Budapest, 1988. (26. évfolyam)

4. szám április - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Tanácsi kölcsön lakásvásárláshoz A lakásvásárlás feltételeit javítja, a családalapítást segíti a helyi tanácsoktól igényelhető kedvezményes kölcsön. Bu­dapesten, az I. kerületben 1984 októbe­re — e kölcsönforma bevezetése — óta száztizenegyen kaptak átlagosan 155 ezer forintos hitelt. Anyagi körülménye­ikre tekintettel tízen részben vagy telje­sen mentesültek a kölcsön-visszafizetési kötelezettség alól. A kedvezményes hi­telre, támogatásra felhasznált több mint 23 millió forintot a Fővárosi Tanácstól átutalt céltámogatásból, illetve bankhi­telek felvételével fedezte a kerületi ta­nács. A rendelkezésre álló összeg igazságos elosztása érdekében a tanács szociálpo­litikai csoportja minden esetben alapo­san megvizsgálta az igénylők életkörül­ményeit. E munkában részt vett a lakás­ügyi osztály mellett tevékenykedő társa­dalmi bizottság is. Kölcsönt csak kivéte­les esetben javasoltak, akkor, ha a csa­lád egy főre jutó jövedelme meghaladta a 3800 forintot, valamint amikor a jo­gos igénynél nagyobb lakás vásárlásá­hoz, építéséhez kellett a segítség. Az I. kerületben arról is határoztak, hogy rendszeresen megvizsgálják a lakásvá­sárlásra, -építésre felvett bankkölcsön után magas kamatot fizető családok anyagi körülményeit, s indokolt esetben őket is támogatják. M. Kereskedelmi gyorsmérleg Az év eddig eltelt időszakában, a for­galmi adatok szerint, az élelmiszer­kiskereskedelemben 10-15, a ruházati boltokban 30-40, a vegyes iparcikk üzle­tekben 30-35 százalékkal csökkent a forgalom. Számítani lehet arra, hogy a jelentős áremelkedések miatt a vásárlók érzékenyebben reagálnak a minőségre és a kiszolgálás kulturáltságára. Elfogad­hatatlan, hogy egyes boltokban még február elején is üresek voltak a polcok, a boltvezetők nem gondoskodtak az áru pótlásáról, heteken keresztül nem töl­tötték fel a gondolákat. Az ipari szállí­tások nehezen vagy egyáltalán nem kez­dődtek meg, ezért például a vas- és mű­szaki termékek egy részénél még mindig nem kielégítő a kínálat. Az idén kiemelkedő jelentőségű fela­dat, hogy folyamatosan érkezzen áru a fővárosba, legyen mindig elegendő mennyiségű és fajtájú élelmiszer és alap­vető napicikk. A kereskedelem fokozott figyelmet kíván fordítani az alacso­nyabb jövedelmű családok, illetve a nyugdíjasok igényeinek kielégítésére, az olcsóbb árucikkek kínálatának bővíté­sére. A vásárlási szokásokhoz igazodva, ahol lehetséges, a nyitva tartási időt is az igényekhez kell igazítani. A vendéglátás árainak növekedése miatt megnőtt az igény a közétkeztetés minden formája iránt, ezért ezek fejlesztése kiemelt fela­dat. Kétségtelen, hogy késve jelentek meg a kereskedelem feladatait szabályozó rendeletek, s nem volt egységes a dolgo­zók tájékoztatása sem. Egyebek mellett ennek is tulajdonítható, hogy a cipőbol­tokban az év elején jelentősen visszae­sett a forgalom, különösen a gyermekci­pőknél érezhető ez. A szállítóktól ka­pott tájékoztatás szerint az alap- és kellékanyag-ellátás jelenleg is akadozik, és nem remélhető gyökeres változás. A lakosság ellátása politikai kérdés is, ezért nagy jelentőségű a magas színvo­nalon végzett, felelősségteljes kereske­delmi munka. A nehezedő körülmények között sem engedhető meg, hogy elszür­küljön, visszaessen Budapesten a keres­kedelem általános színvonala. emté Eszmecsere fővárosi pedagógusokkal A Művelődési Minisztérium oktatás­politikai hetilapja, a Köznevelés immár két esztendeje kéthavonként egy-egy időszerű kérdésről folyó eszmecserére invitálja az érdeklődőket a Fővárosi Pe­dagógusok Művelődési Központjába, ismertebb nevén: a Fáklya Klubba. így történt ez a közelmúltban megrendezett vitaesten is, melynek témája így hang­zott: „Mit kívánnak a fővárosi iskolák és pedagógusok a közeljövőben?" A Köznevelés Klub vendége ezúttal dr. Mezei Gyula, a Fővárosi Tanács mű­velődésügyi főosztályának vezetője volt, a mintegy 200 főnyi közönség sora­iban pedig valamennyi kerület és iskola­típus képviselőit ott láthattuk. Az eszmecsere kezdetén Mezei Gyula pontos adatokkal jellemezte a fővárosi oktatásügy jelenlegi helyzetét. Örömmel állapította meg, hogy nagy lendülettel folyik és tervszerűen halad a középisko­la-építés, így fölkészülten lehet fogadni az általános iskolákból érkező nagy szá­mú tanulósereget. Nem ilyen jó a hely­zet a pedagógusellátottságot illetően sem a közép-, sem az általános iskolák­ban. A növekvő fenntartási költségek miatt pedig alig lehet javítani a jelenleg is elégtelen felszereltségen. A vitában felszólaló pedagógusok, a többi közt, fölvetették a szaktanácsadói munka megítélését, a szükséges és rend­szeres információáramlás hiányát, az is­kolák közötti színvonalkülönbséget, to­vábbá a gimnáziumi oktatás jövőjét. Sok szó esett az iskolai élet demokratiz­musáról, az önálló gazdálkodásról is. Természetesen újra meg újra fölmerült a bérezés kérdése, különösen pedig a túlórák díjazása. Mezei Gyula minden egyes kérdésre igyekezett szabatos választ adni, nem félve attól, hogy őszintesége, a helyzet reális feltárása a hallgatóság egy részé­ből elégedetlenséget vált ki. Az egész eszmecserére jellemző volt a kérdezők részéről a gondok nyílt felvetése, a fő­osztályvezető részéről pedig a határo­zott biztatás arra, hogy merjenek bátran — kötelességeiket tisztességesen teljesít­ve — az oktatási törvény adta jogaikkal élni, és a legjobb megoldásokat keresni. De Mezei Gyula azt is nyomatékkal hangsúlyozta, hogy szükség van a kor­szerű, munkamódszerében és jellegében az igényekhez idomuló tanácsi irányítás­ra is. Az egyre nehezedő gazdasági hely­zet és feszült társadalmi körülmények között az iskola csak úgy felelhet meg hivatásának, ha vezetők és vezetettek demokratikus összhangban igyekeznek — a konfliktusoktól sem félve — olyan nemzedékeket útra bocsátani, amelyek kellő általános és szakmai műveltséggel, valamint erkölcsi tartással felvértezve szolgálják hazánk felemelkedését. (f-a.) Útépítés lakossági hozzájárulással A helybeliek anyagi hozzájárulásával szerveznek útépítéseket az idén több fő­városi kerületben. Csak ott alakíthatók meg az úgynevezett önerős útépítő kö­zösségek a későbbi bontások elkerülésé­re, ahol már elkészült a víz-, csatorna-, illetve a gázvezeték. A III. kerületben, például, a Labore utcát látják el — több mint egy kilomé­ter hosszúságban — szilárd burkolattal, az ott lakók közreműködésével. A kö­zelmúltban adták át ezen a területen a szintén lakossági összefogással épült gázvezetéket, most pedig csatornázásra és szilárd útburkolat építésére szövet­keznek az itt élők. A becslések szerint a 30 millió forintos költség nagy részét a kerületi tanács fizeti saját költségvetésé-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom