Budapest, 1987. (25. évfolyam)

1. szám január - Dr. Berti Béla: Lakók és lakások a fővárosban és az agglomerációs övezetben

FÓRUM Lakók és lakások a fővárosban és az agglomerációs övezetben A budapesti agglomeráció magja a tíz, később a 14 kerületből álló főváros, majd az a hét város és 16 község, amelyet az 1949. évi XXVI. törvény alapján a fővároshoz csatoltak. A most már 22 kerületből álló Nagy-Budapestet újabb településgyűrű veszi körül. Az ebbe a gyűrűbe tartozó 43 település jelzi a mai agglomerációt. Minden regionális terv egyik alapvető feladata a népességszám és az ahhoz kapcsolódó demográfiai adatok és mutatók meghatározása. A budapesti agglomeráció ezredfordulón túli hosszú távú tervezéséhez a bázisadatokat az előző nészámlálások és a prognózisok adják. A népességszámra vonatkozó adatokat (ezerben, egy tizedes pontossággal) az alábbi táblázat szemlélteti: Terület; kerületek 1970 1985 2000 Budapest 1) I., V.—IX. 562,1 385,7 322,8 2) II., III., XI., XII. és XXII. 462,3 581,3 551,9 3) X., XIII., XIV. 375,9 389,0 356,7 4) IV., XV.—XXI. 600,8 697,3 737,4 Budapest összesen: 2001,1 2053,3 1968,8 Agglomerációs gyűrű: 340,0 432,0 500,0 Budapesti agglomeráció: 2341,1 2485,3 2468,8 A népesség növekedésének két forrása van: a természetes szaporodás (a születések és a halálozások különbözete) és a vándorlási nyereség. Budapesten 1959-től 1967-ig a születési gyakoriság — egyrészt a születésszabályozást tiltó rendelkezések feloldása, másrészt a szülőképes korban levő nők számának csökkenése miatt — visszaesett. Az 1967 elején bevezetett népesedéspolitikai intézkedések hatására s főként a szülőképes korú nők és a házasságkötések számának növekedése következtében az élveszületések száma néhány évig emelkedett. 1970-től kezdve azonban — a főváros lakónépességének elöregedése miatt — nőtt a halálozások száma, ezért természetes fogyás következett be. Az övezetben kedvezőbb a helyzet, minthogy oda nagyobbrészt a produktívkorúak telepednek le. A budapesti agglomeráció népességének gyarapodásában döntő szerepet játszik a bevándorlási többiét. Ez Budapesten az 1960-1969 közötti 154 485-ről 1970-1979 között 58 637-re (62 százalékkal), az övezetben pedig 50 649-ről — jóval kisebb mértékben — 39 555-re (21,9 százalékkal) csökkent. (Az 1960-1969 között ideiglenes vándorlási különbözetet figyelmen kívül hagyva.) Az 1970-1985 közötti változásokat figyelembe véve és abból a feltételezésből kiindulva, hogy a termékenységi és halandósági szintek a fővárosban az 1985-2000 közötti időszak folyamán változatlanok maradnak, továbbá inkább elvándorlási, legfeljebb minimális bevándorlási többlettel számolhatunk, az ezredfordulóra a lakónépesség 30 ezerrel a kétmillió alatt lesz, az övezetben pedig a már említett kedvezőbb adottságok miatt félmillióra nő. A belső városmagot jelentő és a központi fekvésű kerületekben (1) az elmúlt 15 évvel szemben kisebb arányban (16,3 százalékkal) fog csökkenni a népesség, de ennek előfeltétele a belső városrészek rehabilitációjának a folytatása. A budai kerületek (2) népességszámának az 1970-1985 közötti évek 25,7 százalékos emelkedésével (Óbuda, Békásmegyer, Őrmező, a Hegyvidék) szemben — minthogy a hegyvidéki lakóterületek beépítése már alig növelhető, és elfogytak a többszintes lakások építésére alkalmas területek is — 5,1 százalékkal csökken a népességszám, csupán a XXII. kerületé emelkedik. ' A pesti oldal „átmeneti" fekvésű kerületeinek (3) lakónépessége az elmúlt időszak alatt emelkedett (Kőbányáé, Angyalföldé, Zuglóé). Ezzel szemben az elkövetkező időszakban 8,3 százalékos csökkenés várható, csupán a XIV. kerület lakossága emelkedik kis mértékben. A pesti oldal peremkerületeiben (4) az elmúlt időszakban 16,1 százalékos lakónépesség-emelkedés volt, a második periódusban 5,8 százalékos emelkedés várható, főként a IV. kerületben, a Káposztásmegyeren tervezett lakásépítés miatt. Emelkedik a népességszám a XVII. kerületi, a pesterzsébeti és a csepeli lakásépítések miatt, csökkenés várható viszont a XVIII. és a XIX. kerületben. Az egyes kerületek és az övezetben levő települések közötti (a beépítettség és a népesedésszám vonatkozásában mutatkozó) ma még számottevő különbségek, ha a közeljövőben nem is, de a távoli jövőben egyre inkább mérséklődhetnek majd a céltudatos lakás- és ipartelepítés, továbbá a közlekedés fejlesztése révén. A lakásellátás alakulása az ezredfordulóig A budapesti agglomeráció regionális rendezési tervének kiemelt feladata a lakáshelyzet további javítása. A fővárosban és az agglomerációs övezetben egyaránt hasonló ütemben követte a lakásépítés a 60-as évek dinamikus népességnövekedését (lakótelepépítések a fővárosban, magánerőből történők az övezetben). A ,16