Budapest, 1987. (25. évfolyam)

9. szám szeptember - PESTI TÜKOR

Ures üzlethelyiségek A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem sikerült az előzetes elképzeléseknek megfelelően felgyorsítani az üresen álló fővárosi üzlethelyiségek hasznosítását. Akadozik az üzletkötés, kevés az érdeklődő. Nem érvényesülnek kellőképpen az üzleti szempontok, a meghirdetett helyiségekre alig-alig érkezik érdemleges ajánlat. Feltehetőleg a kudarc egyik oka, hogy nem kapott elég széles körű nyilvánosságot a pályázat meghirdetése. A mostani módosítások egyik lényeges rendelkezése — éppen a szélesebb nyilvánosság miatt —, hogy ezután a megpályázható helyiségeket a sajtóban is közzéteszik. Sugár Újpesten Az újpesti városközpont építésének második ütemében — a VI. ötéves tervidőszak alatt — 5428 lakás készült el. A lakótelep építésekor összesen majd 6100 négyzetméter alapterületű állami kereskedelmi és szolgáltató, továbbá 1800 négyzetméter alapterületű magánkereskedelmi egységet szüntettek meg, de napjainkig mindössze 2642 négyzetméternyi alapellátást biztosító kereskedelmi, valamint 1327 négyzetméter szolgáltató létesítményt építettek. A különbség — a hiány — tetemes, s ez érezteti hatását mind az alapellátásban, mind az áruválasztékot illetően. A lakótelep rendezési tervében az Árpád út—Titó utca által határolt területen biztosítottak helyet egy kisáruház számára, ami aztán a VI. ötéves terv során — pénz hiányában — nem épült meg. A most elfogadott javaslat szerint felépül a háromszintes (alagsor, földszint, emelet) Tixiiház 4559 négyzetméternyi üzletterülettel. A peruházás teljes költsége 254 millió forint. A tanács VII. ötéves tervi előirányzatait figyelembe véve csak külső erőforrások bevonásával valósítható meg a beruházás. Az építkezéshez a tanács százmillió forinttal járul hozzá, a többi pénzt kilenc kereskedelmi és szolgáltató vállalat adja. A kivitelezési megbízást — versenytárgyalás után — a 23. sz. Állami Építőipari Vállalat kapta. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága azzal a feltétellel fogadta el a beruházási javaslatot, hogy a munkát csak az Állami Tervbizottság jóváhagyását követően lehet elkezdeni. A tervezett befejezési határidő 1990 áprilisa. (-y -n) Budapesti „zöldek" Budapest környezetállapotában, a természeti értékek védelmében az utóbbi esztendőben hozott számos intézkedés ellenére, nem lehet kedvező fordulatról beszélni. A főváros területének 40 százaléka termőföld. Számottevő eróziós károk nem mutatkoznak, a nehézfém-szennyezettség azonban emelkedő tendenciát mutat. Gondot okoz, hogy kismértékben nőtt a Duna bakteriális szennyezettsége, s a kutak vizének pótlásáról gondoskodó hidrológiai bázis védelmét sem sikerült még teljes mértékben megoldani. A szentendrei és a csepeli kutaknál az ammónia- és a nitrát-, illetve a vas- és mangántartalom növekedése figyelhető meg. Sajnos nagyrészt megoldatlan a keletkező szennyvizek biológiai tisztítása is. Ezeknek mintegy 70 százaléka csak mechanikai derítés után, 13 százaléka pedig minden tisztítás nélkül jut a Dunába. Az ipari üzemekben végrehajtott technológiai és fűtéskorszerűsítések következtében csökkent ugyan a levegőbe jutó szennyezőanyagok mennyisége, de a meglehetősen elöregedett gépkocsipark miatt növekedett a közlekedés légszennyező hatása. Jelentős urbanizációs ártalom a zaj. A zajterhelés a belső kerületekben a legnagyobb. A VII. ötéves tervben az anyagi források szűkössége miatt a főváros környezeti minőségének csak a szintentartását lehetett előirányozni. Kedvező változás lesz azonban, hogy a lakásoknak több mint 96 százaléka kapcsolódik majd a vezetékes ivóvízrendszerhez, 88 százaléka a csatornahálózathoz és 70 százaléka rendelkezik majd korszerű fűtéssel. (emté) „Uj" pest-budai cégérek TETTAMANTI BELA rajza Lakótelep épül Mocsárosdül&n Versenytárgyalást hirdettek a főváros III. kerületében épülő mocsárosdűlői lakótelep kivitelezésére. Ennek egyik oka, hogy a 4800 lakásos negyed több szempontból is különbözik az eddigi beépítési formáktól. A 120 hektáros területnek csak fele részén emelnek 1,2,4 emeletes, magastetős, tetőtér-beépítésű házakat, a mélyebb fekvésű 60 hektáron — a kibányászott kavics helyén keletkező, szép nagy tó körül — erdős, ligetes, szabadidő- és sportpark létesül. A terepmagasság csaknem mindenütt félmásfél méterrel a Duna vízszintje alatt van, ez az oka az elmocsarasodásnak. A korábbi években több terv is készült arra, hogy miként lehetne a leggazdaságosabban építésre alkalmassá tenni ezt, a különben igen szép területet. A talajminták vizsgálata nyomán kiderült: nagy mennyiségű, feltöltésre alkalmas kavics található a helyszínen. Az itt kibányászott anyagot nem kell elszállítani, azonnal felhasználható a talajszint megemeléséhez. A bányászat során keletkező 14 hektáros tó partvonalát úgy alakítják majd ki, hogy minél több megmaradjon a természetes körülmények közt létrejött, a vizes talajt jól tűrő számos növényritkaságból. A tereprendezés a jövő év elején, az épületek alapozása 1988 végén kezdődik. Múlt év ősze óta a Budapesti Történeti Múzeum kutatóárkokat ásat Mocsárosdűlőn, s feltárja az itt található gazdag régészeti anyagot. Feltehetően egy római út haladt erre. A jó előkészítéssel elkerülhető, hogy a régészeti értékmentés miatt késsen az épületek átadása. Az első lakások 1990-re készülnek el, s 1993-ra befejeződik a lakótelep építése. Valamennyi OTP-öröklakás lesz. Próbaképpen megtervezték a terület beépítését tízemeletes házakkal is, de mivel ezeket a tömböket távolabb kell elhelyezni egymástól, ilyen módon sem lehetne több lakást építeni. A kisebb házak viszont sokkal lakályosabbak, kellemesebb környezetet teremtenek. Az alacsony szintmagasság mellett szól az is, hogy a magasházak gátolnák Budapest természetes átszellőzését is. Mint a szakemberek megállapították, ezen a területen található ugyanis a főváros egyik fontos légcsatornája. A csaknem ötezer lakásos telep fűtési rendszerét a békásmegyeri távfűtővezetékre kapcsolják rá. Több bölcsőde, óvoda, általános iskola, ABC-áruház, ezer négyzetméteres közösségi ház, valamint orvosi rendelő és gyógyszertár is épül Mocsárosdűlőn. A lakótelep közlekedését a Szentendrei úti felüljáró megépítését követően HÉV-vel, illetve a Flórián tér felé közlekedő buszjárattal oldják meg. A VIII. ötéves terv során a Duna-parti út meghosszabbítása után lehetővé válik a Batthyány térig közlekedő gyorsautóbusz indítása is. M. T. 3