoruló családok számára is elérhetővé válik az önerős lakásépítés. A végrehajtó bizottság megítélése szerint elsősorban a bérlakásra jogosult várakozókat célszerű telekhez juttatni. Az agglomerációs településeken, mert a jelentősen megemelt helyi támogatással e területeken két család lakásproblémája oldható meg egy fővárosi tanácsi lakás árából. A Fóti Nagyközségi Tanács 60-80 ezer forintért adja a 80-120 négyszögöles telkeket, amelyen sorház, illetve családi ház egyaránt építhető. A közművesítést a fótiak abból a telkenként 250 ezer forintból oldják meg, amelyet a Fővárosi Tanács fizet nekik a vevőkijelölési jog fejében. A fóti telkek vásárlóit — a kerületi tanácsok javaslata alapján — a Fővárosi Tanács lakásügyi főosztálya jelöli ki. A döntés értelmében azok részesülnek előnyben, akik jogosultak bérlakásra, szerepelnek a fővárosi lakásjuttatási névjegyzéken, illetve vállalják önerős lakás építését. Számukra a kerületi tanács félmillió forint helyi támogatást ad. Az igénylőknek cserébe le kell mondaniuk arról, hogy tíz éven belül Budapesten újabb lakáskérelmet adjanak be. A kerületi tanácsok — társadalmi bizottság közreműködésével — június 30-tól kezdődően jelölik ki a telkek vevőit, illetve azokat, akik helyi támogatásban részesülhetnek. A fóti kísérletet 1989. október 30-ig értékeli a testület. Amennyiben a tapasztalatok kedvezőek lesznek, úgy a VIII. ötéves tervi lakásellátás részeként szélesebb körűvé válhat ez a telekjuttatási forma. A Pest Megyei Tanács már két éve összeállította a felajánlható építési területek jegyzékét. M. T. Fővárosi kitüntetések A főváros társadalmi életében szerzett kimagasló szakmai, hivatásbeli érdemek elismerésére különböző díjakat alapított a Fővárosi Tanács. Az idei kitüntetéseket hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke adta át a Városházán. A Főváros Kiváló Szolgálatáért Jassó Mihály, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára; Kerekes Imre, az Állami Biztosító nyugdíjas kerületi fiókigazgatója; dr. Kilényi Géza, az MTA Államtudományi Kutatások Programjának igazgatója; Ladvánszky Károly rendőr-altábornagy, miniszterhelyettes; Losonczki Károlyné, az IV. Kerületi Tanács nyugdíjas tanácselnök-helyettese; Szabó Gábor, a Fővárosi Felvonójavító Vállalat szerelője. Madzsar József-díj Dr. Andor Miklós, a János Kórház körzeti főorvosa, egyetemi docens; dr. Benkő Györgyné, a Péterfy Sándor Utcai Kórház gyógyszertárának főgyógyszerésze; dr. Medve László, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium államtitkára; dr. Korossy Sándor, az István Kórház osztályvezető főorvosa; Molnár Ferencné, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház üzemegészségügyi szolgálatának üzemi vezető asszisztense; dr. Szalay Szilárd, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Budapesti Bizottságának titkára. Művészeti díj Bodrogi Gyula színművész, a Vidám Színpad igazgatója; Csikszentmihályi Róbert szobrászművész; Ördögh Szilveszter író; Záborszky József karnagy, az I. István Gimnázium zenei vezetője. Reitter Ferenc-díj Dr. Horter Miklós, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos titkára; Sulyok György, a Fővárosi Ingatlankezelési és Építési Főigazgatóság főigazgató-helyettese; dr. Vida Miklós, a Fővárosi Gázművek műszaki vezérigazgató-helyettese, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára; dr. Zahumenszky József, a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgatója. 3