Budapest, 1987. (25. évfolyam)

4. szám április - Dobozy Imre: Február

FŐVÁROSI ELEKTROMOS MŰVEK — a lakossági fogyasztás közel 9 százalékos növekedést mutat. Ez a növekedés lényegesen elmarad az országos átlagban tapasztalható 20 százalék feletti értéktől. Az energiahordozó-struktúrát tekintve is jelentős átalakulás volt tapasztalható. A szilárd tüzelőanyag-felhasználás közel 14 százalékkal, a folyékony tüzelőanyagfogyasztás — közlekedési fogyasztás nélkül — több mint 20 százalékkal csökkent, a gázfogyasztás pedig közel 20 százalékkal növekedett. A villamosenergia-igények közel 10 százalékkal, a távhőigények mérsékeltebben növekedtek. Az akcióprogram végrehajtásának fő területei itt is elsősorban az energiatakarékosságban és az energiahordozócserékben jelentek meg. Az energiaracionalizálási beruházások helyzetét áttekintve: a tervidőszak alatt a megkezdett beruházások közül 72 építése befejeződött, ezekre 1804,7 millió forintot fordítottak, ami az országos energiaracionalizálási keret 13 százaléka. A megvalósult beruházásokkal 6564 TJ/év megtakarítás volt elérhető. Emellett, ugyanezen összegből, 51 kt folyékony energiahordozót és 1,7 kt kokszot váltottak ki a felhasználók zömmel gázzal, villamos energiával. Jelentősebb befejezett fejlesztések: — A Beton- és Vasbetonipari Művek betonérlelő kádjainak hőszigetelése és automatizálása; — a Ganz-Mávagban a sűrítettlevegőtermelő és -elosztó rendszer korszerűsítése; — a Hazai Fésűsfonógyárban a kazántelep korszerűsítése; — a Taurus Gumiipari Vállalatnál a kazántelep és a technológia korszerűsítése. A Fővárosi Gázműveknél a gázhálózat helyi erős fejlesztésével lakossági tüzelőolajat; ezen felül szervezési intézkedésekkel jelentős energiát takarítottak meg. Itt kell megemlíteni, hogy a főváros területén bizonyos energiahordozók alacsony ára egyes esetekben energiapazarláshoz vezet. Ennek ellenére megállapítható, hogy a kommunikációs eszközök, valamint a tájékoztatás hatására jelentős szemléletbeli változások történtek az energiafelhasználásban. E feladatok megoldása során a Fővárosi Gáz- és az Elektromos Művek jelentős eredményt mondhat magáénak. A Budapesti Területi Energiaipari Bizottság a felsőbb szintű határozatok végrehajtása érdekében a lakossági, a kommunális és gazdálkodó szervezetek energiatakarékos szemléletének kialakítását tartja egyik legfontosabb feladatának. A bizottság ülésein megvitatott témák közül megemlítjük: — a fűtési hőmennyiség és használati melegvíz mérésre vonatkozó alkalmazási és eljárásszabályozásokat; — a közületek olajkályha-kiváltási programját; — a Budapest és környéke általános rendezési tervkoncepciót; — a helyi erős gázelosztó vezetékrendszerek létesítésének kérdéseit; — a fővárosi székhelyű ipar energiafelhasználásának kérdéseit; — az ipari fogyasztók szénellátási kérdéseit, — a főváros közvilágítása korszerűsítésének programját. A bizottság áttekintette a gazdálkodó egységek villamos fűtésével kapcsolatos kérdéseket, valamint a veszteségfeltárási, illetve a fajlagos mutatók képzésének problematikáját. Ezen a területen nagyon lassan tudtunk előrehaladni, nincs ugyanis megfelelő érdekeltség még kialakítva. A bizottságnak igen nagy feladatot jelent, hogy évente 82 vállalat energiafelhasználását és energiagazdálkodását kell felülvizsgálni és figyelemmel kísérni. Ezen vállalatok főenergetikusaival szoros kapcsolatot tartunk, számtalan szakirodalmat küldünk részükre, problémáikra megpróbálunk választ adni. Az éves tervezés során áttekintjük a vállalatok fő feladatait, az energiahordozókat és azok felhasználását, a veszteségfeltáró vizsgálatokat, illetve az intézkedési terveket, megbeszéljük, javaslatokat teszünk az ösztönzési rendszerekre. Az energiatervekről rendszeresen készítünk szerződéseket, a megtakarításokat jutalmazással ösztönözzük. A bizottság 1986 közepén előterjesztésben adott számot munkájáról a Budapesti Pártbizottság gazdaságpolitikai bizottságának. Köteles Zoltán, a Budapesti Pártbizottság titkára a bizottság tevékenységét alaposnak, hozzáértőnek és igen hasznosnak ítélte. A határozatok megfogalmazása során kérte, hogy a bizottság továbbra is tekintse a legfontosabb kérdésnek az energiamegtakarítással és a tájékoztatással kapcsolatos feladatokat. Bizottságunk kezdeményezései közül a Csepel-Budafok-Háros közötti teherkomp megindítását erőfeszítéseink ellenére sem sikerült realizálni, ugyanis a népgazdasági érdekeltség ezen területen nem esik egybe az egyes gazdálkodó egységek érdekeivel. Ezen példa is felveti az energiaár, az energiatarifa és az energiaár-szabályozás egységesítésének fő feladatát, amelyeknek hiánya energiagazdálkodási feladataink ellátását is nehezíti. Összefoglalva megállapítható, hogy bizottságunknak — úgy érezzük — sikerült elvégezni az alapvető feladatokat, a fővárosban is növekedett az energiagazdálkodásban a területi szemlélet, a fejlesztések során erősödik a vertikális és regionális feladatok összhangja, a területi törekvések sok helyen találkoztak, s a népgazdasági érdeket szolgálták, és a haszon sem maradt el, ami a számokból egyértelműen kitűnik. További törekvésünk: a feladattervekben és a Gazdasági Bizottság határozataiban megfogalmazott elképzelések megvalósítása és figyelemmel kísérése, amely a további eredmények elérésének záloga, (x) 44