Budapest, 1987. (25. évfolyam)

4. szám április - Kaiser Anna: A Várnegyed építésének története 1886-1986

A Várpalota ma A háború után a Várnegyed egészének helyreállítására dolgoztak ki programot. A pusztulás lehetőséget nyújtott a városkép javítására; visszabontották a századforduló idején emelt nagy bérházak felső emeleteit, „lecsendesítették" a Pénzügyminisztérium túlságosan hivalkodónak talált homlokzatkiképzését — eleinte diákszálló, most a Művelődési Minisztérium intézményei működnek benne —, lebontották a levéltár tornyát. Az erődjelleg megszüntetése érdekében annak idején visszabontott várfalak öntöttvas korlátainak helyébe ismét tömör mellvédet építettek, melyeknek külső oldalát is jobban kiszabadították a földrézsüből, hogy újra érzékelhető legyen a régi városrész erődített volta. Még egy emléktábla kapott később helyet a várfalon a Bécsi kapu mellett, amely az Ostrom utca nevét jelöli (Kovács Margit alkotása). A palota helyrállításánál a feltárt középkori és reneszánsz részletek megőrzése és bemutatása a történelmi folyamatosságot érzékelteti a látogatók számára. A hajdani királyi palota ma kulturális intézményeknek: múzeumoknak, képtárnak, könyvtárnak ad otthont. A Kapisztrán téren, a lebontott Helyőrségi-templom helyén romkert őrzi az egykori Mária-Magdolna-templom maradványait; a középkori templom méreteiről a megmaradt tornyon kívül a szentély egyik rekonstruált ablaka nyújt fogalmat. A domonkosok egykori templomának és kolostorának maradványait a Hilton-szálló — kezdetben sok vitát kiváltott, később nemzetközileg is elismerést aratott — épülete foglalja magába. A lakóházak helyreállításakor is arra törekedtek, hogy minél érzékelhetőbbé tegyék a történelmi folyamatosságot: a háborús pusztulás nyomán előkerült és feltárt középkori részleteket jól láthatóvá és megkülönböztethetővé tették. Az épületbelsők értékeiből, sajnos, sok elveszett vagy háttérbe szorult az egykori nagy lakások felosztásakor, bár a háború után kialakult helyzet hátrányait a különböző felújítások azóta nagymértékben csökkentették. Míg a háború után szorgalmazni s néha megalkuvások árán is támogatni kívánta a város az építkezést a Várnegyedben, mostanra az ottani lakások értéke oly magasra emelkedett, hogy a kereslet már túlfeszíteni kívánná a történelmi keretet, ezért védeni kell a városképet a tetőtérek beépítésének korlátozásával. A jelenkor építészeti formanyelve amúgy is jelentős százalékban jelen van a Várnegyedben, a háború során — vagy a felújítás késedelme miatt — elpusztult régi házak helyén emelt épületek révén. Szólhatnánk a gondokról, feladatokról, de ez talán felesleges ebben az áttekintésben, ahol éppen azt akartuk bemutatni, hogy mennyi változás, módosítás alakít és formál egy történelmi városrészt, amelynek történelmisége a jelenkorig terjed, és amelynek egyik lényege éppen az időnek az a hosszú folyamatossága, melyet köveiben őriz. A visszafoglalás háromsz^adik évfordulójára készült emléktábla^ a kerületi tanács a száz év előtti első ilyen emlékjelre emlékezve — a Kapisztrán téren, a Magdolna-torony oldalfalán helyezte el. KAISER ANNA 36 A Bécsi kapu tér