Budapest, 1987. (25. évfolyam)

9. szám szeptember - PESTI TÜKOR

Minősíthetetlen „minőség" Keveset építenek belőle, azt is rossz minőségben. Mi az? Akár a rekordok könyvébe is belekerülhetne mint a legeslegkönnyebb találós kérdés. Óvodástól felfelé mindenki tudja a választ, ki-véve talán azokat az építővállalatokat, amelyek hibákkal hintik tele az új házakat, lakásokat. Ha sok a hiba, könnyű találni — mondhatnánk. Ennek ellenére nem volt könnyű dolga a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottságnak, amikor a lakáskivitelezések minőségének és a szavatossági kötelezettségek teljesítésének ellenőrzési tapasztalatairól készített beszámolót a Fővárosi Tanács részére. A több szakaszban lebonyolított vizsgálatban részt vett kilenc kerületi népi ellenőrzési bizottság is. Az első szakaszban 28 lakóépület beruházási-kivitelezési dokumentumait vizsgálták meg, és az ellenőrzés 2974 lakásra terjedt ki, ami az 1985-ben átadott lakások 23 százaléka. A második szakaszban 30 épületet, 3060 lakást meóztak, ez az 1986-ban átadott lakások 58 százaléka. Meglehetősen lehangoló a műszaki átadásátvételi eljárások tapasztalatairól, az épületek és lakások minőségi hibáiról, annak okairól, a szavatossági kötelezettségek teljesítéséről szóló előterjesztés rezüméje: nem csökkentek a feszültségek a fővárosi lakásellátás területén, nem javult a lakóépületek, lakások minősége. Kedvező változás észlelhető viszont a tanácsi építési hatóságok és a Főber tevékenységében. A lakásépítésben részt vevő szervezetek és dolgozóik viszont nem érdekeltek igazán abban, hogy minőségi munkát végezzenek. A bérlők és a tulajdonosok a lakásukat érintő szavatossági joguk érvényesítésében általában magukra maradnak, s vég nélküli, szinte kilátástalan küzdelmet folytatnak a hanyag munkát végzőkkel, az azért felelős illetékesekkel. Nem nehéz kitalálni, hogy ki adja fel hamarabb, a bérlő, illetve a tulajdonos. Az ügyek legtöbbször a bíróságra kerülnek, ebben a stádiumban a boldogtalan lakó mindenkivel — kivitelezővel, OTP-vel, tanáccsal, olykor saját képviselőjével is — perben áll. A per tárgyát képező munkát azonban nem végzi el senki. Nem kevésbé elszánt harcot folytat — a lakosság oldalán — a Fővárosi Tanács is, melynek végrehajtó bizottsága legutóbb elfogadta a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését, s a bizottság ajánlásai alapján — a többi között — a következő feladatokat határozta meg: a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai, valamint a Beruházási Főosztály a beruházási, felújítási munkák során biztosítsák a minőségi követelmények és a hibás teljesítések jogszabályban előírt konzekvenciáinak maradéktalan érvényesítését. A szakigazgatási szervek a beruházási és felújítási munkák minőségének javítása érdekében a minőségi feltételek szigorítására adjanak ki irányelveket a lebonyolításban részt vevő szervek számára, és ellenőrizték azok megtartását. O. I. pesti tükör Városházi mozaik Kert-Belváros Fából vaskarika? Vagyis képtelenség a Kert-Belváros terve? Az a természetes, hogy a város szélén legyen parkos építkezés, a történelmi magban pedig több legyen a kő és a vas? A Belváros kertesítése elkezdődött és — minőségileg is újat adva — folytatódik. Elsősorban a kisebb-nagyobb parkok számát kívánják növelni, a meglévőket pedig felújítják. Értékesebb, vonzóbb növényzetre van szükség. A Váci utcában és másutt látható, hogy milyen új lehetőségeket tárt fel a tanács. Kertet varázsolnak mindenhova, ahol sík felület található: emeleten csakúgy, mint a tetőn. Megjelentek a díszcserjék és a pálmák a boltok, a vendéglátóhelyek előtt, s felkúszik a repkény és a többi futó a falra, de még a lámpákra is. És a sok-sok növényláda mind-mind tenyérnyi virágoskert. A Belvárosban már több a fa és a virág, mint a környező negyedekben. Elnökhelyettesi bejelentés a világkiállításról Folyóiratunkban hosszú idő óta beszámolunk a budapesti világkiállítást előkészítő — még zárt ajtók mögött folyó — tanácskozásokról, a különféle elképzelésekről. Most a megalapozó, a lehetőségeket vizsgáló munka új szakaszba érkezett. „Minden valószínűség szerint az 1995-ös világkiállítást Budapest és Bécs együtt rendezi meg — jelentette be Nagy Richárd, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. — A területet Buda északi részén már megnéztük." Miért kellett a nyilvánosság elé lépni? Egyrészt sürget az idő, a megnyitásig csak nyolc év van. De választ kell adni a jóindulatú kételkedőknek is: „Jó-e az országnak a világkiállítás?" Az előkészítéssel megbízottak szerint: a feltételek kedvezőek. A kettős rendezés megosztja a terhet, és megkétszerezi a hasznot. Olyan vállalkozás lehet, amely már a következő esztendőkben gazdasági előnyökkel jár. Számításba kell venni azt is, hogy 1995 a honfoglalás 1100. évfordulója. Erre mindenképpen felkészülnek. Sok százezer magyart várnak az ünnepségekre a határokon túlról. A rendezvények — az építkezések — összehangolása növeli az események jelentőségét, s megkönnyíti a felkészülést. Nemzeti a Várban? Folytatódik a vita: hol legyen az új Nemzeti Színház? A Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán, vagy inkább a budai Várban? Sokan úgy vélik: a legjobb hely a Vár, csakhogy nehézkes a közlekedés a történelmi negyedbe. A közlekedés tervezői gondoltak egy nagyot: Miért ne volna megoldható a parkolás? Amikor még szállodát akartak építeni a Sándor-palota helyére, ajánlat érkezett, hogy a kocsikat a hegy belsejében, többszintű parkolóban helyeznék el. Olyan elképzelhetetlen az ötlet megvalósítása, ha színház épül? Fecske a gyűrűn A Városházán úgy tervezték: ahogy eléri az épülő Hungária körút a hatvani főutat, elindul a gyorsvillamos is a kisföldalatti vasútig. Nem így történt. A gyűrű új szakasza elkészült, de a gyorsvillamos pályáját kisebbnagyobb minőségi kifogások miatt nem vették át. Azt mondják: az első fecske... Vagyis az első döntés ilyen beruházás esetén. Előbb javítsa ki az építővállalat saját terhére a hibákat, azután lesz csak átadás. Valójában ez a természetes eljárás. Miért nem tették eddig? Egyszerű a magyarázat: az építtető ugyanúgy érdekelt volt a határidő megtartásában, mint az építő. Ezért sok esetben az ünnepségek után — elkezdődtek a javítások. Foglaljátok vissza a járdát! Egy-két évvel ezelőtt aligha hittük volna, hogy a fővárosi közlekedés vezetése arra buzdítaná a pestieket: foglaljátok vissza a járdát! Először a Várban hangzott el, amikor kiderült, hogy a forgalom lecsendesítése után is sok itt lakó autós nem akarja észrevenni: elég már a parkoláshoz az úttest is. Fölösleges megszállniuk a járdákat. A Belvárosban olyan súlyos a helyzet, hogy nincs más kiút, mint a forgalom korlátozása. Amíg megvalósulnak az új elképzelések, segítem kell, hogy biztonságuk védelmében a járókelők visszahódítsák a járdát. A tanácsi ellenőrzés megdöbbentő állapotokat talált. Még a buszmegállóban is kocsik sorakoztak — a járdán. Döntés: rendet kell teremteni! Spanyol konyha Korábban már ismertettük a világkonyha tervét. Az idegenforgalom szervezői két elképzelést akartak megvalósítani: megnyitják a legtekintélyesebb nemzeti konyhák vendéglőit, és a honfoglalás évfordulójára bemutatják a sok-sok nemzetközi hatást befogadó magyar szakácskodás 1100 éves történetét. A legújabb hír: spanyol, arab, görög és zsidó vendéglő nyílik. A spanyol hatás a magyar étkezésben már századokkal ezelőtt kimutatható volt. Bornemisza Anna 1680-as szakácskönyve spanyor — vagyis spanyol — étek elkészítéséhez ad tanácsot. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 4