Budapest, 1988. (26. évfolyam)

5. szám május - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Kilus-kút Új köztéri szoborral gazdagodott a fővá­ros: a Kilus-kúttal, amely az I. kerületben, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium közelében, a Mészáros és a Pálya utca találkozásánál kia­lakított téren áll. A hely megválasztása is sze­rencsés, a krisztinai templom melletti, szépen megtervezett kis parkkal együtt meghitté, hangulatossá teszi ezt a még emberléptékű környéket. A szobor alkotója kiváló művész: Melocco Miklós. A kúton levő felirat:,,Emelte az első kerü­let lakóinak városszépítő szándéka, 1987" — kissé homályos ugyan (ki emelte, a tanács, a polgárok, a Városszépítő Egyesület, hiszen a szándék nem elég, pénz is kellett hozzá, azt ki adta?) —, de ne töprengjünk ezen, s még­iscsak a tanácsot és a lakosságot dicsérve örüljünk a megnyerő, művészi alkotásnak. J. O. Új lakótelep A tereprendezéssel, közművesítéssel vár­hatóan májusban megkezdődik, és 1992-ben befejeződik a főváros XVIII. kerületében, az Alacskai út és a Határ utca menti területen az 1350 lakásos lakótelep építése. A közmű­létesítésre hat gazdasági egység jelentkezett, s a versenyben a Betonútépítő Vállalat aján­lata bizonyult a legelőnyösebbnek. A 480 tanácsi bérlakás felépítéséért hét cég verseny­zett, végül a Budapesti Lakásépítő Vállalat nyerte el a kivitelezési jogot. Ugyanezen a lakótelepen a Lakásszövetke­zetek Budapesti Szövetsége 870 szövetkezeti lakás felépítésére szintén versenytárgyaláson választja ki hamarosan a kivitelezőt. Több mint hétszáz otthont átlagosan hatvan, mint­egy százat pedig kilencvenhat négyzetméte­resre terveztek. A lakótelepen nem lesz há­romemeletesnél magasabb épület, a csaknem száz négyzetméteres lakásokat pedig föld­szintes, tetőtérbeépítéses sorházakban alakít­ják ki. Sajátosság még, hogy — a sorházak kivételével — az épülettömbök tágas belső udvarokat fognak majd közre. Az ilyen bel­ső terekre — az eddigi tapasztalatok szerint — jobban vigyáznak a lakók, könnyebben alakul ki bennük a közösségi élet. emté Lakások, kölcsönök, módosítások Nyilvános pályázatot írnak ki az építési te­rületekre, építési telkekre, s azokat a vállal­kozókat részesítik előnyben, akik a legkedve­zőbb feltételeket garantálják a lakosság szá­mára. Fenntartják azt az előírást, hogy a munkáltatók által épített lakásoknak lega­lább a felét fiatal házasoknak kell juttatni. Új szabály viszont, hogy közülük azok kap­hatnak lakást, akik 1986. január elsejét meg­előzően már lakásigénylők voltak a taná­csoknál. A módosítás az eddigieknél szigo­rúbb és egyértelműbb sorrendi szabályokat ír elő. Elsőbbséget biztosít a névjegyzéken sze­replő családoknak, de nem zárja ki a pályá­zók köréből azokat sem, akiknek nincs la­kásigénylésük: jövedelmi és vagyoni helyze­tüktől függetlenül egyszobásnál nem na­gyobb, komfort nélküli tanácsi bérlakás is kiutalható számukra. A lakásmobilitás ösztönzését szolgálja az a rendelkezés, mely szerint, ha valaki a lakását másik állami lakás juttatása nélkül vagy ta­nácsi elosztású személyi tulajdonú lakás elle­nében visszaadja a tanácsnak — újraelosz­tásra —, akkor a lakáshasználatbavételi díj­nak a korábbi 6-7 szerese helyett a tízszeresét kapja meg. Jelentősen módosulnak a lakásé­pítés, -vásárlás helyi támogatásának szabá­lyai is. A leglényegesebb változás, hogy beve­zetik a törlesztési támogatást, amely a lakás­építéshez, -vásárláshoz felvett bankkölcsö­nök visszafizetéséhez nyújt segítséget. Tör­lesztési támogatás akkor adható, ha a család átmenetileg olyan kedvezőtlen szociális, jö­vedelmi helyzetbe kerül, hogy fizetési kötele­zettségeinek nem képes eleget tenni. A tör­lesztési támogatás átmeneti, illetve rendkívü­li tanácsi támogatásnak tekinthető, a helyi támogatás kívánatos formája változatlanul az egy összegű kölcsöntámogatás. Helyi tá­mogatásra 934 millió forintot fordítanak a tanácsok az idén. Ebből azok a családok ré­szesülhetnek, amelyeknél az egy főre jutó jö­vedelem 3800-4000 forint között alakul. A kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai mél­tányosságból az előírt jövedelmi, vagyoni határoktól 15 százalékkal eltérhetnek. Az év során értékesítésre kijelölt állami telkek három százalékát a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága saját rendelkezése alá vonhatja. -er Budapesti neonok A Műcsarnok az utóbbi években több olyan kiállítást rendezett, mely mindennapi vizuális kultúránk periferikus, a hagyomá­nyos értelemben vett művészettől távolabb eső területeit mutatta be (Monumentumok az első háborúból, Budapesti falfirkák, Ma­gyarországi tetoválások). Lugosi-Lugó Lász­ló fotóművésznek a Dorottya utcai kiállítóte­remben rendezett tárlata is ebbe a sorba tar­tozik, azzal az eltéréssel, hogy míg az előbbi­ek tudományos módszerességgel igyekeztek a vizsgált területet teljes szélességében feltárni, addig Lugosi-Lugó egy szubjektívebb meg­közelítésmódot választott. Színes fényképein presszók, éttermek, üz­letek világító portálfeliratai láthatók — olya­nok, melyek tíz-húsz (vagy talán még több) éve ugyanott és ugyanúgy üzemelnek, hozzá­tartozva egy-egy ház, utca, tér megszokott arculatához. Vadászterülete a Belváros, a Népköztársaság útja, a Nagykörút, csak el­vétve tévedt kíjebb, pedig — mint egyik képe is bizonyítja — ott is akad „látnivaló": a külváros egyik kis mellékutcájában hatalmas neonfelirat ékesíti a Szatmár bútorboltot. Választásait személyes emlékek is befolyá­solhatták — talán ezért van, hogy fotóin sok esetben erősebbnek érezzük a dokumentálási szándékot a művészi megformálás erejénél. De lehet, hogy nem is akart sokat hozzátenni — hagyja, hogy a feliratok maguk beszélje­nek. Vállalkozása mindenesetre ösztönző és kiindulópont lehet egy ilyen irányú tovább­munkálkodáshoz — míg vannak neonfelira­tok, s nem kerülnek a helyükre olcsóbb fény­reklámok. Boros Géza 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom