Budapest, 1987. (25. évfolyam)

9. szám szeptember - PESTI TÜKOR

\ pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Együttműködés A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának elnöksége együttműködési megállapodást kötött egymással. Legutóbb 1982-ben írtak alá ilyen dokumentumot. Az azóta eltelt időszakban jelentős változások történtek az ország, így a főváros életében is. Mindezekre figyelemmel, szükségessé vált az együttműködés tapasztalatainak értékelése, és arra építve a jelenlegi társadalmi, gazdasági követelményekhez igazodó, új együttműködési megállapodás létrehozása. Az együttműködés középpontjában a jelen középtávú tervidőszakban előirányzott fővárosi feladatok sikeres megvalósítása, a lakosság életszínvonalának védelme és életkörülményeinek lehetőség szerinti javítása áll. Fontos követelmény a szervezett dolgozók szélesebb körű bevonása a közügyek intézésébe, a várospolitikai célok meghatározásába, a szocialista demokrácia, ezen belül a munkahelyi, a lakóhelyi demokrácia és a közéletiség fejlesztése. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa feltárja és képviseli azokat az érdekeket, amelyek a fővárosi dolgozók életkörülményeinek javítására irányulnak; összegyűjti és továbbítja a tanácsokat érintő közérdekű javaslatokat. Az iparági-ágazati szakszervezetekkel együttműködve mozgósítja a szervezett dolgozókat a várospolitikai célkitűzésekben, tervekben, döntésekben megjelenő feladatok végrehajtására, a társadalmi ellenőrzésre. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága munkája során fokozottabban épít azokra az információkra, társadalmi és politikai erőforrásokra, amelyekkel a szakszervezetek rendelkeznek. -r-r Várospolitikai „tanácsadó" A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének végrehajtó bizottsága megvitatta a Budapesti Szervezet eddigi tevékenységéről szóló beszámolót, továbbá az elkövetkező időszak munkatervét. Az eredmények, a további kibontakozás jelei, lehetőségei kedvezőek, újfent igazolják, hogy szükség volt az 1984 novemberében megalakult Budapesti Szervezet — a MTESZ megyei szervezeteihez hasonló koordinatív szerv — létrehozására. A Budapesti Szervezet testületei, állandó és ad hoc munkabizottságai számos, a népgazdaság egészét érintő kérdéskört tárgyaltak és véleményeztek, illetve tanulmányokat készítettek (kiemelkedik közülük a MTESZ országos elnöksége által is megvitatott tanulmány, melyet a dr. PungorErnő akadémikus által vezetett bizottság készített A műszaki innováció problémái, nehézségei, korlátai hazánkban címmel), feladataiknak nagy része azonban a fővároshoz kapcsolódik: a fővárosi párt-, állami és társadalmi szervek rendszeresen igénybe veszik a testület szakmai segítségét. A Fővárosi Tanács kérésére például több, a városvezetést foglalkoztató témakörben foglaltak állást, így véleményezték a Javaslat Budapest területének levegőtisztaság-védelmi kategóriába sorolására című előterjesztés-tervezetet, a Budapesti Városrendezési Szabályzat módosítására tett javaslatot, az Előzetes elgondolások a budapesti belső kerületek rehabilitációjára című tanulmányt, a Fővárosi VII. ötéves terv időszakára vonatkozó víztakarékossági programot. Emellett a szervezet elnöksége — munkatervi feladatként — megtárgyalta számos, fővárosi kommunális szolgáltató vállalat munkáját, továbbá bekapcsolódott a környezetvédelmi problémák megvitatásába is. Kialakult együttműködésük a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottsággal; megvitatták, véleményezték a nagy értékű gépi berendezések kapacitáskihasználása a fővárosi gépipari vállalatoknál, továbbá a magánlakás-építés anyagellátottságáról készült vizsgálat anyagát. Az Országos Erdészeti Egyesület budapesti intézőbizottságának javaslata volt a Budapesti Erdők Baráti Körének megalakítása. A testület vállalta a szervezőmunka összefogását, melynek eredményeként ez év április 7-én a baráti kör megalakult, s mint a MTESZ Budapesti Szervezetének egyik szakbizottsága működik. A Budapesti Szervezet gyakran rendezi testületi üléseit gyárakban, intézményekben, rendszerint üzemlátogatással egybekötve (Pilisi Állami Parkerdőgazdaság, Országos Villamos Teherelosztó, Budapesti Elektromos Művek, Promontorvin Borkombinát, Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet stb.), melyeknek célja a tapasztalatszerzés, a problémák feltérképezése. Hasonlóképp jól „kamatoznak" a külső intézményeknél szervezett tudományos vitadélutánok is. A munkaterv célkitűzései közül két feladatot emelünk ki, hangsúlyozandó, hogy a MTESZ Budapesti Szervezetének tevékenysége várospolitikai tényező is. Szándékuk, hogy a jövőben még hatékonyabban közreműködnek Budapest műszaki-tudományos és gazdaságpolitikai, valamint szelektív iparfejlesztési feladatainak megoldásában. Elősegítik az agglomeráció fejlesztésének komplex építési, közlekedési, közműellátási és más infrastrukturális problémáinak megoldását, amelyeknek során együttműködnek a MTESZ Pest Megyei Szervezetével is. (o. i.) „Egészségünk jövője rajtunk múlik!" A Fővárosi Egészségnevelési Intézet a Fővárosi Tanács Egészségügyi Főosztályával karöltve kiállítást rendezett, bemutatva azokat a módszereket, lehetőségeket, melyek Budapesten is hatékonyabbá tehetik az egészségnevelő, felvilágosító munkát. A fő célkitűzés: a halálozást döntően befolyásoló betegségek elleni küzdelem. Ezért is választották mottóul Illyés Gyula verssorát: „...a lét tegyen rendet, ne a halál." A főváros egészségügyi helyzetét nézve (a halálozási arány rosszabb az országos átlagnál), feltétlenül szót érdemelnek azon törekvések, melyekkel megpróbálnak hatni Budapest lakosságára, kapcsolódva az Egészségügyi Világszervezet által meghirdetett „Egészséget mindenkinek 2000-re" világprogramhoz. Jelentős változást hozott az a felismerés, hogy a halálozást döntően befolyásoló betegségek (szív- és érrendszeri megbetegedések) jelentős mértékben a lakosság hibájából adódnak (túltápláltság, mozgáshiány, dohányzás, alkoholizmus). S ez már nemcsak a múlt, hanem a jelen feladatait is meghatározza. — A kiállítás alapfeladata az volt - mondta dr. Laczkó György, az intézet igazgatója —, hogy tematikus felépítéssel bemutassa a legfőbb halálozási okokat, s egyben megismertesse a látogatókkal, szakemberekkel az új módszereket, melyek nagyobb hatékonyságiak, komplexebbek, s jobban támaszkodnak a tömegkommunikációs rendszerekre. A mai egészségnevelés feladata, hogy lehetőségeket adjon, példákat mutasson az embereknek, hogyan segíthetnek önmagukon. Mi nemcsak a még egészségesekre gondoltunk, hanem a már megbetegedettekre is, hogy ők, hogyan állhatnak meg egy ponton. Abszolút higiénikus feltételek mellett végeztünk vércukor-, vérzsírvizsgálatokat, s adtunk, többek között, kardiológiai, onkológiai szaktanácsokat. Szerencsére sok volt a normális érték, de többen itt tudták meg, hogy nem megfelelő a vérzsír-, vércukorszintjük. Tanácsokat adtunk, hová forduljanak segítségért. — A fővárosban vagy vidéken jobbak az egészségnevelő munka lehetőségei? — A fővárosban jobb a helyzet, jobbak az anyagi feltételek. Ugyanakkor koncentráltabban lehet a munkát végezni. Van egy kiépített, igaz, nem mindig jól működő kerületi és intézeti egészségnevelési hálózat, mely munkánk hatékonyságát jelentősen befolyásolja. Jelenlegi éves költségvetésünk kétmillió forint, a hatékony munkához 8-10 millió kellene. Jelenleg 70 fillér egészségnevelési összeg jut egy budapesti lakosra, ennek a többszörösére lenne szükség a folyamatos munkához. Kénytelenek vagyunk rátérni az önfenntartásos módszerre. Kiadványainkat pénzért adjuk, a kiállítást pénzért vándoroltatjuk, s a klubfoglalkozásokért is anyagi ellenszolgáltatást kérünk. Ebből is azonban csak egy-egy kampányra futja, a folyamatosságot ez sem biztosítja. — Melyek ma a legfontosabb feladataik, és melyek lesznek a jövőben? — Döntő hatást az egészségügy egyedül nem tud elérni, ehhez központi intézkedések kellenek, s emberi, magatartásbeli változások. Nagyobb fokú személyes példamutatás kell az oktatásban és az egészségügyben dolgozók részéről. Fontos feladatunknak tartjuk az ifjúsággal való foglalkozást, már óvodáskortól kezdve. Újra előtérbe került a hátrányos helyzetű fiatalokkal, időskorúakkal való törődés, s nem elhanyagolható terület a nyugdíjbamenők tábora, akiket kellően fel kell készíteni a változásra. Az alkoholizmus és a dohányzás elleni küzdelmet mi is kiemelt feladatunknak tartjuk. Pető Sándor