Budapest, 1987. (25. évfolyam)

11. szám november - Nádor Tamás: Amíg az olvasólámpák világítanak...

különgyűjtemény az ENSZ szakosított szervezetei közül az UNESCO, a GATT és az ILO iratait is tartalmazza. (Ez a gyűjteményünk csatlakozik a Népszövetség dokumentumainak teljes gyűjteményéhez.) Évente több tízezer világszervezeti kiadvány érkezik hozzánk. Mellékgyűjtőkörünkbe tartozik a magyar történelem, az 1789-től számított, újkori egyetemes történelem, a közgazdaság, a szociológia, a statisztika... Sokan igénybe veszik gazdag hírlaptárunkat — hiszen vagy kétezer napilapot és folyóiratot járatunk, s nem kevés ritkaság található a régebbi periodikák gyűjteményében is. Külön őrizzük a Tanácsköztársaság idején megjelent nyomdatermékeket s a forradalmi napokról szóló irodalmat. — Ismeretes, hogy minden könyvtár, a közvetlen olvasószolgálaton kívül, tájékoztató, információszolgáltató feladatot is ellát. Úgy tudom, az Országgyűlési Könyvtár nem elhanyagolható összegű bevételhez is jut ennek révén — kivált amióta számítógépet is használnak. — Sokrétű szolgáltatást igyekszünk nyújtani. Tájékoztató szolgálatunk, például, a gyűjtőkörünkhöz tartozó tudományterületek szakirodalmáról — kívánságra — bibliográfiákat készít. Az ebbe a témába vágó, de állományunkban nem található műveket — szintén az olvasók kérésére — könyvtárközi kölcsönzéssel, hazai vagy külföldi könyvtárból behozhatjuk. Információs és dokumentációs osztályunk munkatársai több mint tíz éve építik szolgáltatásaink számítógépes adatbázisát. Ennek segítségével sokféle igényt kielégíthetünk. Feldolgozzuk a hozzánk került új politikai és jogi szakirodalmat, elsősorban a külföldi folyóiratok elemző, összefoglaló írásait, s ezek lényegéről — úgynevezett figyelemfelhívó lapokon — értésítjük előfizetőinket. A gazdasági élet legkülönfélébb területein világszerte megfizettetik az arra érdemes információt. Mi is csak ezt tesszük: az általunk felajánlott vagy az előfizető által kért információért bizonyos költségtérítést kérünk. A megrendelt folyóirat-tartalomjegyzék vagy cikkmásolat felhasználásával viszont költséget — méghozzá devizát — takaríthat meg az előfizető... Szolgáltatásaink körébe tartoznak rendszeresen megjelenő kiadványaink is. Félévenként válogatást adunk közre a magyar jogi szakirodalom bibliográfiai adatairól. Kivételes vállalkozás ez a maga műfajában, hiszen 1945-től tárja fel témáját, mindmáig. Kétévenként publikáljuk a magyar szerzők tollából származó, hazánkban és külföldön napvilágot látott állam- és jogtudományi művek teljes bibliográfiáját. Negyedévenként közöljük a határainkon túl megjelent fontosabb jogtudományi, politikai és legújabb kori történeti művek jegyzékét. Számítógéppel előállított indexek segítik a külföldi világpolitikai és szakirodalomban való eligazodást. Nyomtatott tájékoztatást adunk az ENSZ titkársági dokumentumairól, és bibliográfiát szerkesztünk az UNESCO kiadványairól. — Könyvek sokaságát forgatják itt naponta olvasók és könyvtárosok. Tíz- és tízezernyi ötlet, gondolat, javaslat, határozat, panasz, tiltakozás, felhívás, kiáltvány, törvény és törvényszegés, békekötés és hadüzenet, bölcselet és ostobaság olvasható itt szépen bekötött, gondosan tárolt papírlapokon. Ennyi ellentmondás, hiábavalóság közepette nem érzik-e olykor a klasszikus kételyt: vajon használ-e valamit ez az egész betűtömeg? — A kérdés, persze, minden emberben fölmerül. De a könyvtáros arra is gondolhat: épp ellentmondásaival együtt gazdag és talán tanulságos is ez a gyűjtemény. Hiszen, például, őrizzük az István király korától napjainkig alkotott törvények szövegét. Van Luther-bibliánk, s megvan a Code Napoleon. Megtalálható itt Werbőczi Tripartituma és II. Rákóczi Ferenc kiáltványa. Hírlaptárunk értéke az 1780-as Magyar Hírmondó s az 1913-as Pravda. Polcainkon tároljuk, sok más között, Kölcsey, Széchenyi és Kossuth országgyűlési beszédeit. Az emberiség és a magyarság múltjának nemes és gyászos emlékeit lapozhatjuk tehát itt. Mondják: nemcsak a sok betű hiábavaló, hanem a könyvek is értéküket vesztik. A könyvtáros azonban — épp olvasmánytapasztalatai nyomán — nemigen hisz az értékek tartós devalválódásában... Naponta tapasztalhatjuk: olvasótermünk mindig megtelik érdeklődő emberekkel. Újra és újra átvesszük hát a könyvkérő lapokat. Remélve, hogy amíg az olvasólámpák világítanak, nincs nagyobb baj. NÁDOR TAMÁS 35