Budapest, 1988. (26. évfolyam)

5. szám május - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Kilus-kút Új köztéri szoborral gazdagodott a főváros: a Kilus-kúttal, amely az I. kerületben, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium közelében, a Mészáros és a Pálya utca találkozásánál kialakított téren áll. A hely megválasztása is szerencsés, a krisztinai templom melletti, szépen megtervezett kis parkkal együtt meghitté, hangulatossá teszi ezt a még emberléptékű környéket. A szobor alkotója kiváló művész: Melocco Miklós. A kúton levő felirat:,,Emelte az első kerület lakóinak városszépítő szándéka, 1987" — kissé homályos ugyan (ki emelte, a tanács, a polgárok, a Városszépítő Egyesület, hiszen a szándék nem elég, pénz is kellett hozzá, azt ki adta?) —, de ne töprengjünk ezen, s mégiscsak a tanácsot és a lakosságot dicsérve örüljünk a megnyerő, művészi alkotásnak. J. O. Új lakótelep A tereprendezéssel, közművesítéssel várhatóan májusban megkezdődik, és 1992-ben befejeződik a főváros XVIII. kerületében, az Alacskai út és a Határ utca menti területen az 1350 lakásos lakótelep építése. A közműlétesítésre hat gazdasági egység jelentkezett, s a versenyben a Betonútépítő Vállalat ajánlata bizonyult a legelőnyösebbnek. A 480 tanácsi bérlakás felépítéséért hét cég versenyzett, végül a Budapesti Lakásépítő Vállalat nyerte el a kivitelezési jogot. Ugyanezen a lakótelepen a Lakásszövetkezetek Budapesti Szövetsége 870 szövetkezeti lakás felépítésére szintén versenytárgyaláson választja ki hamarosan a kivitelezőt. Több mint hétszáz otthont átlagosan hatvan, mintegy százat pedig kilencvenhat négyzetméteresre terveztek. A lakótelepen nem lesz háromemeletesnél magasabb épület, a csaknem száz négyzetméteres lakásokat pedig földszintes, tetőtérbeépítéses sorházakban alakítják ki. Sajátosság még, hogy — a sorházak kivételével — az épülettömbök tágas belső udvarokat fognak majd közre. Az ilyen belső terekre — az eddigi tapasztalatok szerint — jobban vigyáznak a lakók, könnyebben alakul ki bennük a közösségi élet. emté Lakások, kölcsönök, módosítások Nyilvános pályázatot írnak ki az építési területekre, építési telkekre, s azokat a vállalkozókat részesítik előnyben, akik a legkedvezőbb feltételeket garantálják a lakosság számára. Fenntartják azt az előírást, hogy a munkáltatók által épített lakásoknak legalább a felét fiatal házasoknak kell juttatni. Új szabály viszont, hogy közülük azok kaphatnak lakást, akik 1986. január elsejét megelőzően már lakásigénylők voltak a tanácsoknál. A módosítás az eddigieknél szigorúbb és egyértelműbb sorrendi szabályokat ír elő. Elsőbbséget biztosít a névjegyzéken szereplő családoknak, de nem zárja ki a pályázók köréből azokat sem, akiknek nincs lakásigénylésük: jövedelmi és vagyoni helyzetüktől függetlenül egyszobásnál nem nagyobb, komfort nélküli tanácsi bérlakás is kiutalható számukra. A lakásmobilitás ösztönzését szolgálja az a rendelkezés, mely szerint, ha valaki a lakását másik állami lakás juttatása nélkül vagy tanácsi elosztású személyi tulajdonú lakás ellenében visszaadja a tanácsnak — újraelosztásra —, akkor a lakáshasználatbavételi díjnak a korábbi 6-7 szerese helyett a tízszeresét kapja meg. Jelentősen módosulnak a lakásépítés, -vásárlás helyi támogatásának szabályai is. A leglényegesebb változás, hogy bevezetik a törlesztési támogatást, amely a lakásépítéshez, -vásárláshoz felvett bankkölcsönök visszafizetéséhez nyújt segítséget. Törlesztési támogatás akkor adható, ha a család átmenetileg olyan kedvezőtlen szociális, jövedelmi helyzetbe kerül, hogy fizetési kötelezettségeinek nem képes eleget tenni. A törlesztési támogatás átmeneti, illetve rendkívüli tanácsi támogatásnak tekinthető, a helyi támogatás kívánatos formája változatlanul az egy összegű kölcsöntámogatás. Helyi támogatásra 934 millió forintot fordítanak a tanácsok az idén. Ebből azok a családok részesülhetnek, amelyeknél az egy főre jutó jövedelem 3800-4000 forint között alakul. A kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai méltányosságból az előírt jövedelmi, vagyoni határoktól 15 százalékkal eltérhetnek. Az év során értékesítésre kijelölt állami telkek három százalékát a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága saját rendelkezése alá vonhatja. -er Budapesti neonok A Műcsarnok az utóbbi években több olyan kiállítást rendezett, mely mindennapi vizuális kultúránk periferikus, a hagyományos értelemben vett művészettől távolabb eső területeit mutatta be (Monumentumok az első háborúból, Budapesti falfirkák, Magyarországi tetoválások). Lugosi-Lugó László fotóművésznek a Dorottya utcai kiállítóteremben rendezett tárlata is ebbe a sorba tartozik, azzal az eltéréssel, hogy míg az előbbiek tudományos módszerességgel igyekeztek a vizsgált területet teljes szélességében feltárni, addig Lugosi-Lugó egy szubjektívebb megközelítésmódot választott. Színes fényképein presszók, éttermek, üzletek világító portálfeliratai láthatók — olyanok, melyek tíz-húsz (vagy talán még több) éve ugyanott és ugyanúgy üzemelnek, hozzátartozva egy-egy ház, utca, tér megszokott arculatához. Vadászterülete a Belváros, a Népköztársaság útja, a Nagykörút, csak elvétve tévedt kíjebb, pedig — mint egyik képe is bizonyítja — ott is akad „látnivaló": a külváros egyik kis mellékutcájában hatalmas neonfelirat ékesíti a Szatmár bútorboltot. Választásait személyes emlékek is befolyásolhatták — talán ezért van, hogy fotóin sok esetben erősebbnek érezzük a dokumentálási szándékot a művészi megformálás erejénél. De lehet, hogy nem is akart sokat hozzátenni — hagyja, hogy a feliratok maguk beszéljenek. Vállalkozása mindenesetre ösztönző és kiindulópont lehet egy ilyen irányú továbbmunkálkodáshoz — míg vannak neonfeliratok, s nem kerülnek a helyükre olcsóbb fényreklámok. Boros Géza 2